Betyáros nőnap volt Gyenesdiáson

Márpedig betyárok voltak, vannak, lesznek!– e mottóval invitálta a közönséget a Gyenesi Dalárda a helyi általános iskolába, ahol a Betyárlegenda elevenedett meg. A közel egy órás dalműt – mely feleleveníti a a környéken élt betyárok életét – először láthatta a helyi közönség. A bemutató előtt Gál Lajos polgármester köszöntötte a hölgyeket.

– A türelem, a segítőkészség, a kedvesség, a megértés és a támogatás az, amit a hölgyeknek szeretnék elsősorban megköszönni. Önök, kedves Hölgyek, amellett, hogy társaink az életben, sokkal többet tesznek értünk. Testükben hordják és nevelik gyermekeiket, megteremtik az otthont és gondoskodnak annak melegéről, ápolnak és vigasztalnak, támogatnak és ha kell, óvó kritikával illetnek bennünket. – emelte ki a település vezetője, aki külön szólt azokról a civil szervezetekről – a több, mint ötven éves Nőklubról, a népdalkörről, a sport, a művészet területén tevékenykedő egyesületekről – valamint az intézményekről ahol hölgyek tevékenykednek, dolgoznak a településéért.

A köszöntő szavak után betyárok jelentek meg a színen.

– Már több éve jött az ötlet, hogy feldolgozzuk a környékbeli betyárok legendáját, folyamatosan gyűjtöttük hozzá az anyagokat, formáltuk, csiszoltuk, többször átdolgoztuk. Később bekapcsolódott a munkába a Gyenesi négyes formáció, ők szolgáltatják a zenét az előadáshoz. Dalokat főztünk csokorba, csak zene és ének alkotja a darabot, mely egy legendákon alapuló képzeletbeli találkozó. A darabunk szerint összejönnek a betyárok a fenékpusztai csárdában, miközben mulatnak, esznek – isznak, jól érzik magukat. Ám jönnek a pandúrok, elviszik Nádi Jancsit, lelövik. De a mi történetünk szerint kiderül, hogy nem is halt meg, Sobri Jóska is él, elment külföldre, jól érzi magát és onnan küldi üdvözletét, mi pedig mulatunk egy jó nagyot a végén. – mesélte Bognár István.

A betyártörténet után böjti ételeket kóstolhattak hölgyek és urak. Volt krumpliprósza, gombuca pirított káposztával, vargabéles és édes kölesprósza meggyel. Az ételeket a Nőklub tagjai készítették el, a rendezvény gasztronómiai fővédnöke, a helyi gasztroblogger, Somogyi Zoltán Max vezetésével.

– A böjt a megtisztulásról szól. A paraszti kultúrában ekkorra már elfogytak a télre elrakott húsok, ekkor olyan alapanyagokat használtak, melyekből tavaszig, a friss termények megjelenéséig is tudtak főzni, tehát húsmentes ételek kerültek az asztalra. Az emberek ebben az időszakban is dolgoztak, tápanyagra szükség volt. Ezek az ételek, amiket mi most csináltunk, mind laktató egytálételek. A népi konyhában gyakran használt alapanyagokból: burgonyából, lisztből, kölesből készültek, ezekből itt Zalában mindig volt a kamrában és tej is volt mindig a házaknál. Ezekből el lehetett készíteni egy krumpliprószát, egy kölesprószát, vagy egy gombucát, melybe víz, liszt és só kellett. Ezt belefőzhették krumplilevesbe, vagy tálalhatták külön, túróval, tejföllel -és ahogy itt mi kínáltuk, készíthettek mellé pirított savanyú káposztát. – mutatta be az ételeket a gasztronómiai tanácsadó.