2013.12.12. 10:13
Szobalányként Ausztriában
Az ausztriai munkavállalásban gondolkodó magyarok körében az egyik legnépszerűbb pozíció a szobalány.
Hogy miért is, arra egyszerű a magyarázat: szomszédunknál nagyon erős iparág az idegenforgalom, a külföldiek mellett az osztrákok szívesen töltik szabadságukat a minőségi szolgáltatásokat nyújtó szállodákban. Az ausztriai vendéglátás munkaerőhiánnyal küzd, főleg a nyugati régió síterepeire keresik a megfelelő személyzetet – nem csak télen, hanem nyáron is, hiszen a szállodák és vendéglők egy része nyáron is nyitva tart, sőt, vannak olyan helyek, amelyek egész évben üzemelnek.
Marcus Kleemann, a Gastrojobs nevű, vendéglátós, turisztikai munkákkal foglalkozó portál ügyvezetője szerint Salzburg, Tirol, Vorarlberg mellett a nagyvárosokban is lehet bőven üres álláshelyeket találni. A lehetőségre nem csak a magyarok figyeltek fel, az egész Közép-európai térség sokan vállalják be a téli-nyári szezonmunkát a hegyekben, vagy más helyeken.
Mit is jelent ez a gyakorlatban? December elejétől, közepétől áprilisig, májusig tartó kemény munkát idegen (nyelvű) környezetben, túlórákat, szerencsétől és adott hoteltől függően elviselhető/elviselhetetlen főnököt, munkatársakat. Valamint azt, hogy az adott időszakban nem lehet hazautazni, ugyanis a döntően hegyvidéki szállodák több száz kilométerre vannak a határtól.
A mérleg másik serpenyőjében az ágazati szerződésben garantált bruttó 1200-1450 eurós fizetést (efölött természetesen fizethet a munkaadó és vannak olyan hotelek, ahol a borravalót is szétosztják) , az ingyenes ellátást és szállást találjuk – meg néhány szabadnapot síparadicsomokban. Hogy a családtól, barátoktól való távollétet, a húzós hétköznapokat mennyire kompenzálják a megtakarítható, a magyar fizetéseket bőven havi összegek, nos, az mindenkinek magának kell mérlegelnie. Azonban nem véletlen, hogy a fiatalabb korosztály vállalja be a hónapokig tartó „alpesi küldetést”, az idősebbek inkább az anyagi nehézségek miatt tekintik menekülő útvonalnak a lehetőséget.
A kapu tehát nyitva van, kérdés, hogy mennyien jutnak át rajta. Az ausztriai munkavállalás legendái szerint ez az a munka, ami nyelvismeret nélkül is elvállalható, azonban ez nem igaz. Mindenkinek van olyan ismerőse, akinek sikerült, de legalább alapfokú nyelvtudás nélkül gyakorlatilag esélytelen a jelentkező, ahogy Marcus Kleemann is megfogalmazta. Amellett, hogy a munkaadók ragaszkodnak a telefonos interjúhoz, a kollégákkal, a vendégekkel is kommunikálni kell, mondja a gastrojobs.com vezetője, és akkor ott vannak még a napi ügyek, amelyeket valahogyan el kell intézni. Ráadásul a tapasztalatok alapján egyre több helyen kérnek a szobalány álláshoz másik nyelvet is (általában az angolt) – a külföldről érkező turisták miatt. (Az egyik kint dolgozó ezt írja: Ha kimész a boltba, postára, buszra szállsz vagy kocsit tankolsz, megszólítanak az itt élők, kérdeznek vagy neked kell kérdezned.
A munkaszerződésed is németül van, és szeretnéd tudni, mit is írsz alá. A felvételnél döntő lehet, tudsz-e beszélni.)
A nyelvtudás mellett másik fontos tényező a türelem és a jó időzítés. A téli szezonra már szeptember végétől, október végétől keresik a jelentkezőket – általában az erre szakosodott internetes állásportálokon és osztrák munkaügyi hivatal honlapján. (Az európai trend itt is érvényes, online oldalakon, illetve helyi újságok internetes verzióin érdemes keresni.) Ekkor sokkal sok jobb feltételekkel lehet munkát találni, de érdemes közvetlenül szezonkezdetkor is körülnézni, a visszamondások miatt ilyenkor szintén jó eséllyel lehet pályázni. Ehhez azonban százas, néha ezres nagyságrendben kell küldeni önéletrajzot – ahogy arról már szó volt, magyarok mellett más nációk képviselői is nekivágnak a nagy kalandnak. (Ebben a szállodában, ahol én dolgozok, a volt Habsburg Birodalom minden nemzete megtalálható a csehektől a románokon át a horvátokig. Az osztrákok dirigálnak, a különböző népek meg hol összefognak egymással, hol meg egy kanál vízben megfojtanák egymást – olvasható az egyik blogban). Érdemes ajánlást (német nyelvűt) kérni az előző munkahelyről, akkor is, ha az nem osztrák volt, Ausztriában ugyanis sokat adnak a korábbi munkaadók véleményére.
A következő lépcsőfok a próbamunka, ekkor méri fel leendő munkáltató, hogy mire képes a jelentkező – arról, hogy miként zajlik egy ilyen, azt a cikkünkben ajánlott blogban lehet részletesen olvasni. Ha ezen megfelelt a jelölt, akkor kezdheti meg a munkát – Churchill annak idején nem ezzel kapcsolatban fogalmazta meg híres jelmondatát, de kis túlzással itt is érvényes a vér, veríték, könnyek mondás.
A szezonban a szállodák ugyanis teljes fordulatszámon pörögnek, az éles versenyben a hotelek számára létkérdés, hogy minőségi ellátást nyújtsanak, ezt pedig a személyzetnek –köztük a szobalányoknak – kell megoldaniuk.
Pihenésre jut a legkevesebb: Mihály Szilvia egy téli szezont húzott le a tiroli hegyekben
Az ausztriai „szobalányság” rejtelmeiről részletesen beszámoló, Tiroli álmok című blog (http://tirolialmok.blogspot.hu) szerzője, Mihály Szilvia két diplomával vállalta el élete első osztrák szezonját. Lapunknak elmondta, kicsit több kellett az álmaihoz annál, amit a magyar viszonyok között a két diplomájával meg tudott keresni. Így aztán belefogott az osztrák kalandba, és a részletekről rendszeresen beszámolt. (Egy-egy bejegyzésének az ajánlását az ausztriaimunkak.hu portálon több tízezren olvasták – szerk.) A hegyekből áttette a székhelyét egy német szigetre, majd hazajött és a megkeresett pénzen Magyarországon turisztikai portált indítottak – egy Ausztriát szintén megjárt, másik „szobalánnyal” közösen. Az oldal kategóriájában az év honlapja lett, azonban a tulajdonosok a magyar közállapotok miatt nincsenek egyszerű helyzetben, sokszor érzik azt, hogy másutt könnyebb dolguk lenne.
Például Ausztriában, szobalányként.
További információk:
