Miért kell többet fizetnünk?

Ismeretlen szerzőnk állításáról bárki meggyőződhet, ha felkeresi az OTP Bank romániai oldalát. Ezen a román lej alapú személyi kölcsönt valóban 13,68 és 14,99 százalék közötti THM-mel, azaz Teljes Hiteldíj Mutatóval kínálja a pénzintézet. Magyarországi honlapján ugyanez forinthitel esetében, természetesen 30,48 százalék. Lehet, hogy van igazsága a körlevél írójának?

Megkérdeztük az ügyben az OTP Bank médiakommunikációs osztályát. Innét megerősítették: valóban, a hitelkamatok bármely más termék árához hasonlóan piaconként és országonként eltérőek. A banki termékek árazását egyébként is számos tényező befolyásolja: mint például az adott deviza forrásköltségei, a kockázati költségek, a jegybanki alapkamat, a kereslet összetétele, illetve az általános piaci környezet. "Ezért ha egy-egy THM-értéket ragadunk ki és hasonlítunk össze mellőzve az előbb említett áralakító tényezőket , az téves következtetésekhez vezet" - szögezték le. Mint azt hangsúlyozták: sem az OTP, sem más, a régióban jelen lévő bank nem alkalmaz minden országra vonatkozó egységes árazást.

Ám mivel a banki árazás jó eséllyel valamennyi pénzintézetnél közel azonos módon zajlik, egy pénzügyekben jártas szakembert kértünk arra, tegye világossá a folyamatot, amiről az OTP médiafelelőse írt.

- Egy adott bank hiteleinek árazása nagyon bonyolult folyamat - bocsátotta előre dr. Polay József nagykanizsai közgazdász. - Ennek során figyelemmel kell lenni a bankokra vonatkozó előírásokra, az általános gazdasági helyzetre, a piaci pozíciókra, az adott termék iránti keresletre és az úgynevezett terméktörténetre. A kamatok megállapításának folyamata általában a bankok legféltettebb titkai közé tartozik.

Mint azt megerősítette: a különböző országok közötti összehasonlítás egyáltalán nem mérvadó, mert gazdasági értelemben nincs két egyforma ország és a devizaeltérések is torzítanak.

- Ráadásul egy személyi hitel típusú ügyletnél tudni kell, hogy azt elsősorban a pénzügyileg megszorultak igénylik - tette hozzá. - Ez eleve magasabbra árazza a többi hitelnél. További emelő tényező, hogy általában a jövedelem és nyugdíj a fedezet, ami a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben szintén kockázati tényező. S általában gyorsan kell a pénz, ami szintén drágításra ad lehetőséget.

Dr. Polay szerint az is emelő szempont, ha a banknak nincs elég forrása. Ilyenkor külföldről kell pénzt szerezni, ami a mai árfolyamok mellett felfelé téríti el a kamatot. Ha forint a forrás, akkor pedig az a meghatározó, hogy az MNB-től jön, vagy az ügyfelektől. Ezekért a bank kamatot fizet és erre rakódik még rá a termék költsége és a haszon. Ha a forintpiacon az ügyfelek állampapírt vásárolnak magas kamattal, akkor a bank csak úgy tud forrást szerezni, ha ő is magas betéti kamatot ad, mely szintén növeli a hitelkamatot.

- Nem elhanyagolható szempont a nem fizetők, a bedőlések aránya sem - folytatta a szakember. - Sok bedőlés, egyenlő még magasabb kamat. Azt is vizsgálhatja a bank, hogyan alakulnak a hitelvisszafizetési években a makroadatok, növekszik-e az átlagjövedelem és a munkanélküliség. Ha ez utóbbira igen a válasz, nagyobb a bebukási arány és bizony, ez sem csökkent, sőt. Márpedig Magyarországon ma nem éppen kedvezőek ezek az adatok.