Limusin legel a birtokukon...

- Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Falujárás alkalmából, s ezzel át is adom a szót pénzügyminiszterünknek, aki szóvivőnk is egyben - mondja nevetve a verőfényes vasárnap délutáni látogatás alkalmával a családfő, idősebb Plótár István, feleségére, Plótár Istvánné Gyöngyire hárítva ezzel családi gazdaságuk bemutatását.

- Jelenleg mintegy hatszáz hektáron szántóföldi gazdálkodást folytatunk, búzát, árpát, kukoricát, napraforgót és repcét termelünk vetésforgóban. A gazdasághoz tartozik egy egyhektáros szőlő- és egy öthektáros almaültetvény is. Utóbbi mellett kialakítottunk egy öntözőtavat, így aszályos időkben mikroszórófejes öntözőrendszerrel biztosítjuk a növények számára szükséges vízmennyiséget - avatja be falujáró csapatunkat szerteágazó gazdálkodásuk rejtelmeibe Plótár Istvánné, aki 2007-ben Gráf József agrárminisztertől a hosszú évek kemény munkáját s gazdaságuk látványos fejlődését elismerő állami kitüntetést vehetett át. Így lett belőle aranykoszorús gazdaasszony.

Az érdem persze közös, jegyzi meg szerényen, hisz ő csak összefogja a kis csapatot - férjét, fiát s három helybeli alkalmazottjukat. Ám az tény: nélküle nem jutott volna ilyen magaslatokba a gazdaság.

- Családi vállalkozásunk alapjait a 80-as években teremtettük meg, akkor még munka mellett műveltük a kis háztáji birtokot. A rendszerváltáskor már 5,5 hektáron gazdálkodtunk, majd a sikeres pályázatoknak köszönhetően rohamos fejlődésnek indult gazdaságunk - meséli az asszony.

2003-ban aztán a Magyar Tudományos Akadémia és a Syngenta egy nemzetközi kísérlet, a SOWAP elnevezésű talaj- és vízvédelmi projekt ötletével kereste meg a családot, amely teljesen új irányt szabott gazdálkodásuknak.

- Száz hektárral szálltunk be a programba, mely a hagyományos és az úgynevezett szántás nélküli, minimum művelést hasonlítja össze - fogalmaz Plótár Istvánné. - 2013-ig pedig egy beporzó-programban is részt veszünk, melynek keretében területünkön hat méhlegelőt létesítettek. Ezeken a művelt parcellák között kialakított, pillangós virágú fűkeverékkel bevetett sávokon a beporzó méheket figyelik a tudományos akadémia és a Syngenta munkatársai s a gödöllői egyetem professzorai.

De visszatérve az előbb említett fordulatra, a talaj- és vízvédelmi kísérlet olyan sikeresnek bizonyult, hogy a család ennek szellemében alakította át teljes gazdaságát. Így váltak a minimum műveléshez kifejlesztett gépeket gyártó Vderstadt bemutatógazdaságává, s pályázatok segítségével teljes gépparkjukat ennek megfelelően fejlesztették.

- Egy menetben szántás nélkül harmadával rövidebb időt vesz igénybe a vetés, hisz a talajművelés, a műtrágyázás és a magágykészítés is ezzel egy időben zajlik, tíz százalékkal kevesebb üzemanyagot használunk fel, így kisebb a károsanyag-kibocsátás, s a hagyományoshoz képest nagyobb a jövedelmezőség is - sorolja az előnyöket Plótár Istvánné.

A kísérlet eredményeiről számos adat tanúskodik: a talajeróziót vizsgálva kiderült, míg a lejtős területeken kialakított szántásos parcellákon hektáronként 1 tonna termőföldet vitt el a csapadék, a minimum művelésben csak 0,3-et. Utóbbiban a madarak és a giliszták is jobban szaporodtak, s ami legalább ilyen fontos: szántás nélkül szélsőséges időjárás esetén is stabil terméshozam érhető el. Plótárék szőlőültetvényüket is így művelik. A mondatra, miszerint lassan tíz esztendeje nem látott kapát az egyhektáros terület, több szőlősgazda szeme is felcsillan...

A kis gazdaság mindezeken túl részt vesz a különféle növényvédő szereket gyártó cégek vegyszer- s a vetőmagtermelő-üzemek fajtakísérleteiben is. Utóbbi azzal az előnnyel jár, hogy a több mint 40 fajtából saját tapasztalataik alapján választhatják ki a náluk legjobban termő növényeket.

- Területileg nagyon növekedni már nem tudunk, a jövőt, persze csak mellékágként, a falusi turizmus fejlesztésében látjuk, nemrégiben egy tízszemélyes vendégház kialakítására adtunk be pályázatot - szól a továbbiakról az aranykoszorús gazdasszony. - Emellett kipróbáljuk magunkat az állattenyésztésben is, jelenleg 17 limusin fajtájú borjat tartunk fajtaszaporítás céljából, s terveink közt szerepel különféle őshonos állatok tenyésztése is.

Mielőtt azonban még bárki irigykedni kezdene: a sikernek komoly ára van, a gépek ugyanis nem állnak le hétvégente, de még ünnepnapokon sem, sőt, ha a helyzet úgy kívánja, éjszaka is dolgoznak...


● A gazdaság vezetője 2009 óta ifjabb Plótár István
● Alapvégzettsége karosszérialakatos és autóvillamossági szerelô, ám késôbb mezôgazdasági képesítést is szerzett
● A 30 éves fiatalember 2008-ban elnyerte az ifjú gazda státust
● Szívügye a gazdaság modernizálása, ô szorgalmazza a mûholdas helymeghatározó beépítését a munkagépekbe. A rendszer a mûtrágyaszóráshoz, permetezéshez használt gépen már mûködik