A valós arany kontra virtuális...

- Mint minden likvid tőzsdei termék árát, az aranyét is a kereslet-kínálat határozza meg, azaz attól drágul, hogy veszik, és ezzel árfolyamát egyre feljebb licitálják - bocsátja előre Horváth András tőzsdeszakértő, a Tőzsdeiskola Kft. ügyvezetője.
 
Nemesfémbe fektetni többféle módon is lehet, s mint a szakember szavaiból kiderül, nem feltétlenül az a legszerencsésebb, ha vastag aranyláncokat vagy tömböket halmozunk fel egy széfben.

- A tőzsdén köthetünk határidős aranykontraktusokat, melyek minimális kötési egysége egy kontraktus  avat be a vásárlás mechanizmusába a szakember, megjegyezve: a vásárolható legkisebb mennyiség letétje akár több ezer dollárra is rúghat.

A határidős aranykontraktus vásárlásakor a nemesfém fizikailag nem kerül a birtokunkba, csupán egy szerződésünk lesz arról, hogy egy meghatározott időpontban, meghatározott összegért, meghatározott mennyiségű aranyat vásárolunk. A termék árfolyama persze, annak ellenére, hogy az arany valós formájában nincs jelen az ügyletben, csak a háttérben, fedezetként, követi az arany árának változásait.

- A határidős aranynál azonban jóval likvidebb és már kisebb befektetéssel, akár pár száz dollárért is elérhető, ha a devizapiacon dollár ellenében kötünk nemesfémet - teszi hozzá a tőzsdeszakértő.

A fizikai arany vásárlásával ellentétben a virtuális üzlet mellett szól a könnyű értékesíthetőség.

- A likvid termékek pár pillanat alatt értékesíthetők, s a pénz azonnal jóváíródik a számlánkon. A tőzsdei üzletkötéshez nem kell mozgatnunk az árut, az eredményünk mégsem lesz rosszabb, költségeink is jóval kisebbek. Míg, ha otthon tartjuk az aranyat, mondjuk egy páncélszekrényben, kell keresni valakit, aki eladja nekünk vagy megveszi tőlünk. Ugyanez a helyzet a megmunkált, ékszerboltokban hozzáférhető nemesfémekkel is, amelyek ára ugyan korrelációban van a tömbösített árfolyamával, befektetés céljából mégsem ajánlom, mert törtaranyként jóval olcsóbban adható el, drágák a költségei, s értékesítése nehézségekbe ütközik.

A tőzsdei ügyletekhez természetesen segítségül hívhatunk egy brókercéget vagy vagyonkezelőt, aminek a díjazása persze esetleges nyereségünkből visz majd el. S ahogy a gyermekre is szülei tudnak a legjobban vigyázni, a pénz is gazdája felügyelete alatt van a legnagyobb biztonságban, vallja Horváth András. Zöldfülűként azonban, úgy, hogy nem vagyunk tisztában azzal, hogyan működnek az árfolyamok és a trendek, hol vannak a keresleti és kínálati gócpontok, amelyek befolyásolják az árfolyam további alakulását, nem szabad belevágni a vásárlásba, figyelmeztet a tőzsdeszakértő. Ellenben, ha valaki elsajátította a tőzsdelogika alapjait, azaz birtokolja a technikai elemzés fortélyait, tudja, hol kezdődnek, hol végződnek a trendek, meddig érdemes tartani a pozíciót, tőzsdei tevékenységét a többi devizapárra is kiterjesztheti. A gyakorláshoz kiváló demóprogramok állnak rendelkezésre, ahol a valódi helyett csak játékpénzt kockáztatunk. Aztán jöhet a való világ. Alapszabály azonban, hogy ha sok pénzünk van is, kicsiben kell kezdeni. A tőzsdei gyakorlás lépcsőinek végigjárása pedig, Horváth András szavaival élve, nem lehetőség, hanem kötelesség.

- Kezdetben 500-2000 dollárnál ne kockáztassunk többet, ennyiből kössünk arany-devizapárokat, s ha ez már jól megy, akkor emeljük csak a tőkét a nagyobb profitok felé - tanácsolja a szakértő.
Ám, aki azt gondolná, hogy miután jól bevásárolt  aranyból, nyugodtan hátradőlhet, téved.

- Nem javaslom senkinek, hogy miután vett valamit, tegye fel a padlásra, mert, ha nem kezeli a terméket, az akár el is értéktelenedhet. Az arany is. Kínálati többlet esetén ugyanis az árfolyam lefele indul el, azaz a befektetőnek vesztesége keletkezik, amit kellő szakértelem birtokában és némi odafigyeléssel minimalizálni tudna. Erre elegendő hetente egyszer 10-15 percet szánni.
S ha már megvan az alaptudásunk, a világ is kitágul, hiszen az arany mellett többek közt kőolaj pozíciókat, valamint magyar és külföldi részvényeket is nagy biztonsággal vásárolhatunk.



További cikkeket talál kapcsolt anyagaink között!

OLDALTÖRÉS: Az aranyról mondták, írták

Az aranyról mondták, írták


„Hallgatni arany” - közmondás.


Hallgatni Arany, beszélni Petőfi - magyar szójáték.


„Ha a férfiak arannyal, ezüsttel, drágakővel hatalmukba kerítik az asszonyokat, sokakat becstelenségre késztetnek, megvesztegetik a bírákat, és számtalan erkölcstelenséget követnek el, nem a fémeket kell okolni, hanem a férfiak lángra gyújtott, gonosz szenvedélyét”.
(Agricola)


„Minden az enyém” – szólt a vas.
„Minden az enyém” – mondta az arany.
„Mindent elveszek” – szólt a vas.
„Mindent megveszek” – mondta az arany.
(Puskin)


E sárga bitang
Hitet köt és old, megáldja az átkost,
Leprást imádtat, tolvajoknak állást
S derékgörnyesztő rangot szerez a
Szenátorok padján
(Shakespeare: Athéni Timon)


Forrás: wikipedia.hu

Az aranyról mondták, írták


„Hallgatni arany” - közmondás.


Hallgatni Arany, beszélni Petőfi - magyar szójáték.


„Ha a férfiak arannyal, ezüsttel, drágakővel hatalmukba kerítik az asszonyokat, sokakat becstelenségre késztetnek, megvesztegetik a bírákat, és számtalan erkölcstelenséget követnek el, nem a fémeket kell okolni, hanem a férfiak lángra gyújtott, gonosz szenvedélyét”.
(Agricola)


„Minden az enyém” – szólt a vas.
„Minden az enyém” – mondta az arany.
„Mindent elveszek” – szólt a vas.
„Mindent megveszek” – mondta az arany.
(Puskin)


E sárga bitang
Hitet köt és old, megáldja az átkost,
Leprást imádtat, tolvajoknak állást
S derékgörnyesztő rangot szerez a
Szenátorok padján
(Shakespeare: Athéni Timon)


Forrás: wikipedia.hu

Az aranyról mondták, írták


„Hallgatni arany” - közmondás.


Hallgatni Arany, beszélni Petőfi - magyar szójáték.


„Ha a férfiak arannyal, ezüsttel, drágakővel hatalmukba kerítik az asszonyokat, sokakat becstelenségre késztetnek, megvesztegetik a bírákat, és számtalan erkölcstelenséget követnek el, nem a fémeket kell okolni, hanem a férfiak lángra gyújtott, gonosz szenvedélyét”.
(Agricola)


„Minden az enyém” – szólt a vas.
„Minden az enyém” – mondta az arany.
„Mindent elveszek” – szólt a vas.
„Mindent megveszek” – mondta az arany.
(Puskin)


E sárga bitang
Hitet köt és old, megáldja az átkost,
Leprást imádtat, tolvajoknak állást
S derékgörnyesztő rangot szerez a
Szenátorok padján
(Shakespeare: Athéni Timon)


Forrás: wikipedia.hu

OLDALTÖRÉS: Az arany az emberi kultúrában

Az arany az emberi kultúrában

Az arany, köszönhetően annak, hogy nem korrodálódik, már nagyon régóta ékszerek alapanyaga és fizetőeszköz.
Becslések szerint az emberiség a történelem előtti időktől napjainkig mindössze annyi aranyat termelt ki, amennyi együttesen egy kb. 27 méter átmérőjű gömböt töltene meg.
A világtengerekben rendkívül ritka eloszlásban, oldott állapotban mintegy 1 trillió tonna arany található, ennek kinyerésére alkalmas technológia azonban jelenleg nem létezik.

Fizetőeszköz és ékszeralapanyag
Az arany a pénzrendszer kezdetei óta fizetőeszköz, fontos szerepet játszik a világkereskedelemben. Már az ókorban működtek aranybányák a világ számos pontján, amelyeket általában az uralkodó felügyelt. A kibányászott arany a kincstárba került, majd feldolgozták.
A pénzverés folyamán készültek azok az aranypénzek, amelyeket ma a régészeti ásatások során találunk, és amelyek fontos információkkal szolgálnak egy-egy kort illetően, de alapvető fontossággal bírnak egyéb leletek kormeghatározásában is.
A középkori Magyarországon az arany volt a legfontosabb fizetőeszköz, magának a pénznemnek a neve is ez volt. Néha elébe tették a bányászás, illetve verés helyét. Például: körmöci arany.
Az újkorban, a papírra nyomott bankjegyek megjelenése után is az országok által kibocsátott pénzmennyiség biztosítéka a különböző bankokban őrzött aranytartalék volt. Kincsfelhalmozási szerepe a pénzfedezetkénti alkalmazás megszűnése ellenére megmaradt; sok állam devizájának fedezetéül napjainkban is tartalékol aranyat. Árfolyamát nemzetközi szervezetek szabályozzák.
Kémiai állandósága, valamint hidegen is könnyű alakíthatósága és megjelenése miatt évezredek óta felhasználják ékszerek, dísztárgyak készítésére.

Egyéb felhasználási területei
Az aranytartalmú készítményeket bizonyos ízületi betegségek gyógyítására napjainkban is hatékonyan alkalmazzák. A fogorvoslásban nemesfém-jellegéből adódó kis reakcióképessége, nem allergén jellege valamint könnyű alakíthatósága miatt nagy a szerepe.
Az aranynak nincs tápértéke, azonban a szállodaiparban felhasználják luxusételek díszítésére, mivel az aranyfüst látványos, és az egészségre sem ártalmas.
Az arany ipari felhasználása: Cassius-bíbor aranykolloid a szerves kémiában, aranyfüsttel bevont egyirányban átlátszó, fényvisszaverő ablakok az építkezésben, nem oxidálódó elektromos kontaktus az áramkörgyártásban és félvezetőiparban. Felhasználják az orvosi műszerek gyártásában is. Az ékszerek, aranyórák, kézelőgombok és más divatkellékek gyártása is jelentős.
Az amerikaiak által felbocsátott Voyager űrszondák aranyplakettbe vésve viszik magukkal az emberiséget és a Földet bemutató sematikus üzenetet.


Forrás: wikipedia.hu

 

Az arany az emberi kultúrában

Az arany, köszönhetően annak, hogy nem korrodálódik, már nagyon régóta ékszerek alapanyaga és fizetőeszköz.
Becslések szerint az emberiség a történelem előtti időktől napjainkig mindössze annyi aranyat termelt ki, amennyi együttesen egy kb. 27 méter átmérőjű gömböt töltene meg.
A világtengerekben rendkívül ritka eloszlásban, oldott állapotban mintegy 1 trillió tonna arany található, ennek kinyerésére alkalmas technológia azonban jelenleg nem létezik.

Fizetőeszköz és ékszeralapanyag
Az arany a pénzrendszer kezdetei óta fizetőeszköz, fontos szerepet játszik a világkereskedelemben. Már az ókorban működtek aranybányák a világ számos pontján, amelyeket általában az uralkodó felügyelt. A kibányászott arany a kincstárba került, majd feldolgozták.
A pénzverés folyamán készültek azok az aranypénzek, amelyeket ma a régészeti ásatások során találunk, és amelyek fontos információkkal szolgálnak egy-egy kort illetően, de alapvető fontossággal bírnak egyéb leletek kormeghatározásában is.
A középkori Magyarországon az arany volt a legfontosabb fizetőeszköz, magának a pénznemnek a neve is ez volt. Néha elébe tették a bányászás, illetve verés helyét. Például: körmöci arany.
Az újkorban, a papírra nyomott bankjegyek megjelenése után is az országok által kibocsátott pénzmennyiség biztosítéka a különböző bankokban őrzött aranytartalék volt. Kincsfelhalmozási szerepe a pénzfedezetkénti alkalmazás megszűnése ellenére megmaradt; sok állam devizájának fedezetéül napjainkban is tartalékol aranyat. Árfolyamát nemzetközi szervezetek szabályozzák.
Kémiai állandósága, valamint hidegen is könnyű alakíthatósága és megjelenése miatt évezredek óta felhasználják ékszerek, dísztárgyak készítésére.

Egyéb felhasználási területei
Az aranytartalmú készítményeket bizonyos ízületi betegségek gyógyítására napjainkban is hatékonyan alkalmazzák. A fogorvoslásban nemesfém-jellegéből adódó kis reakcióképessége, nem allergén jellege valamint könnyű alakíthatósága miatt nagy a szerepe.
Az aranynak nincs tápértéke, azonban a szállodaiparban felhasználják luxusételek díszítésére, mivel az aranyfüst látványos, és az egészségre sem ártalmas.
Az arany ipari felhasználása: Cassius-bíbor aranykolloid a szerves kémiában, aranyfüsttel bevont egyirányban átlátszó, fényvisszaverő ablakok az építkezésben, nem oxidálódó elektromos kontaktus az áramkörgyártásban és félvezetőiparban. Felhasználják az orvosi műszerek gyártásában is. Az ékszerek, aranyórák, kézelőgombok és más divatkellékek gyártása is jelentős.
Az amerikaiak által felbocsátott Voyager űrszondák aranyplakettbe vésve viszik magukkal az emberiséget és a Földet bemutató sematikus üzenetet.


Forrás: wikipedia.hu

 

Az arany az emberi kultúrában

Az arany, köszönhetően annak, hogy nem korrodálódik, már nagyon régóta ékszerek alapanyaga és fizetőeszköz.
Becslések szerint az emberiség a történelem előtti időktől napjainkig mindössze annyi aranyat termelt ki, amennyi együttesen egy kb. 27 méter átmérőjű gömböt töltene meg.
A világtengerekben rendkívül ritka eloszlásban, oldott állapotban mintegy 1 trillió tonna arany található, ennek kinyerésére alkalmas technológia azonban jelenleg nem létezik.

Fizetőeszköz és ékszeralapanyag
Az arany a pénzrendszer kezdetei óta fizetőeszköz, fontos szerepet játszik a világkereskedelemben. Már az ókorban működtek aranybányák a világ számos pontján, amelyeket általában az uralkodó felügyelt. A kibányászott arany a kincstárba került, majd feldolgozták.
A pénzverés folyamán készültek azok az aranypénzek, amelyeket ma a régészeti ásatások során találunk, és amelyek fontos információkkal szolgálnak egy-egy kort illetően, de alapvető fontossággal bírnak egyéb leletek kormeghatározásában is.
A középkori Magyarországon az arany volt a legfontosabb fizetőeszköz, magának a pénznemnek a neve is ez volt. Néha elébe tették a bányászás, illetve verés helyét. Például: körmöci arany.
Az újkorban, a papírra nyomott bankjegyek megjelenése után is az országok által kibocsátott pénzmennyiség biztosítéka a különböző bankokban őrzött aranytartalék volt. Kincsfelhalmozási szerepe a pénzfedezetkénti alkalmazás megszűnése ellenére megmaradt; sok állam devizájának fedezetéül napjainkban is tartalékol aranyat. Árfolyamát nemzetközi szervezetek szabályozzák.
Kémiai állandósága, valamint hidegen is könnyű alakíthatósága és megjelenése miatt évezredek óta felhasználják ékszerek, dísztárgyak készítésére.

Egyéb felhasználási területei
Az aranytartalmú készítményeket bizonyos ízületi betegségek gyógyítására napjainkban is hatékonyan alkalmazzák. A fogorvoslásban nemesfém-jellegéből adódó kis reakcióképessége, nem allergén jellege valamint könnyű alakíthatósága miatt nagy a szerepe.
Az aranynak nincs tápértéke, azonban a szállodaiparban felhasználják luxusételek díszítésére, mivel az aranyfüst látványos, és az egészségre sem ártalmas.
Az arany ipari felhasználása: Cassius-bíbor aranykolloid a szerves kémiában, aranyfüsttel bevont egyirányban átlátszó, fényvisszaverő ablakok az építkezésben, nem oxidálódó elektromos kontaktus az áramkörgyártásban és félvezetőiparban. Felhasználják az orvosi műszerek gyártásában is. Az ékszerek, aranyórák, kézelőgombok és más divatkellékek gyártása is jelentős.
Az amerikaiak által felbocsátott Voyager űrszondák aranyplakettbe vésve viszik magukkal az emberiséget és a Földet bemutató sematikus üzenetet.


Forrás: wikipedia.hu