Ön sem tud aludni? – Dr. Németh László az alvászavarok kezeléséről

Ennek nyomán kérdeztük dr. Németh Lászlótól, a neurológia osztályvezető főorvosától, miként is lehet bejutni a kórház alváslaborjában végzett vizsgálatra.

– Azért, hogy ne végezzünk felesleges vizsgálatokat, s ne terheljük a rendszert olyan betegek berendelésével, akiknél biztosan nem apnoe, azaz légzéskimaradás okozza az alvás­zavart, többlépcsős előszűrő rendszert dolgoztunk ki – vetíti előre dr. Németh László, a neurológia osztályvezető főorvosa. – Négy tudományterületet vontunk be a szisztéma kimunkálásába, hiszen a neurológia mellett a fül-orr-gégészet, a tüdőgyógyászat és a pszichiátria egyaránt érintett az alvászavarok diagnosztizálásában és kezelésében. A palettát a neurológián működő alváslabor és a hozzá kapcsolódó szomnológia- (alvás­zavar-) szakambulancia teszi teljessé, aminek élére dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus személyében kitűnő szakembert sikerült találnunk.

Lássuk, milyen lépcsőfokokat szükséges bejárni ahhoz, hogy eljussunk a szakambulanciára, illetve az alváslaborba. Először a háziorvost kell felkeresni a panaszokkal, aki az alvászavar jellegét, okát feltérképező kérdőívet töltet ki a beteggel. Mint dr. Németh László elmondja, a kérdőíveket az egész megye területén minden háziorvoshoz eljuttatták. Amennyiben a válaszok alapján az alvászavar hátterében alvási apnoe gyanúja vetődik föl, a háziorvos az érintett beteget előszűrésre, a szív- és légzőrendszer monitorozására küldi a pulmonológiára. (Ilyen vizsgálatra a Kanizsai Dorottya Kórház tüdőgyógyászati osztályán is lehetőség nyílik.) Ha ott is pozitív lelet születik, a páciens a szakambulancián keresztül eljut az alváslaborba, ahol elvégzik a poliszomnográfiás vizsgálatot, ami pontosítja a diagnózist, ez a terápia beállításának alapja.

– A jelentkezők alapos előszűrése nemcsak az alváslabor szűk keresztmetszete miatt indokolt, hanem azért is, mert igen gyakori, hogy a nyugtalan éjszakák hátterében más eredetű, fül-orr-gégészeti, pulmonológiai vagy pszichiátriai zavar áll – folytatja az osztályvezető főorvos. – Ezekben az esetekben másfajta vizsgálatokra van szükség. A különböző hátterű alvászavarok kiváltó okai néha egyértelműek, néha összemosódnak. Az olyan alvással kapcsolatos panasz, mint például a rémálom vagy az alvajárás, a neurológia és a pszichiátria határterülete. A kérdőív segítségével lehetővé válik a tünetek pontosítása, eldönthető, milyen további szakorvosi (például fül-orr-­gégészeti vagy pulmonológiai) vizsgálat szükséges. Ha csökkent oxigénszinttel járó COPD-betegséggel van dolgunk, nyilván a pulmonológia felé irányítjuk a pácienst, felső légúti akadály fennállásakor pedig a gégészetre. A betegeknek is az az érdekük, hogy ne fussanak felesleges köröket, s mielőbb kiderüljön az alvás­zavaruk valós oka. Akinél viszont fennáll az alvási apnoe esélye, azok ne vesszenek el a rendszerben, kerüljenek mielőbb vizsgálatra és kezelésre.

A szomnológiai szakambulancia havonta egy alkalommal fogadja a betegeket, az alváslaborban pedig heti két-három alkalommal történik vizsgálat, ennek gyakoriságát szeretnék heti ötre emelni. Az alvás monitorozását szakdolgozók végzik, felkészítésüknek köszönhetően a vizsgálat során fellépő kisebb technikai problémákat önállóan képesek elhárítani. Az éjszaka folyamán EKG, EEG és videófelvétel készül, folyamatosan monitorozzák az oxigénszaturációt, a szívfrekvenciát, a levegő áramlását, a végtagok mozgását, a hasi és mellkasi légzési kitérést. Az EEG, valamint a szemmozgás regisztrálása alapján meghatározható az alvás mennyisége és minősége. Az eredményt egy rendkívül bonyolult grafikon összegzi.

Előfordulhat, hogy az idegen környezetben, elektródákkal felszerelve a beteg nehezen alszik el, ezért az osztály megpróbál minél otthonosabb környezetet teremteni. Következő lépésként televízióval szeretnék felszerelni a labort, megvásárlásához egyelőre keresik a forrást.

Általános szabály, hogy alvási apnoe esetén altató, nyugtató szedése ellenjavallt, hiszen ezek a gyógyszerek tompítják az idegrendszert és súlyosbítják a beteg állapotát. Ha valaki ilyen jellegű gyógyszert szed, feltétlenül egyeztessen a szakorvossal. Ettől eltekintve a vizsgálat estéjén a szokásos módon kell bevenni a gyógyszereket.

– Az alvási apnoe kezelése a légzészavar súlyosságától függ. Gyakori és hosszú légzéskimaradás esetén a nemzetközi és magyar protokollok is a pozitív nyomású légsínterápiás készülék (continuous positive airway pressure, CPAP) használatát javasolják. Ennek beállítását egyelőre technikai okok miatt nem tudjuk laborunkban biztosítani, ez a törökbálinti centrumban zajlik. Középtávú célunk, hogy ezt is helyben oldjuk meg.

A pozitív nyomású légsínterápia során a beteg a szokásosnál nagyobb nyomású levegőt lélegez be, mely nyitva tartja a felső légutakat, megakadályozza a garat szűkületét, elzáródását, ilyen módon biztosítva a megfelelő légzést alvás közben is. Így nemcsak a horkolás szűnik meg, de rendeződik az éjszakai oxigénhiány, javul az alvás minősége, ennek következtében megszűnnek az alvási apnoéra jellemző tünetek: az állandó fáradtság, a nappali elalvási kényszer, a fejfájás. Csökken a stroke és a szívinfarktus kockázata, továbbá az idő előtti dementálódás veszélye is. Bizonyos alkati adottságok, betegségek eleve hajlamosítanak az alvási apnoé­ra. Ilyen többek közt a túlsúly, a rövid és széles nyak, továbbá bizonyos fül-orr-gégészeti anatómiai eltérések (például orrsövényferdülés).

Dr. Németh László befejezésül felhívja még a figyelmet, hogy a szomnológiai szakambulancia nem azonos a közeljövőben elinduló, a lelki eredetű alvászavarok kezelésére hivatott inszomnia-szakrendeléssel.