2011.07.15. 06:29
Génhajsza a földeken
A hatóságok még vizsgálják, hogyan, mennyi génmódosított kukorica vetőmag került az országba, valamint kik hozták be. Az eddigi infromációk szerint Zala megyét nem érinti a botrány.
Információnk szerint Zala megyében eddig nem találtak génmódosított kukoricát, ezt megerősítette Balogh Rudolf, a Zala Megyei Agrárkamara elnöke.
- Tudtommal Zala megyébe nem került génmódosított vetőmag. A sajtóból értesültem én is erről, és a magyar leleményességet ismerve nem is csodálkoztam. Hogy ezt a termelők saját maguk tették, vagy valamelyik kereskedővel együttműködve, majd a vizsgálat fogja kideríteni. Úgy gondolom, hogy ha egyszer az ország törvényben állást foglalt a GMO-mentesség mellett, azt mindenkinek kötelessége betartani. Ez ugyanis versenyelőnyt jelent Magyarország számára, ezért ezt minden gazdának be kell tartani. Az már egy másik kérdés, hogy ha a környező országokban esetleg engedélyezik a génmódosított vetőmagok használatát, akkor azt milyen módon lehet majd izolálni az országhatáron - így a kamara elnöke.
Arra a kérdésre, hogyan lehet ellenőrizni a jelenleg a földeken zöldellő kukoricán, hogy génmódosított vagy nem, elmondta, a megjelenése alapján ezt nem lehet tudni, csak genetikai vizsgálattal lehet kimutatni. A tavaly beszállított, forgalomba hozott vetőmagok származási és minőségi bizonylatai sem valószínű, hogy nyomra vezetőek lennének.
- Mivel a génmódosított vetőmag tiltott termék Magyarországon, véleményem szerint a szállítását dokumentációval nem támasztották alá - mondta el véleményét a megyei agrákamara elnöke.
- Minden egyes tulajdonságot gének kódolnak, a gének pedig DNS-molekulákból állnak. A DNS-molekula módosítható, a gének kivehetők egyes élőlényekből, és áttehetők egy másik élőlénybe, ezt hívjuk génsebészetnek. Ez a technológia az 1960-as évek óta fejlődött máig, nem újkeletű dologról van tehát szó - foglalta össze röviden a génmódosítás mibenlétét érdeklődésünkre dr. Polgár Zsolt, a Pannon Egyetem Burgonyakutató Központjának igazgatója. - Ezzel a technológiával csinálták azt a kukoricát is, amiről beszélünk. Valószínűleg arról a génkonstrukcióról van szó, ami a legközönségesebb Európában. Egy baktrériumból származó gént beépítettek a kukoricába azért, hogy az egy olyan molekulát termeljen, ami másra nem, kizárólag egyes rovarokra jelent veszélyt. Ha a rovarkártevő eszik az ilyen növényből, elpusztul tőle.
A szakember elmondta, génmódosítást végrehajtani ma Magyarországon tudományos, kísérleti céllal szabad, azonban az így létrehozott élőlényt, növényt termeszteni, forgalomba hozni tilos.
- Azok a fajták, amelyeket génmódosítással állítottak elő, multinacionális cégek kezében vannak, hiszen csak nekik van erre pénzük. Ez tulajdonképpen egy gazdaságpolitikai kérdés. De nálunk sajnos nem így közelítik meg, hanem tudományos oldalról is támadják, ami nagyon álságos dolog. Magyarország a genetikai kutatások terén mindig is a világ élvonalába tartozott.
Megkérdeztük a kutatóintézet igazgatóját, vajon fogyasztunk-e génmódosított alapanyagokból származó élelmiszert?
- Mindennap fogyasztunk. Többek között aki parizert eszik. Amiben szójaszármazék van, szójadara, fehérje, arról szinte száz százalékig ki lehet jelenteni, hogy genetikailag módosított növényből készült. Ugyanis a szója 80 százaléka genetikailag módosított, és az ebből származó szójalisztet Argentínából, Brazíliából behozzuk. Úgyhogy túl van lihegve ez a dolog - mondta többek között dr. Polgár Zsolt.
- Mindennap fogyasztunk. Többek között aki parizert eszik. Amiben szójaszármazék van, szójadara, fehérje, arról szinte száz százalékig ki lehet jelenteni, hogy genetikailag módosított növényből készült. Ugyanis a szója 80 százaléka genetikailag módosított, és az ebből származó szójalisztet Argentínából, Brazíliából behozzuk. Úgyhogy túl van lihegve ez a dolog - mondta többek között dr. Polgár Zsolt.
A kutya ugat, a karaván halad
Dr. Polgár Zsolt nem titkolta, nagy hibának tartja, hogy a GMO-mentességet deklarálták az alkotmányban. Arra a kérdésre, hogy miért, egy közmondást idézett, mondván: A kutya ugat, de a karaván halad. Ezzel azt akarom mondani, elmegy mellettünk a világ, és előbb-utóbb olyan mértékű versenyhátrányt szenvedünk a világ többi részével szemben, ami behozhatatlan lesz. Ez olyan, mintha százötven éve kijelentettük volna, hogy Magyarországon nem lesz gőzmozdony.
