Nemzetközi nagymester

2022.04.04. 08:40

85. születésnapját ünnepli Portisch Lajos sakkolimpiai bajnok

Ő a sakkozók között a legjobb operaénekes, az operaénekesek között a legjobb sakkozó.

85 éves Portisch Lajos nemzetközi nagymester, sakkolimpiai bajnok, a Nemzet Sportolója, minden idők egyik legkiemelkedőbb magyar sakkozója.

1937. április 4-én Zalaegerszegen született. Öccse, Portisch Ferenc szintén sakkozó, nemzetközi mester lett. 12 éves korában kedveltette meg vele a sakkot Csuti Antal, később Asztalos Lajos foglalkozott vele, és Flórián Tibor is adott tanácsokat neki.

A Zalaegerszegi Petőfiben kezdett sakkozni, a fővárosba kerülve a Budapesti Petőfibe igazolt. Utána következett a Vörös Meteor, majd az MTK, az MTK-VM, legvégül ismét az MTK játékosa volt. Nyugdíjas éveiben visszament Zalaegerszegre, majd az Aquaprofit-Nagykanizsa csapatában folytatta, 2013-tól a Vasas SC-nél sakkozik.

Pályafutását töretlen siker koronázta

Alig 14 évesen, 1951-ben lett magyar sakkmester, 1958-ban nemzetközi mester, 1961-ben pedig nemzetközi nagymester. Idehaza 20 bajnoki döntőben játszott, kilencszer lett magyar bajnok, egy alkalommal második, három alkalommal harmadik. Sportágában 23-szor választották meg az év legjobbjának, ami egyedülálló rekordnak számít.

Kilencszeres világbajnokjelölt, kétszer jutott a legjobb négy közé, és tizenkét zónaközi döntőben szerepelt. Először 1960-ban Madridban volt zónaversenyen, ahol holtversenyben lett második, első zónaközi döntőjében, 1962-ben Stockholmban a 9-10. helyet szerezte meg. 1956 és 1959 között négy alkalommal játszott a magyar főiskolai sakkválogatottban világbajnokságon, s 1956-ban ezüst-, 1959-ben bronzérmet szerzett, utóbbi alkalommal az első táblások között ő érte el a legjobb eredményt. A magyar válogatottban több mint 300-szor játszott az éltáblán.

A magyar olimpiai csapat motorjaként húsz alkalommal szerepelt sakkolimpián, ami egyedülálló a sportág történetében, nevéhez más megdönthetetlennek látszó rekordok is fűződnek. A játékokon összesen 260 partit játszott és hat érmet szerzett, legnagyobb sikerét az 1978. évi Buenos Aires-i sakkolimpián érte el, ahol a csapattal a verhetetlennek tartott szovjet válogatottat megelőzve szereztek aranyérmet. Portisch az első táblán a 14 játszmából elért 10 pontjával nagyban hozzájárult a sikerhez. Olimpiai ezüstérmes volt 1970-ben, 1972-ben, 1980-ban, bronzérmes 1956-ban és 1966-ban. Az Európa-bajnokságokon háromszor volt ezüstérmes, négyszer bronzérmes, pályafutása során 24 nagy nemzetközi versenyt nyert.

Több mint két évtizeden keresztül tartozott a világ szűk élvonalába, az 1960-as és 1980-as évek között a világ egyik legerősebb nem szovjet játékosa volt. A Nemzetközi Sakkszövetség, a FIDE által közzétett világranglistán két alkalommal is harmadik volt az akkori idők szovjet kiválóságai, 1980-ban Karpov és Korcsnoj, majd 1984-ben Kaszparov és Karpov mögött. Élő-pontjainak száma 1971 és 1990 között minden évben meghaladta a 2600-as álomhatárt, legmagasabb Élő-pontszáma 1980-ban 2757 volt.

A számítógép a sakk doppingja

A világ legjobb sakkozójának Bobby Fischert tartja, akivel baráti kapcsolatot ápolt, pedig a különc amerikai zseni keveseket engedett közel magához. A számítógépeket, jóllehet elismeri, hogy segítenek sportága népszerűsítésében, nem kedveli, a sakk doppingjának tartja, és biztos abban, hogy le fogják győzni az embert.

Sportteljesítményét 1978-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával ismerték el, 1979-től mesteredző, 2003-ban Pro Urbe díjat kapott Zalaegerszegen. 2004-től a Nemzet Sportolója cím birtokosa, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2012-ben Prima-díjat kapott, Zalaegerszeg és Budapest, s Budapest XIII. kerületének díszpolgára. 2016-ban a Nemzetközi Fair Play Bizottság Életmű-díjjal jutalmazta. Az 1970-es évek közepén 600 végjáték címmel tankönyvet írt Sárközy Balázzsal.

A magyar sakkozás legendás alakja a versenyzéstől visszavonult, csupán egy-egy nosztalgiaversenyre fogad el meghívást, szimultánra vagy élménybeszámolóra azonban bárhová szívesen elmegy. A futballért is rajongó nagymester szenvedélye a sakk mellett a zene. Fiatalon sokáig hegedült, majd ismét rátalált a muzsikára. 1985-ben kezdett el komolyan énekelni, elsősorban szívéhez közel álló dalokat, áriákat ad elő, több estjével lépett már fel.

A sportberkekben elterjedt mondás:

Ő a sakkozók között a legjobb operaénekes, az operaénekesek között a legjobb sakkozó.

Borítókép: MTI / Czimbal Gyula

Címkék#sakk
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában