2010.10.20. 17:23
Szennyvíztisztítás: klór helyett UV-fénnyel
Befejeződött a szennyvíztelep felújítása Zalaegerszegen. A szennyvíz tisztítása során klór helyett UV-fényt használnak, ívóvíz minőségű víz kerül a tisztítóműből a Zalába, az iszaprothasztó tornyokban képződő biogázt pedig üzemanyagként is hasznosítják.
A 13 milliárd forintos regionális szennyvízprogram keretében zajlott beruházás I. és II. ütemének szerdán zajlott az ünnepélyes átadása.
Évtizedekkel ezelőtt még Zalaegerszegen is sok helyen az utcára és az árkokba folyt a szennyvíz.Jelenleg több mint 99 százalékos a csatornázottság, s a szennyvíztelepi beruházás révén gyakorlatilag ivóvíz minőségű víz kerül a tisztítóműből a Zalába, mutatott rá beszédében a város polgármestere. Gyutai Csaba hozzátette: a Zala folyóban megjelent a szivárványos pisztráng, ez is jelzi, hogy tökéletesen tiszta a vize.
A polgármester megköszönte a beruházás résztvevőinek közreműködését, kiemelve a két zalai kivitelező, a Szabadics Zrt. és a Hydrocomp Kft. munkáját. Megköszönte a többi kivitelezőét is, de mint mondta: mi zalaiak természetesen a zalaiakat jobban szeretjük.
A későbbiekben hangsúlyozta, Zalaegerszegen sokkal szigorúbb szennyezési határértékeket kell betartani, mint az ország más részein, mert a Nyugat-Balaton vízgyűjtő területén vagyunk. A tisztítómű képes erre, s ezzel a Balaton jövőjét is építjük, hangzott el.
A 13 milliárd forintos uniós program keretéből 3 milliárd forintot fordítottak a szennyvíztelepre, említette Rigó Csaba, a fejlesztésre létrehozott önkormányzati társulás elnöke.
Kiemelte, hogy az uniós elvárásokon túlmenően is történtek beavatkozások az üzemeltető Zalavíz Zrt. jóvoltából. Amellett, hogy felélesztették a korábban nem működő, második szennyvíztisztítási vonalat, és korszerűsítették a visszamaradó szennyvíziszap kezelését, lehetővé tették, hogy az iszaprothasztó tornyokban képződő biogázt üzemanyagként is hasznosíthassák.
A szennyvíz tisztítása során klór helyett UV-fényt használnak.
Rigó Csaba úgy értékelte, a projekt kivitelezői (a két említett cég mellett a Vegyépszer, a Hídépítő és a Sade Magyarország) jól helytálltak, a program elhúzódását pedig azzal indokolta, hogy a társulás jól gazdálkodott: a második ütemet az elsőből megmaradt forrásokból finanszírozta. A beruházás második ütemét Kovács Tamás, a kivitelező konzorciumot vezető Szabadics Zrt. vezérigazgatója jelentette készre.
Az elmúlt három és fél évben 129 kilométer szennyvíz- és 5,5 kilométer csapadékcsatornát építettek, öt ivóvízkutat fúrtak, és megvalósították a szennyvíztelep átfogó rekonstrukcióját, sorolta. Dr. Burján Richárd, a Zalavíz elnök-vezérigazgatója a fejlesztés környezetvédelmi jelentőségéről beszélt, s megköszönte a projektben részt vevő 42 önkormányzat vezetésének, hogy – bár nem volt népszerű döntés – olyan díjakat állapítottak meg, amelyek biztosítják a víziközmű- rendszer fenntarthatóságát.
Az ünnepségen Stróber László apátplébános áldását adta az elkészült művekre, Ocsovai Grácián plébános pedig megszentelte azokat.
● A szennyvíztelep-fejlesztés célja a Zala folyó védelme, a talajvíz szennyeződésének csökkentése, a lakosság életszínvonalának javítása, és a gazdasági potenciál növelése volt, továbbá a bűzös szennyvíziszap minőségének javítása, hogy a mezőgazdaságban széles körűen fel lehessen használni
● Az első ütemben új levegőztetőkkel látták el, üzemképessé tették a telep nem működő medencéjét. Ezzel kialakult a második tisztítási vonal. Emellett épült egy fogadóállomás a szippantott szennyvíznek
● A második ütemben zajlott fejlesztések az üzemeltetés költségét csökkentették, kiegészítették az első ütem beruházásait. Beszereztek egy csatornamosó kocsit is