Mennyire drága az édes élet?

- Az éves és a havi infláció a piaci konszenzusnál és saját előrejelzésünknél is jóval alacsonyabb volt júliusban - bocsátja előre Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzési osztályának vezetője. - Hó/hó alapon ugyanis 0,1 százalékos növekedést vártunk, ezzel szemben a megelőző hónaphoz képest júliusban 0,3 százalékkal csökkentek az árak, míg éves szinten 3,1 százalékos volt a pénzromlás.

- Éves szinten a júniusival megegyező, 3,5 százalékos pénzromlást prognosztizáltunk - folytatja Ádám Zoltán -, ám főként a szezonálisan ingadozó élelmiszer- és energiaárak mérséklődése miatt az éves fogyasztói infláció júliusban 3,1 százalékra csökkent.

Figyelemre méltó, hogy eközben a tényleges, trendszerű inflációs folyamatokat jelző éves maginfláció, amely a szezonális hatásokra leginkább érzékeny feldolgozatlan élelmiszer- és üzemanyagárakat nem tartalmazza, júliusban 3,2 százalékra emelkedett, amire rég nem volt példa. A hosszabb távon ható tényezők tehát fölfelé nyomják a fogyasztói árakat, ami a kedvező főadat ellenére némiképp erősödő inflációs nyomásról tanúskodik.


Az élelmiszer- és energiaárakat, teszi hozzá Ádám Zoltán, döntően a világpiaci folyamatok befolyásolják. A világgazdaságban pedig a növekedési konjunktúra kifulladóban van, melynek következtében az olajár csökkenő pályán mozog, s az élelmiszerárak is mérséklődni látszanak, fogalmazza meg a jó hírt a szakember.

Ádám Zoltán nem számít a belső kereslet élénkülésére.
- Nem ismerünk olyan mutatót, amely jelentős fogyasztási kereslet-növekedésről tanúskodna - mondja. - A kedvezőtlen munkaerő-piaci feltételek, az egyre romló fogyasztói hangulat és várakozások alacsony szinten tartják a belső keresletet, ahogy az egyre emelkedő devizahitel-törlesztőrészletek is csökkentik a szabadon elkölthető jövedelmet. Nem generált többletfogyasztást az SZJA csökkentése, várhatóan a magánnyugdíjpénztári kifizetéseket is igyekeznek megtakarítani az emberek, s az árfolyamrögzítéssel a családoknál maradó pluszt is csak azok költik el, akiknek muszáj, mondjuk élelmiszerre. A belső kereslet tehát nem okoz inflációs nyomást.

A Takarékbank elemzői a következő hónapokban jelentős ingadozásra számítanak, prognózisuk szerint azonban év végére ismét a júliusban látott 3,1 százalékos szintre kerülhet az infláció.

Kicsivel magasabb, 3,3 százalékos decemberi inflációt jósolnak az MKB Bank elemzői, akik 2011 átlagában 3,8 százalékos pénzromlást prognosztizálnak. A vártnál kedvezőbb júliusi adatok őket is meglepték.

- Az iparcikk-árak június után júliusban is csökkentek, ami megszüntette aggodalmunkat, hogy a feldolgozóipari cégek árazási erejének növekedése inflációt gerjeszt - fogalmaz Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője, aki úgy véli: a lassuló ipari és export növekedés várhatóan még jobban kiélezi a versenyhelyzetet, és a lefelé ható nyomást erősíti az árakon. - Az elmúlt két évtized élelmiszerár-robbanásainak tapasztalatai alapján úgy véljük, az élelmiszerárak csökkenése folytatódik, bár a július-augusztus kis emelkedést hozott. Az energiaáraknál a szűkös kapacitások miatt stagnálást várunk, vagyis az elmúlt hetek árcsökkenését alapvetően átmenetinek tartjuk.

A maginfláció emelkedését Kondrát Zsolt azzal magyarázza, hogy a magas energia- és élelmiszerárak fokozatosan átgyűrűznek a végső termékek és szolgáltatások áraiba. Ez a folyamat azonban szerinte már a végéhez közeledik, és a maginfláció trendje sem utal további emelkedésre. A bank elemzői úgy látják: továbbra sincs érdemleges inflációs nyomás a gazdaságban.

- A kormány strukturális reformjai és kiadáscsökkentő lépései, különösen az ártámogatások és árkedvezmények leépítése a közösségi közlekedés és a gyógyszerek esetében, jövőre inflációnövelő hatással járnak - véli az elemző. - Az elmaradt hatósági energiaár-emelések pótlása is felfelé mutató kockázat. Ennek megfelelően a szabályozott árak éves inflációja új előrejelzésünkben az idei év végén várt 3,2-ről 4,6 százalékra emelkedik 2012 végére. A bérnövekedés azonban várakozásunk szerint idén és jövőre is nyomott lesz, a lakosság erőteljes megtakarítói magatartása, a beruházások hiánya, a költségvetési megszorítások és az erős svájci frank a jövőben is nyomott szinten tartja a belső keresletet, amely az infláció mérséklése felé hat.


Csökkentek és nőttek is az árak...
Egy év alatt átlagosan 5,4 százalékot drágultak az élelmiszerek. A liszt 61, a cukor 52, az étolaj 37, a péksütemények s a tej 17, a kenyér 13, a sajt 12 százalékkal került többe, mint tavaly júliusban. Az idényáras élelmiszerek ugyanakkor 14,5, a tojás 3,2 százalékkal lett olcsóbb. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetnünk. A ruházkodási cikkek egy év alatt 4,9, az üzemanyagok 10,2 százalékkal drágultak. A távfűtés ára 5,9, a vezetékes gázé 2,6 százalékkal nőtt.



Gazdaság rovat