Javaslatok adminisztrációs milliárdok megspórolásához

A túlzott, felesleges, sok esetben párhuzamos adminisztráció csökkentésére indított kampányt a kormány. Az első intézkedéscsomagot áprilisban összeállították. Június végéig pedig gazdasági ágazatonként kérik a cégvezetők észerevételeit, javaslatait a továbbiakra. Mi a felesleges, bosszantó, időt és pénzt rabló dolog? A múlt héten a megyeszékhelyen Cséfalvay Zoltán államtitkár részvételével fórumot tartottak erről. A zalai cégvezetők számos példával szolgáltak, egy-egy véleményt idézünk fel a gép- és az építőiparból.

– Az értékéhez képest legtöbb adminisztrációt a termékdíjjal kapcsolatos nyilvántartás okozza – említette Nagy Zoltán, a 3B Hungária Kft. ügyvezetője. – Csomagolóanyagok után fizetünk termékdíjat. Olyan bonyolult a nyilvántartási rendszere, amit lehetetlen betartani. Szükségünk van például némi kötözőanyagra, kiszállításkor, rögzítéshez. Ha felhasználunk belőle két métert, akkor be kell vezetni a nyilvántartásba, hogy a 100 méter madzagból két métert melyik munkához használtunk el, és annak mondjuk három forint volt a díja. A hozzá kapcsolódó adminisztráció költsége sokkal nagyobb, mint amennyit az állam ebből profitál. Aztán a cégnél vannak olyan pontforrások, ahol kieresztjük az elszívott levegőt. Ennek az éves környezetterhelési díja 13 ezer forint, tehát minimális, de rengeteg nyilvántartás kapcsolódik hozzá. Kimutatást kell például készíteni, melyik ventilátor mikor mennyit ment – idézett fel néhányat a gyakorlatból a cégvezető. Statisztikai kötelezettségeket is említett, olyanokat, amelyekről nem lehet tudni, mire jók.

– Folyamatosan közölni kell például a kohászati alapanyagok felhasználásának mértékét. Harminc éve, amikor még figyelték a hazai acéltermelést, lehetett ennek értelme, de ma, amikor a világon mindenhonnan beérkezhet az alapanyag kontroll nélkül, rejtély, hogy mire kell az adat. Hasonlóan ahhoz, hogy egy piaci termelő cégnek, amely nem létszámkerettel dolgozik, miért kell a statisztika számára az üres álláshelyekről jelenteni.

Egy másik megfejtésre váró kötelezettségként említette, hogy miért kell pont az 5- én, 15-én, 25-én születettek béradatait jelenteni. A nagyságrendek ellentmondása, hogy az évente 200 ezer forint feletti szolgáltatásért, ami kevesebb, mint havi 20 ezer forint, már szerződést kell felmutatni az adóhatóságnak, viszont a milliós beszerzésről elég egy bizonylat is. Elmondta továbbá, havonta több ezer számla keletkezik a cégnél, s hiába megy a nyilvántartás korszerű elektronikus vállalatirányítási rendszeren, mellette valamennyi számlát papíron is könyvelni, pecsételni kell.

Peresztegi Imre a ZÁÉV Zrt. vezérigazgatója az adatszolgáltatások párhuzamosságának megszüntetését emelte ki, mint a felesleges adminisztrációval kapcsolatos fontos lépést.

– Ha valamelyik szervezet számára adatot kell adnunk, akkor azt más, önkormányzati vagy állami szervezet ne kérje újra, ezeket az adatokat, folyamatokat egységesíteni kellene. Ez nagy előrelépés lenne. Az adminisztráció nem állít elő hozzáadott értéket, létszámot köt le, felesleges kiadást jelent – mondta a vezérigazgató, majd további adminisztrációs egyszerűsítésekre tett javaslatot.

– Minden korábbi ígéret ellenére rendkívül bonyolult az uniós támogatású beruházások pályázati rendszere, a projektek megvalósításában pedig túl sok közreműködő szervezet vesz részt. Ezek a pályázati folyamatok szövevényesek, átláthatatlanok.

Kiemelte az állami, illetve önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások közbeszerzési procedúráját is.
– A pályázók alkalmassági feltételeinek dokumentálásához rendkívül sok céges adat közjegyzői hitelesítését kérik, olyanokat, amelyek sztenderd adatnak számítanak, tehát máshol is hozzáférhetők. Minden pályázatban ismételni kell ezeket, és nagyon magasak a közjegyzői költségek. Menet közben elég lenne a résztvevőknek nyilatkozni ezekről, és végül a nyertes pályázótól kellene csak a szerződéskötéskor kérni. A közbeszerzésekkor ezenkívül rendkívül sok pénzügyi biztosítékot kell letenni, ami megterheli a tőkeszegény vállalkozásokat. Például ajánlati, teljesítési, garanciális időszakra is vonatkozik pénzügyi biztosíték. Javasoltuk, ezek legyenek kisebb mértékűek.

Az építőipari vezető elmondta továbbá, hogy az építési engedélyeztetés eljárása is megérett az egyszerűsítésre, valamint a hatósági ellenőrzéseket is egységesíteni kellene.


MINEK KELLENE VÁLTOZNI?
Az adminisztrációval kapcsolatos legtöbb felvetés a KSH-val, NAV-val, OEP-pel, a szakmai engedélyező hatóságokkal, továbbá a termékdíjjal, a telephely engedélyeztetéssel, a HACCP-vel kapcsolatosan merült fel. Elvi kérdések is megfogalmazódtak arról, mi jellemezze az állami szerepvállalást: Segítő szándék a hatósági attitűd helyett, a tisztesség vélelme a csalás feltételezése helyett, és nem utolsósorban maga az állam is tartsa be a rá háruló kötelezettségeket.