Városi bank létesül Zalaegerszegen

Eredetileg a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt.-n keresztül nyújtotta volna a támogatást, de most egy városi bank létrehozásában gondolkodik.

A korábbi terv az volt, hogy a Városfejlesztő Zrt. tőkeemeléssel hozza helyzetbe a támogatásra igényt tartó cégeket, tulajdonrészt szerez a társaságokban. Később, ha a fejlesztés eredményt produkál, a támogatott cég tulajdonosai visszavásárolnák a városi üzletrészt. Kiderült azonban, hogy ehhez a tevékenységhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye szükséges, ezért az önkormányzat némileg módosítota az elképzelését. Ugyanúgy tőkeemeléssel juttatná a támogatást, de nem a Városfejlesztő Zrt.-n keresztül, hanem egy új cégen, egy városi bankon keresztül, jelentette be nemrég egy konferencián Doszpoth Attila alpolgármester.

- Ha valakinek van egy jó ötlete, amihez jó pályázati forrást tud találni, de nincs elég önrésze, átmenetileg bevállalja, hogy aki pénzt ad, az odafigyelhessen a gazdálkodására  reagált az alpolgármester arra a felvetésre: nem biztos, hogy a állalkozások szívesen veszik a vázolt konstrukcióval együtt járó önkormányzati befolyást.

A támogatás biztosításának részletei még kidolgozás alatt állnak, mindenesetre az önkormányzati bank akkor szállna be a vállalkozásba, ha az már elnyerte a Széchenyi-terves pénzt. Doszpoth Attila szerint a tőkejuttatás kedvezőbb a piaci hiteleknél.

- Nagyjából úgy fog működni a rendszer, hogy a városi bank például 25 százalékos tulajdonrészt szerez a vállalkozásban. Ha az üzletrész visszavásárlására három éven belül sor kerül, akkor banki alapkamatot kérünk, ha öt év múlva, akkor fél vagy egy százalékot ráteszünk -említette, hangsúlyozva, hogy a számok még változhatnak.

A város kockázatáról elmondta: a kockázati tőkebefektető társaságok 5-10 százalékban hoznak rossz döntéseket. Az önkormányzat is kalkulál ezzel, de az arány jobb lehet, mert a város jobban ismeri a helyi vállalkozásokat, mint a pénzintézetek. Amúgy a Széchenyi-terv maga is egyfajta szűrő, plusz biztosíték, emellett persze a városi bank is kér majd garanciákat, de nem feltétlenül ingatlanokat.

A bankot nyár végére szeretnék létrehozni. A vállalkozások közül az egy éve alakult Novontech-Zala Kft. vezetőjét, Kovács Istvánt kérdeztük az ötletről.

-Jónak tartom, mert a bankok a válság óta nem szívesen helyeznek ki pénzt a vállalkozásokhoz, de azt még nem tudom, hogy a mi cégünk él-e a lehetőséggel. Szeretnénk fejleszteni, de még nem dőlt el, hogy milyen forrásból -mondta a 60 főt foglalkoztató elektronikai cég vezetője.


Információk:
- Az új, pénzügyi szolgáltatást végző városi cégnek a Deák-programhoz társított 200 millió forint biztosítaná az induló forrását. Szeretnék, ha több pénz állna rendelkezésre, már tárgyalnak plusz források bevonásáról
- Vizsgálják azt is, tudnak-e segíteni a Széchenyi-tervből felvett pénzekhez kapcsolódó garanciavállalásban, mert sokaknak nem az önrész, hanem a garancia jelenti a fő problémát
- A városi bank a tervek szerint nemcsak a Széchenyi-tervhez kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozna, hanem hagyományos hitelkihelyezéssel is