Olcsóbb lesz a disznóhús?

Mindenkiben, s természetesen elsősorban a vásárlókban egyetlen fontos kérdés fogalmazódik meg, olcsóbb lesz-e ezáltal a boltokban a sertéshús? Mi lesz a legfontosabb hozadéka 2016-tól az új adótörvényekkel együtt megszavazott, 5 százalékos sertéshús áfának, de úgy is mondhatnánk, a 22 százalékos áfa-csökkentésnek? – kérdeztük elsőként Éder Tamástól, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnökétől.

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke

– Két látványos hozadéka lesz a forgalmi adó csökkentésének. Az egyik a sertés tőkehús fogyasztói árának érdemi csökkenése, feltételezve, hogy az alapanyag, az élő sertés ára nem emelkedik jelentős mértékben. A másik látványos változás pedig az, hogy nagyon jelentős fehéredés fog végbemenni a húsiparban. Ugyanis az 5 százalékos áfa-szint mellett az áfa-csalás potenciális hozadéka, és a lebukás kockázata egyensúlyban lesz. Egyszerűbben fogalmazva nem lesz érdemes azoknak a köröknek ezen a területen tovább tevékenykedni, amelyek áfa-csalási ügyletekkel foglalkoznak – válaszolta a szövetség elnöke, aki számára mintegy megállapításként vetettük fel, hogy ezek szerint a sertéshús áfa csökkentés első lépcsője, az élő állat és a hasított félsertés esetében egy éve bevezetett 5 százalék nem hozta meg a várt eredményt.

– Az is hozott eredményt. Ugyanis, ha megnézzük a statisztikai adatokat, azóta az élő sertés állomány jelentősen emelkedett, és ennek az emelkedésnek egy része biztos, hogy a tisztulást mutatja. Mert olyan sertések is megjelentek a statisztika számára látható felületen, amelyek korábban nem. Jelentősen, több mint 8 százalékkal nőtt tavaly a statisztikailag bejelentett vágások száma. Érdekes, hogy ezzel párhuzamosan a KSH előzetes adatai szerint viszont a húsipar teljesítménye a húskészítmények nélkül, tehát a tőkehús előállításra vonatkoztatva, közel 14 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy az élő állatok és a vágás esetében bekövetkezett piaci fehéredés egyértelmű. Több élő állatból és több sertés vágásból viszont az ágazat teljesítménye csökken – közölte Éder Tamás ezt az ellentmondást.

Sertéshús darabolás a Babati és Társa Kft. húsüzemében. Foto: Katona Tibor

Az ellentmondás azonban csak látszólagos, amit a gondolatsor folytatásával így tett érthetővé:

– Erre nem lehet más értelmes magyarázat, mint az, hogy a korábban az élő állattal és félsertéssel „zsibiző” hölgyek és urak egy része áttette az áfa-csaló tevékenységét a tőkehús szintjére, és így a tőkehúsból még jelentősebb mennyiség tűnt el az áfa-mentes csatornákban. Ez egyébként jelenleg is így megy. Némileg nehezíti a fekete piac működését az EKÁER (Elektronikus Közúti áruforgalom ellenőrző Rendszer) bevezetése, de nem iktatja ki – válaszolta érdeklődésünkre Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke.

A fogyasztói árak legerősebb alakítói az áruházláncok, vajon a kisebb áfa hatására feltételezhető-e részükről a fogyasztói árak mérséklése? – kérdeztük Vámos Györgytől, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárától.

– Azt azért cáfolnám, hogy a kereskedelem a legnagyobb áralakító tényező. A kereskedelem áralakítását elsősorban, legalább 70-80 százalékban a beszerzési árak határozzák meg, erre rakódik a kereskedő költsége. Emellett a kereslet-kínálat a legfontosabb áralakító tényező. Ha valami iránt nagy a kereslet, annak magasabb az ára, ha nem keresnek valamit, akkor annak alacsonyabb az ára. De mindezeket figyelembe véve biztos vagyok abban, hogy a jövő évi áfa-csökkenésnek lesz ármérséklő hatása a húsokra. Nagy a piaci verseny ezen a területen, ami kikényszeríti a húsár csökkentését – válaszolta érdeklődésünkre az OKSZ főtitkára.

– Nagyon fontos számunkra, hogy a vevők elérhető áron meg tudják vásárolni a bontott, darabolt sertés húsokat. Szeretnénk a jelenleginél eredményesebbek lenni, ehhez többet kell értékesíteni, ezért mi is abban vagyunk érdekeltek, hogy csökkenjen a hús ára a kisebb forgalmi adó hatására – mondta Szakács Zoltán, a körmendi Babati és Társa Kft. kereskedelmi igazgatója.

A zalai húsellátásban is szerepet játszó üzemban naponta 250-300 sertést vágnak, amit napi 350-400-ra szeretnék emelni. A húsüzem daraboló, csontozó részébe az előhűtőből betolják a félbe vágott sertést, aminek már ma is 5 százalékos az áfája, aztán a hentes szakmunkások tovább bontják a húst. Kikerül belőle a comb, karaj, lapocka, tarja, és a többi jól ismert húsrész. Ezeknek az ára azonban a boltokban már 27 százalékos áfával növelt. Ezt a felemás árképző tényezőt változtatja meg az új adótörvény, amiért más ágazatok is küzdenek.

– Az is fontos számunkra, hogy versenyképesebb árakat tudjunk kialakítani a baromfihússal szemben – tette hozzá a kereskedelmi igazgató, megnevezve a másik húsos ágazatot, amit egyelőre nem engednek be az 5 százalékos áfa-körbe. És a jövő évi változás következtében valóban nem tudni, hogy a sertéshús árelőnye milyen helyzetet teremt majd a baromfi feldolgozók és termelők számára.