Tömegesen pusztulnak a lucfenyvesek Zala megyében

Szakemberek előtt eddig is világos volt, hogy a zalai erdőkből előbb utóbb kiszorul a lucfenyő. Zalában nem őshonos e fafaj, s az utóbbi évtizedek folyamatai ezt alá is támasztották. A Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságától, dr. Páll Miklós erdőfelügyelőtől kaptunk tájékoztatást e folyamatról, ami az erdészeti hatóság felügyeletével és szakmai egyetértésével folyik. A tájékoztatás szerint a párás, hűvös éghajlatot kedvelő luc lassú eltűnése az utóbbi évtizedben egyre gyakrabban előforduló, szélsőségesen aszályos időjárással van összefüggésben, ez vezetett a tömeges pusztuláshoz. Utóbbinak közvetlen okozói a felszaporodó szúbogarak, melyek ellen gyakorlatilag nincs más védekezés, mint a fertőzött faállomány letermelése, és eltávolítása a területről, nehogy visszafertőzze a még egészséges erdőt.

Az erdészeti igazgatóság illetékességi területén, ez 110.000 hektáros, faállománnyal borított terület, még 3700 hektáron található lucfenyves. 2005-ben 4500 hektáron volt, fogyása tehát 8 év alatt 800 hektár. A jelenlegi 3700 hektárnyi luc állománynak 38 százaléka az állami erdő, amit a Zalaerdő Zrt. kezel, a többi magánerdő. A Zalaerdő már 2007-ben végzett egy átfogó vizsgálatot a fenyvesek egészségi állapotáról, és a legrosszabb állapotú állományokat felszámolták, majd ütemterv készült a lucfenyvesek nagyobb területen történő átalakításáról. Ennek részeként 2013-ra 75 hektár, 2014-re 125 hektár, majd 2022-ig egyre csökkenő mértékű ütemben tervezték a lucosok szanálását. Azonban kiderült, ez az ütem nem tartható, ez év tavaszára a korábban még fenntarthatónak ítélt fenyvesek is rohamos pusztulásnak indultak. Így az idei évre a lucfenyvesek után keletkező erdőfelújítási kötelezettség meghaladhatja a 250 hektárt. Ez gyakorlatilag a fertőzött állományok kivágását és a területek újra erdősítését jelenti.

- A lucos erdőterületek átalakítása mindenképpen indokolt, ezt már több éve elkezdtük. Abban bíztunk, hogy a tavaly őszi, téli csapadék segít, de sajnos annyit nem segített, mint vártuk. Viszonylag sok esős nap volt, de amint elállt az eső, a természet már mutatta a vízhiányt. A szúbogár fertőzöttség folyamatosan jelen van, és ahol egy nemzedék kirajzik a fertőzött fákból, a pusztulás erőteljesen látszik. Ennek megfelelően felül kellett vizsgálni az eredeti kárfelszámolási programunkat - mondja Bodor György, a Zalaerdő Zrt. erdőgazdálkodási osztályvezetője. Érdeklődésünkre, hogy a luc pusztulása az egész megyére, vagy csak egyes részeire jellemző, a szakember elmondta, bizonyos mértékig függ a domborzati viszonyoktól, és a fa korától. Mert a fiatalabb állományok kevésbé érzékenyek a szúkárra. Ez inkább a 30 év feletti állományokban jelenik meg, és erősödik fel, de a jelenség mindenütt tapasztalható a lucfenyő állományokban.

- A szú probléma sajnos nem újkeletű. A '90-es évek elején jelentkeztek az első szúkárok, csak akkor még néhány tized hektáros nagyságrendűek voltak, nem terjedtek ki egy teljes erdőrészlet területére. Akkor még lokalizálni tudtuk a folyamatot, mert az életfeltételek és az időjárási viszonyok nem voltak annyira kedvezőek e kártevő számára.

- Mi kerül a lucosok helyére?

- Elegyes tölgyeseket hozunk létre a fenyvesek helyén, szinte kizárólag kocsányos és kocsánytalan tölgyből.

A lucfenyő hosszú távú jövőjére vonatkozó kérdésünkre az osztályvezető elmondta, a jelenlegihez mérhető, kiterjedt állományai valószínűleg megszűnnek, esetleg egyes területeken, elegyes faállományokban fordulhat majd elő.

- A lucosok felszámolása mit jelent a Zalaerdő számára?

- A lucfenyvesek kárfelszámolása jobb erdőrészletek esetében esetleg egy kis jövedelmet hozhat, ami hozzájárulhat az erdőfelújítás költségeihez. A gyengébb, vékonyabb állományok ezt sem adják meg. De a kitermelés önmagában nem veszteséges, a többletköltség ezt követően jelentkezik, az új erdő létesítésével, aminek a költségeit nem finanszírozzák meg ezek az állományok. Létezik állami támogatás az erdő szerkezetátalakításhoz. Ahol tudjuk, ott kihasználjuk, beadjuk a pályázatot, de nagyon sok az előírás, így minden területünkön nem tudjuk kihasználni - válaszolta Bodor György.

A Zalaegerszegi Erdészet pölöskei erdőkerületében jártunk tegnap, ahol Nagy László erdészetigazgató és Balázs Árpád kerületvezető erdész mutatták meg a szúrágástól elszáradt, kérgüket ledobó lucfenyvest. A területen jelenleg is tart a fenyves egészségügyi kitermelése, az elszáradt és fertőzött fák kivágása, elszállítása.

- Az erdészet 11.000 hektáros erdőterületének 2,9 százaléka a lucfenyő. Itt a száradásuk már 10-15 évvel ezelőtt megkezdődött. Először a legrosszabb temőhelyű kavicsos türjei talajon levő állományokat kellett letermelnünk, de azoknak a helyén már befejezett tölgyerdő áll. Idén év elején 106 hektáron állt még lucfenyő a területünkön, 37.000 bruttó köbméter élőfa készlettel. Ebből idén 14.000 köbmétert kell összesen 41 hektár területről letermelnünk - mondta az igazgató, s hozzátette, ősszel, de legkésőbb jövő tavasszal megkezdik a tölgyes telepítését.