A szakértő szerint a kulináris élvezetek mellett gyógyerőt is kínál az akác virága

- A legismertebb ehető virágot az akác termi – kezdte Éder Katalin zalaegerszegi dietetikus. – Nem csak az édesszájúaknak érdemes kipróbálni a különleges desszertet, az akácvirágos palacsintát – javasolta.

De mielőtt elmerülnénk a kulináris fortélyokban, a fehér akác eredetéről érdemes tudni, hogy Észak-Amerikából telepítették be Európába a 17. század elején, hozzánk, majd száz évvel később, az 1700-as évek első évtizedében került. Tessedik Sámuel fedezte fel, hogy az akác alkalmas az alföldi sós, futóhomokos, szikes talaj újrafásítására, gazdaságba való bevonására. Az ő nyomán kezdődött meg az Alföld hatékony fásítása. Ez a tüskés ágú fa ma már a leggyakoribb, a magasabb hegyeket kivéve hazánkban már mindenütt megtalálható. Bár nem őshonos, ennek ellenére népies nevén magyarfaként is említik. Az akác a pillangósvirágúak családjába tartozik, szirmai fehérek, fehéres vajszínűek, 10-25 centis fürtökben helyezkednek el. Az időjárástól függően még a lombfejlődés előtt tavasszal, májusban nyílik. Az Európai Unió idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló rendelete 2014-ben a fehér akácot magyar akác néven, valamint az akácmézet hungarikummá nyilvánították.

- Az akác virág édes illata messziről vonzza méheket. Az akácmézet pedig a legjobbak között tartják számon. Íze kellemes, lágy, jó fertőtlenítő hatású, sokáig folyékony marad, könnyű vele ízesíteni ételt, italt – sorolta. – Gyógyászatra a mézen kívül a fehér akác virágzatát is felhasználhatjuk. Illóolajat, glikozidot, flavonoidot, aromás anyagokat tartalmaz. Ezek kiválóak a meghűléses betegségekben, köhögés csillapítására, hurut- és görcsoldóként, valamint túlzott savtermelődés esetén enyhíthető vele a gyomorégés. A népgyógyászat emellett enyhe hashajtóként is javasolja. Kozmetikumokban ráncsimító és bőrtónus javító hatása miatt alkalmazzák - ismertette.

- A fogyasztásra szánt fehér akácot forgalomtól távol, tiszta helyen szedjük, csak a frissen kinyíltakat, amihez bizony néha a fára is fel kell mászni. A begyűjtött fürtökről a virágokat lefejtjük és megszárítjuk. Teához 1-2 teáskanál szárított virágot 2 deci vízzel leforrázzuk, 10 percig fedve hagyjuk, majd leszűrjük. Desszertnek isteni csemege az akácvirágos palacsinta. Az alaposan megmosott fürtöket belemártjuk a sűrű palacsintatésztába, és bő zsiradékban kisütjük. Lecsöpögtetés után porcukorral megszórtan, vagy akácmézzel megcsorgatva tálaljuk. Bár igazi kalóriabomba, de nem szabad kihagyni ezt a csemegét – mondta.

Természetesen a fehér akác virágjából készülhet szörp is. Ehhez szükséges 70 deka virág, 6 liter víz, 3 darab közepes citrom, 25 deka akácméz, 1,5 kiló cukor, 1 evőkanál aszkorbinsav, azaz C-vitamin. A cukrot kevés vízzel összemelegítve feloldjuk, hozzáadjuk a többi vizet, az aszkorbinsavat, a karikára szelt citromot, majd amikor már hűlni kezd, az akácmézet is, végül az alaposan megmosott virágokat. Két-három napig állni hagyjuk, majd leszűrjük és kifőzött üvegekbe töltjük. Hűtőben tároljuk vagy a lezáró kétrétegű celofán közé szalicilt téve tartósítjuk.