Zártkerti revitalizációs program

- A program célja az elvadult zárkertek, az ősi tájfajta gyümölcshagyaték megmentése, a biodiverzitás segítése és egyben a közösségfejlesztés elősegítése - mondta V. Németh Zsolt. - A helyi közösségek számára ahhoz kívánunk forrást biztosítani, hogy legyen lehetőségük a zártkertekben meglévő gazos csíkok megvásárlására, azok összevonásával tudjanak egy olyan megfelelő nagyságú területet kialakítani, ahol természetközeli gazdálkodást valósíthatnak meg. A program segítheti a termelési-feldolgozási kultúrát is, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy a helyi közösségek egészséges, szermaradványtól mentes élelmiszerekkel lássák el a környezetüket, de akár az ecetek, aszalványok előállítása is megvalósíthatóvá válik általa. Mindehhez csatolhatóak lesznek további források is, hiszen akárcsak a biodiverzitás megőrzését, a termelési-feldolgozási ágazat fejlesztését is támogatja az Unió, így a gazdálkodás elindítását követően akár a területi operatív programok, akár a vidékfejlesztési programok révén további pénzügyi keretekből is részesülhetnek a közösségek.

Az államtitkár kérdésünkre megerősítette, a zártkerti revitalizációs programra amelyet a termelőfalu program részeként, a tanyaprogramokkal együtt kívánnak bevezetni csak önkormányzatok, egyesületek, nonprofit szervezetek pályázhatnak, magánszemélyek vagy gazdasági szervezetek nem. Az indítását már 2015-ben tervezik, ebben az esztendőben 100 millió forint körüli nagyságrend áll rendelkezésre, ami azt jelenti hogy az országban tíz helyen, kísérleti jelleggel vezetnék be. V. Németh Zsolt azt is hozzátette, amennyiben a program sikeresnek bizonyul, úgy 2016-ban, illetve azt követően is biztosítják hozzá a forrást.

A földhivatali nyilvántartás szerint szőlő művelési ágban lévő ültetvényeknek ténylegesen hatvan százaléka gondozott állítja Simon Zoltán, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke Fotó: Gyuricza Ferenc

Az államtitkár azt is elmondta: az elmúlt időszakban felmérték, vajon mi okozhatja, hogy ilyen sok gazos terület van a zártkertekben. Vizsgálatuk szerint alapvetően két tényezőre vezethető vissza, az életmódváltásra, illetve a kibogozhatatlan tulajdonviszonyokra. Amikor egy területen gazdálkodni szándékozót valósággal elriasztja az adott parcella megvásárlásától az, hogy az ügyvédi költség jelentősebb, mint a terület értéke. Ez gátolja, hogy kialakuljanak olyan nagyságú parcellák, melyeken már érdemes gazdálkodni, s igénybe lehet venni a földalapú támogatást. A program révén ezek a költségek is elszámolhatóak lehetnének.

- Meggyőződésem, hogy a 24. órában járunk, mert ezek a területek egy idő után nem maradnak gazdátlanok - folytatta az államtitkár. Egy másik kultúra települ majd meg ott, már most beékelődik néhány helyen a gabona, a kukorica, esetleg még rosszabb esetben egy akácos vagy odatelepített fenyő, ami végképp lehetetlenné teszi a szomszédok gazdálkodását. Mi azonban nem szeretnénk, ha a professzionális agrárium foglalná el ezeket a területeket. Nem véletlenül van gyümölcsfa és szőlő a zártkertekben, ezeken a területen ugyanis nincsenek jobb alanyok a termesztésre.