Vidéken alszik a lakáspiac

A KSH adatai szerint az idei első három hónapban ugyanis 1692 új lakás épült, ami 51 százalékkal több, mint egy évvel korábban.A március végéig kiadott lakásépítési engedélyek száma 1654 volt, ami 20 százalékos növekedést jelent a 2013. január-márciusi helyzethez képest. Az élénkülés egyelőre idei nekibuzdulást takar, ugyanis az említett időszakban még nagyon alacsony maradt a kiadott használatbavételi engedélyek száma. A lakásépítések idei élénkülése azonban csak a tavalyi nagyon alacsony bázisadatokhoz képest érzékelhető jelentősebb változásnak. A statisztikai adatok szerint egy kicsit nagyobb távlatban, 2008-hoz viszonyítva más a helyzet. A 2008-as első negyedévben kiadott építési engedélyeknek az idei szám csak a 18 százaléka, a használatbavétel pedig harmada a hat évvel ezelőttinek.

Az országban Budapesten vették használatba a legtöbb, 529 új lakást. Az egy évvel korábbinak a dupláját, de a 2012-es első negyedéves használatba vételnek ez csak a 70 százaléka. A statisztika szerint a régiók közül az összes lakás több mint fele a fővárost magában foglaló Közép-Magyarországon épült, amin kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg számottevő, 300-nál több lakás építése.

Ez a szám a régiónkon belüli igen nagy különbségekre mutat. Az egész Nyugat-Dunántúli Régióban 459 új lakásra adtak ki az első negyedévben építési engedélyt, ebből a győri 351 mellett 41-et Vas megyében, és 67-et Zala megyében.

A kevés egerszegi építkezés közül egyik az önkormányzati beruházású Deák-téri, ahol 16 lakásos társasház épül üzletekkel, garázsokkal (Fotó: Pezzetta Umberto)

Molnárné Kustán Judit, a zalaegerszegi polgármesteri hivatal építéshatósági osztályvezetője érdeklődésünkre elmondta, a megyeszékhelyen és térségében nem érzékelhető ekkora elmozdulás. Igaz, a megyei 67 sem nagy szám, noha a tavalyi 29-hez képest a statisztikában nagyon jól mutató 231 százalékos növekedésként is említhető.

- Zalaegerszegen és környékén a tavalyi első negyedévben 13 lakásépítési engedélyt adtunk ki, az idei első három hónap alatt pedig 7-et, ebből 5 zalaegerszegi kérelem, 2 vidéki. Használatbavételi engedélyből viszont több van. Tavaly vidéken 4-et, idén pedig 15-öt kértek. Zalaegerszegen tavaly 6-ot, idén pedig 9 lakásra kértek használatbavételi engedélyt - közölte az osztályvezető.

Igaz, a tapasztalatok szerint az építtetők nem sietik el a használatbavételi engedélyek kérelmezését, sok esetben erre felszólítják őket, így nem minden esetben most befejezett építésről van szó.

Taar Ottó: Vannak bankok, ahol már 5-6 százalékos kamatozású piaci hitelt adnak lakásvásárlásra

Taar Ottó ingatlanszakértő érdeklődésünkre elmondta, néhány már megkezdett építésen kívül napi újdonságról nem tud beszámolni, azonban:

- Egyre több vállalkozó érdeklődik, hogy megéri-e itt építkezni, van-e kereslet az új építésű lakásokra? Szerintem lenne, mert Zalaegerszegen nagyon régen épült már jelentősebb méretű társasház. Amit viszont pontosabban látunk, hogy a használtlakások forgalmában viszont élénkülés tapasztalható. Az árak emelkedéséről még nem beszélhetünk, viszont már nem csökkennek tovább a városban az ingatlanárak.

Mint Taar Ottó elmondta, új társasházi lakások építése esetében ma Zalaegerszegen négyzetméterenként átlagosan bruttó 280-300 ezer forinttal kellene számolni. Emellett a területen jelentős a munkanélküliség, és visszafogott a fizetőképes kereslet, ami kockázatossá tesz egy-egy lakáscélú beruházást.

- A hitellehetőségek javulása viszont nagyon kedvező, ha ez a tendencia folytatódik, előbb utóbb élénkíteni fogja a lakásépítést. Ha valaki lakást akar vásárolni, nagyon jó forintalapú hitelhez tud jutni, a kereskedelmi bankok nyitottak erre. Vannak bankok, ahol 5-6 százalék kamatozású piaci hitelt adnak - közölte Taar Ottó.

A negyedéves felmérés szerint az egy évvel korábbihoz képest megváltozott az építtetői kör aránya. A természetes személyek által épített lakások aránya 70-ről 56 százalékra csökkent, a vállalkozások által épített lakásoké pedig 29-ről 44 százalékra emelkedett. Az új lakóépületek közül csökkenőben van az új családi házak aránya, a tavalyi első negyedéves 70-ről idén 53 százalékra. Ugyanakkor idén a többszintes, többlakásos épületeké nagyobb lett, 24-ről 43 százalékra emelkedett. Az új lakások átlagos alapterülete pedig a tavalyi 100 fölöttiről 99 négyzetméterre csökkent.