A lízingpiac még nem tért magához a válság óta

A Magyar Lízingszövetség erősen tart attól, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartásra vonatkozó új szabályozás március 15-i életbe lépése jelentős zavarokat, akár káoszt is okozhat a finanszírozásban hangzott el a múlt évet értékelő, és az idei kilátásokat ismertető sajtótájékoztatón.

- Tavaly mindössze négy százalékkal bővült a hazai lízingpiac, az új kihelyezések 365 milliárd forintra nőttek, miközben a szerződések száma ugyanilyen arányban csökkent, a lízingcégek által kezelt teljes portfólió pedig csaknem hat százalékkal zsugorodott, az év végén 1479 milliárd forint volt - mondta el Lévai Gábor, főtitkár. A piac egyedül az autó-szegmensben mozdult el a mélypontról: a válság kitörése óta először tavaly nőtt érdemben az újautó-finanszírozás - emelte ki Lévai Gábor.

A szövetség elnöke, Hanczar Zsolt (balról) szerint az új rendszer nem tud felállni határidőre (Fotó: A szerző)

A szerződések száma 22 százalékkal, a finanszírozás összege pedig több mint 30 százalékkal haladta meg a korábbi évet. A használt autókra kötött szerződések száma viszont 11 százalékkal, a kihelyezett összeg kilenc százalékkal esett vissza, összességében a gépjármű-finanszírozási portfólió a válság előtti évekhez képest 17 százalékkal volt kisebb. A haszonjármű finanszírozás csak egy nagyobb buszbeszerzésnek köszönhetően - a válság előtti szintre hozta fel az új szerződések összegét. A mezőgazdasági gépek terén az élénkülés jelei mutatkoztak, 18 százalékkal több szerződés köttetett, 30 százalékkal nagyobb értékben, míg a gazdaság fellendülését elsőként jelző IT szektor még egy helyben toporog. A korábbi kurrens lakáslízing szinte eltűnt a piacról.

A sajtótájékoztatón kiderült: a 2014-es év sem indult biztatóan lízingcégek számára, mivel március 15-étől hatályos lesz az új polgári törvénykönyv, és vele az úgynevezett hitelbiztosítéki nyilvántartásra vonatkozó új szabályozás is. Ez tartalmában és funkciójában is újdonságot hoz a lízingpiacon is, elsősorban a zálogjog alapításával kapcsolatban. A gond az, hogy a törvény részletei eleve késéssel, tavaly december 18-án jelentek meg a Magyar Közlönyben, a végrehajtási utasításra vonatkozó rendelet és az eljárásrend azóta is várat magára, így a szükséges informatikai háttér kifejlesztéséhez, a jogi és adminisztratív feltételek kialakításához még hozzá sem foghattak.

- Tartunk tőle, hogy a lízingpiacon ez jelentős zavarokat fog okozni, és a március 15. határidőre a rendszer nem tud felállni - jelentette ki Hanczár Zsolt, az UniCredit Leasing Hungary Zrt. üzlet- és termékfejlesztési vezetője, a szövetség elnöke. Mint lapunknak elmondta, az új rendszer a lízingcégeknél évi 50-60 ezer szerződést jelent, ehhez a képest a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) -amely a zálogjogi nyilvántartáshoz hasonlóan monopóliumot kapott a hitelbiztosítéki nyilvántartás vezetésére is számára már tízezer szerződés nyilvántartása is nehéz feladat. Márpedig a törvény szerint a MOKK-nak kell működtetni majd a hitelbiztosítéki nyilatkozatok megtételét, nyilvántartását és a nyilvántartásba történő betekintést lehetővé tevő informatikai alkalmazást. De amíg nem jelenik meg a végrehajtási rendelet, sem a MOKK, sem a lízingcégek nem tudnak felkészülni a feladatra.

Lévai Gábor szerint ez a felkészülés legalább 9-12 hónapot igényelne.

Hitelbiztosítéki nyilvántartás

A hitelbiztosítéki nyilvántartás célja, hogy az ingatlanon, a lajstromozott ingókon (például: repülőgép, hajó) és a lajstromba vett jogokon (például: szabadalom, védjegy) kívül más, nem lajstromozott vagyontárgyakon alapított zálogjogokról is információt szerezhessen a nyilvánosság, és ez által azok elzálogosítását harmadik személyek is felismerhessék. A nyilvántartás hitelesen azt tanúsítja, hogy a nyilatkozatot tevő a nyilvántartásban rögzített időpontban és tartalommal hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett.