A devizahitelesek péntektől kérhetik a törlesztési árfolyam rögzítését

Már a szeptemberi törlesztést a rögzített árfolyamon lehet fizetni

Az árfolyamgát konstrukcióhoz csatlakozó devizahitel adósok már a szeptemberi törlesztő részletet a rögzített árfolyamon fizethetik - jelentette be Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón.
Kifejtette, a kormány napokon belül létrehoz egy monitoring bizottságot kormányzati szakértők, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelte és civil szervezetek szakértőinek részvételével, amely figyelemmel kíséri a konstrukció végrehajtását, s rendszeresen tájékoztatni fogja a kormányzatot és a közvéleményt.
   
Az árfolyamgát konstrukcióhoz augusztus 12. és december 31. között csatlakozhatnak a jogszabálynak megfelelő, lakásfedezettel rendelkező devizahitelesek, de extrém helyzet esetén mód lesz a határidő változtatására - ismertette a helyettes államtitkár.
   
Az árfolyamgát alkalmazása a svájci frank alapú hitelek esetében 30 százalékkal csökkenti a törlesztő részletet az augusztus 10-i árfolyammal összehasonlítva, míg az euró esetében 10, a jen esetében 20 százalékkal. A törvény szerint csak a bejelentkezés utáni második törlesztő részletet kellett volna a rögzített árfolyammal számolni, a kormány azonban indokoltnak látja a szeptemberi alkalmazást.
   
Nátrán Roland szerint ennek technikai lebonyolítása nem okozhat problémát. Elmondta, több bankkal egyeztettek, amelyek erre nyitottak voltak.
   
Hangsúlyozta: célszerű, hogy aki bajban van, minél hamarabb belépjen a programba. A helyettes államtitkár szerint a bankok és a közjegyzők egyaránt felkészültek, ezért az ügyintézésben nem számítanak fennakadásra.
   
Az euró-forint árfolyam rendkívül stabil az év eleje óta, ami azt mutatja, hogy a forinttal alapjaiban semmilyen probléma nem volt az elmúlt időszakban, s az euróhoz képest a régióban is kiemelkedő mértékben tartotta magát - mutatott rá Nátrán Roland. A svájci frank (CHF) forinthoz képest rendkívüli erősödésének a helyettes államtitkár szerint nem magyar fundamentális okai vannak, azt sokkal inkább az euró és a svájci frank keresztárfolyamának alakulása határozza meg.
   
A CHF erősödésének következménye, hogy míg egy átlagos, 2008-ban 16 évre, 4,8 százalékos kezdő kamat és 159 forintos kezdő árfolyam mellett felvett 8 millió forintos svájci frank kölcsön törlesztő részlete kezdetben 64.800 forint volt, az augusztus 10-i árfolyamon és 6,1 százalékos kamattal kalkulálva már 120.200 forint. Ettől a sokktól szeretnék megkímélni a háztartásokat az árfolyamgát bevezetésével: a CHF 180 forintos rögzített árfolyama a törlesztő részletet az adott példában 86.700 forintra mérsékli, ami a kezdeti törlesztéshez képest még mindig magasabb mintegy 30 százalékkal. A rögzített árfolyam miatt a növekmény mintegy fele magyarázható az árfolyamgyengüléssel, a másik fele a kamatváltozások miatt következett be.
   
Az árfolyamrögzítés időszaka 36 hónapig, 2014. december 31-ig tart. Ezt követően 15 százaléknál nagyobb mértékben nem emelkedhetnek a törlesztő részletek, amit a futamidő megnyújtásával érnek el. Mindez része a bankszövetséggel kötött megállapodásnak, amit akár már a jövő héten jogszabály rögzíthet. Ha azonban egy háztartás 2015-ben kedvezőbb helyzetben lesz, nagyobb ütemben is törleszthet.
   
A törlesztési különbözet forintban vezetett gyűjtőszámlára kerül. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: ennek kamatozása rendkívül kedvező, jelenleg 6,09 százalék, amin a bankoknak nem képződik profitjuk. Ezen felül semmilyen díjat, költséget nem számíthatnak fel.
   
Nátrán Roland szerint szerencsés helyzetben a gyűjtőszámla egyenlege akár nulla is lehet. Mint elmondta, azért is határoztak meg három évet az árfolyamrögzítésre, mert ennyi idő alatt az ellentétes irányú mozgások képesek egymást kiegyensúlyozni. A konstrukció célja az volt, hogy az extrém változásokat "kisimítsa".
   
A közjegyzői díj mértéke a megszokott összeg töredéke lesz, mértékét miniszteri rendelet határozza meg a jövő héten. A kormány arra törekedett, hogy a nehéz helyzetbe került adósokat a lehető legkisebb mértékben terheljék.
   
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár emlékeztetett arra: a programban való részvétel feltétele, hogy a devizakölcsönben ne legyen 90 napon túli késedelem; az ügyfél ne álljon más fizetéskönnyítő program hatálya alatt; a kölcsön lejárata 2014. december 31. utáni legyen; az ingatlan szerződéskori értéke ne haladja meg a 30 millió forintot, illetve ha több pénzintézet felé is tartozás áll fenn, az elmaradás egyiknél se lépje túl a 90 napot.
   
A helyettes államtitkár kérdésekre válaszolva elmondta: az árfolyamrögzítés időszakában is lehetőség lesz az előtörlesztésre. Ekkor a devizatartozást kell előbb törleszteni, s csak utána a gyűjtőszámlát. Ez az ügyfelek érdekeit szolgálja, tekintve, hogy a gyűjtőszámla nagyon kedvező kamatozású. A konstrukció sikerét azon lehet majd lemérni, hogy a következő három évben növekedni fognak-e a nem teljesítő hitelek.
   
A konstrukciót úgy alakították ki, hogy azt is kezelni tudná, ha minden erre jogosult csatlakozna. Az államháztartás szempontjából tehát nincs szűk keresztmetszet. Többféle modell is készült, a konstrukció az MNB által végzett stresszteszten túli árfolyam mellett is képes működni, s a bankrendszert is védi - ismertette Nátrán Roland.
   
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár elmondta: a magáncsőd kérdése nem volt a kormány előtt. Angyal József adószakértő javaslatával kapcsolatban, aki a bankadó terhére véglegesen rögzítené a devizaadósok törlesztési árfolyamát, úgy reagált, hogy bármilyen jó szándékú ötlet, anélkül, hogy hatástanulmány készülne, nem alkalmazható.

Megvédené a devizahiteleseket az előtörlesztés árfolyamkockázatától a PSZÁF

Törvénymódosítást kezdeményez a jogalkotónál és - egy konkrét fogyasztói beadvány kapcsán - fogyasztóvédelmi eljárást indít a devizaalapú hitelek előtörlesztése kapcsán az ügyfelekre háruló árfolyamkockázatra vonatkozóan a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - jelentette be pénteken a szervezet.

A PSZÁF a közlemény szerint azt követően döntött így, hogy egy devizaalapú jelzálogfedezetű hitellel rendelkező ügyfél beadványában jelezte: befizetett végtörlesztése ellenére sem zárták le a hitelszerződését, arra hivatkozva, hogy a hitelintézet elszámolási időszaka alatt tartozása több százezer forinttal nőtt.

A felügyelet a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény módosításával szeretné elérni, hogy a devizaalapú hitelek előtörlesztése esetén a pénzügyi intézmények legkésőbb az előtörlesztendő összeg befizetésének napján részletes tájékoztatást adjanak az ügyfeleknek az előtörlesztéshez kapcsolódó alapvető információkról.

A PSZÁF különösen fontosnak tartja, hogy a pénzügyi intézmény tájékoztasson az előtörlesztés során alkalmazott devizaárfolyamról, az előtörlesztendő összeg forintban számított értékéről, az előtörlesztéshez kapcsolódó valamennyi felszámított költség forintértékéről, s arról, hogy a tájékoztatóban szereplő árfolyam és költségek milyen határidőig érvényesek.

A törvénymódosítási javaslat szerint, ha az ügyfél az előtörlesztés és a kapcsolódó költségek forintban kifejezett összegét a kapott határidőig befizeti, a pénzügyi intézmény a későbbiekben az előtörlesztés elszámolása során az elszámolási árfolyamot az ügyfél számára kedvezőtlenül nem változtathatja meg, további költségeket nem számíthat fel, végtörlesztés esetében pedig azt elfogadottként kell kezelnie. 

A PSZÁF kezdeményezi, hogy a hitelintézetek e gyakorlatot már a törvénymódosítást megelőzően önkéntesen alkalmazzák, belső szabályzataikat ennek megfelelően módosítsák, s utasítsák munkatársaikat ennek alkalmazására.

A felügyelet - a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény megsértésének gyanújával - minden olyan, hozzá érkezett fogyasztói beadvány esetében fogyasztóvédelmi eljárást indít a továbbiakban, amelynél felmerülhet, hogy a hitelintézet nem adott tájékoztatást a devizaalapú hitellel rendelkező ügyfélnek az előtörlesztéshez kötődő árfolyamkockázatról, hanem kizárólag az előtörlesztendő összeg mértékét közölte - áll a közleményben.

OLDALTÖRÉS: Otthonvédelmi Akcióterv

Az Otthonvédelmi Akcióterv négy év alatt 40-45 milliárd forintba kerül

Az Otthonvédelmi Akcióterv összesen 40-45 milliárd forintba kerül a költségvetésnek 2011-2014 között, ebből 20 milliárd forintot jövőre kell kifizetnie az államnak - derül ki egy, a kormány által készített jelentéséből.

A kabinet július 25-i ülésén tárgyalta meg, majd nyújtotta be Európai Bizottságnak és a Tanácsnak a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa által 2009. július 7-én a túlzott hiány eljárás keretében kiadott ajánlás megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről szóló jelentését.

A jelentés pénteken került fel a kormany.hu hivatalos weboldalra.
A dokumentum kitér az Otthonvédelmi Akciótervre is, ennek kapcsán azt írja, hogy a háztartásoknak a korábbi években bekövetkezett nagyarányú, devizában történő eladósodásából fakadó szociális, ingatlanpiaci és pénzügyi stabilitási kockázatok csökkentése érdekében a kormány öt pillérből álló tervet dolgozott ki amelynek elemei: az árfolyamvédelem bevezetése a havi törlesztő részletek meghatározására, a kamattámogatási rendszer, a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítása, a kilakoltatási moratórium feloldása kvótarendszerrel és a deviza alapú jelzáloghitelezés újbóli engedélyezése.

Az árfolyamvédelmi pillérnek nincs közvetlen költségvetési hatása - írja a kabinet a jelentésben -, ugyanakkor az állami garanciavállalás "implicit" kötelezettséget jelent a költségvetés számára, azaz az állami garancia beváltásából származhat a jövőben költségvetési kiadás. Az állam az árfolyamrögzítés idejére száz százalékos készfizető, az azutáni időszakra huszonöt százalékos sortartó kezességet vállal a gyűjtőszámla egyenlegére.

A kezesség beváltásából fakadó esetleges kiadásokat ugyanakkor ellensúlyozhatja a bankok által fizetendő kezességvállalási díj. A kormány szerint a konkrét kiadás pontos számszerűsítése nem lehetséges, mivel nem jelezhető előre a nemfizetési arány, egyelőre nem ismert, hány bank igényli a garanciát, és hány adós vesz részt a programban, illetve a forintárfolyam alakulása is döntően meghatározza a garancia alapját.

Összességében azonban legfeljebb 5 milliárd forint költségvetési kiadás várható 2014 végéig az árfolyamvédelemmel kapcsolatban, mert a garanciadíjból származó bevétel optimális esetben fedezetet nyújt a beváltásból következő kiadásra - szögezi le a kabinet.

A Nemzeti Eszközkezelő Társaság összesen 5.000 - szociális szempontok alapján kiválasztott - adós ingatlanát vásárolja meg, jelentős diszkont mellett. Az ötezer ingatlan megvásárlása összesen mintegy 20,5 milliárd forint kiadást jelenthet 2014 végéig. A szociális családi ház építés költségvetési terhe mintegy 15 milliárd forint lehet, aminek legnagyobb része 2012-ben jelentkezhet - olvasható a dokumentumban.

A kamattámogatás költségvetési hatásait kormányhatározat szabályozza, amelynek alapján az évi költségvetési hatás legfeljebb 1,5 milliárd forint lehet, így a négy év alatt összességében a program maximális kiadása 6 milliárd forint.

A kormány számítása szerint összességében az Otthonvédelmi Akcióterv költségvetési hatása 2011 és 2014 között 40-45 milliárd forint lehet, amelynek legnagyobb része - mintegy 20 milliárd forint - várhatóan 2012-ben jelentkezik. 

OLDALTÖRÉS: A költségvetési bizottság rendkívüli ülését kezdeményezi az LMP

A költségvetési bizottság rendkívüli ülését kezdeményezi az LMP

Országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a Háznak az LMP a devizában eladósodottak megvédéséről; az indítvány szerint a parlament arra hívná fel a költségvetési bizottságot, hogy készítsen jelentést a devizahitelezési válság során eddig hozott intézkedések hatásáról és további intézkedések lehetőségéről.

Az előterjesztő LMP-s képviselő, Vágó Gábor pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: aláírásokat gyűjtenek, hogy a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfőn, rendkívüli ülésen tárgyalja meg határozati javaslatukat. Az indítvány szerint az Országgyűlés felhívná a kormányt, hogy kezdeményezzen új megállapodást a bankszövetséggel, s a tárgyalásokat követően, de legkésőbb október 1-jéig nyújtson be törvényjavaslatot, amely egyebek mellett előírná, hogy a jogszabály kihirdetését megelőzően legkésőbb egy évvel svájci frankban felvett lakáshitelek teljes kezelési költségét a hitel felvételekor irányadó árfolyamon kell elszámolni.
   
Az LMP kezdeményezése alapján a költségvetési bizottság említett jelentésének elkészítésébe a kormány képviselői mellett bevonnának független szakértőket, a pénzügyi intézmények képviselőit, valamint a hitelfelvevők érdek-képviseleti szervezeteinek vezetőit.
   
A testület tanácskozásán az LMP meghallgatná a jegybankelnököt is az eddigi banki stressztesztek eredményéről, valamint arról, hogy érdemes-e újabb tesztet kiírni, végrehajtani a magyar bankrendszer stabilitásának megmérésére - ismertette Vágó Gábor, hozzátéve, hogy mindemellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke is felkérést kapna arra, hogy a hitelintézeteket soron kívül ellenőrizze, hogy azok a kockázatkezelési szabályzatukban megfelelően kezelik-e jelenlegi "extrém devizapiaci helyzetből fakadó kockázatokat". Továbbá a PSZÁF-elnöknek a költségvetési bizottságban be kellene számolnia arról, hogy ebből az "extrém" helyzetből eredő tömeges csődkockázatot a bankok milyen kockázatkezelési módszerekkel védik ki - közölte az ellenzéki politikus.