Bonyolódik az INA-Mol ügy: Magyarországon is nyomoznak

A Legfőbb Ügyészség kiemelte: a kérelmet tartalma szerint feljelentésnek értékelték, és erre tekintettel ismeretlen tettes ellen - mivel a jogsegélykérelem személyre vonatkozó gyanút megalapozó adatot nem tartalmazott - nyomozást rendelt el az ügyészség.
A LÜ egyúttal leszögezte: a nyomozás sikeres lefolytatása érdekében további adatokat kérnek a horvát ügyészségtől.

A Legfőbb Ügyészség ez év  július 6-án azt közölte MTI-vel, hogy a horvát ügyészség jogsegélykérelemmel fordult a magyar ügyészséghez a horvát félnél folyó, az INA olajtársasággal kapcsolatban lévő ügyben, a megkeresés kiadatási kérelmet nem tartalmazott.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) akkor az MTI megkeresésére azt a tájékoztatást adta, hogy a nemzetközi jogsegély fogalma alatt tágabb értelemben a nemzetközi bűnügyi együttműködés, míg szűkebb szempontból az eljárási jogsegély érthető.

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár július 6-án, szerdán budapesti sajtótájékoztatóján sem a Mol és az INA, sem a volt titkosszolgálati vezetők ügyét nem kívánta kommentálni. Kovács Zoltán a kabinet ülése után a Mol-INA-ügyet érintő kérdésre azt mondta: ahhoz a kormánynak sem formálisan, sem informálisan nincs köze. Megismételve Orbán Viktor miniszterelnök keddi szavait, mindössze annyit közölt, a magyar állam mint tulajdonos egyértelműen kijelentette, hogy a Mol-INA-szerződés semmiféle felülvizsgálatáról nem lehet szó.

A horvát sajtó múlt hét szerdán jobbára tényszerű tudósításokban számolt be arról, hogy magyar lapértesülés szerint a horvát főügyészség kérte - a horvát sajtó tudomása szerint Zágrábban Ivo Sanader volt horvát kormányfő megvesztegetésével gyanúsított - Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója kiadatását. A horvát lapok ismertették a horvát főügyészség cáfolatát is.

A horvát lapok szintén beszámoltak Orbán Viktor magyar kormányfő strasbourgi kijelentéséről, amely szerint a magyar állam nem járul hozzá a Mol és az INA közötti szerződés semmilyen módosításához.

Davor Stern, az INA felügyelőbizottságának (FB) elnöke a tportal című horvát portál által múlt hét szerdán közölt nyilatkozatában kifejtette: nincs szükség a Mol és az INA közötti szerződés újratárgyalására, amíg - Horvátországnak az energetika terén meglévő stratégiai érdekeivel összhangban - nem határozzák meg az INA stratégiai fejlesztési irányait.

Stern hozzátette: "amennyiben a horvát stratégiai érdek a vállalaton keresztül megvalósítható, nincs szükség a részvényesi szerződés újratárgyalására. A vállalat irányításával kapcsolatban szükséges változások nem érhetők el a részvényesi szerződés módosításával, az irányítást a cég belső okmányai szabályozzák".

Az origo csütörtökön közölt interjújából kiderült: Davor Stern szerint az INA-nak nem kell a Mol-csoport részévé válnia, mert a piaci konszolidációnak "nem ez a legjobb módja egy friss nemzetállamban", mint amilyen Horvátország.

Stern az elmúlt hetekben többször is jelezte, hogy a Mol és a horvát kormány között kötött részvényesi megállapodás egyes részeit felül kell vizsgálni. Azt javasolta a kormánynak, hogy kezdeményezze a részvényesi megállapodás újratárgyalását, és a horvát versenyhatóságot is felkérte egy vizsgálatra, hogy nézzék meg, valóban engedélyezhető volt-e annak aláírása.

Az interjúban ennek kapcsán kijelentette: a részvényesi megállapodás csak egy nagyon tág megállapodás, azzal általánosságban nincs gond, csak az azokból következő alacsonyabb szintű dokumentumokkal, s szakértőkre hivatkozva állította, hogy "ez a struktúra nincs összhangban a horvát társasági törvénnyel".

Véleménye szerint a pénzügyi eredmények az 1990-es években elindított kitermelési projekteknek és az olajpiaci áraknak köszönhetően alakulnak jól, de "vannak arra utaló jelek, hogy az INA nem úgy teljesít, ahogy tudna".

Az origo által közölt interjú szerint Stern kifejtette: miután nemrég a magyar állam lett a Mol legnagyobb tulajdonosa, ez a változás javította a Mol megítélését. "Horvátország egy friss állam és nehéz, erőszakos körülmények között vívtuk ki a függetlenségünket, ezért örülünk neki, hogy egy másik baráti állam társtulajdonossá vált, más magánbefektetők mellett". Megítélése szerint a horvát kormány és az emberek többsége ezt egy "biztonsági hálónak" látja az INA alatt, mert a magyar kormány nem fog a horvát nemzeti érdekekkel ellentétesen cselekedni.