Zalai munkaadókkal találkozott a munkaügyi miniszter

Herczog László csütörtöki látogatásakor a megváltozott munkaképességűek munkába segítésének hatékony módszereiről, s a zalai 4M modell kínálta lehetőségekről tájékozódott az ügyfelekkel, munkaadókkal való informális találkozás során. A miniszter többek közt a megyeszékhelyi Göcsej Nyomdát is felkereste.

A Göcsej Nyomda iskolapéldája annak, hogyan lehet egyszerre több megváltozott munkaképességű dolgozót is alkalmazni. Hiszen, bár a 40 fős vállalkozásnak a törvény két megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatását írja elő, a cég hatot alkalmaz. Győrffy Zoltán ügyvezető az egyik lehető legjobb intézkedésnek tartja a rehabilitációs hozzájárulás megemelését, az ugyanis elősegíti ezen munkaerő felértékelődését.

Hazánkban mintegy 20-30 ezer, Zalában pedig körülbelül 1000 megváltozott munkaképességű állampolgár keres munkát. Az ő elhelyezkedésüket segíti többek közt a rehabilitációs hozzájárulás, melynek mértéke januártól a korábbi több mint ötszörösére emelkedett. A törvény értelmében évente minden huszadik ember után 964,5 ezer forintot kell fizetnie annak a társaságnak, amelynél az alkalmazottak statisztikai létszáma eléri a húsz főt, ám nincs közöttük megváltozott munkaképességű.

Bár a cél kétség kívül nemes, a kollektív büntetés-e a legjobb megoldás, kérdeztük a szociális és munkaügyi minisztert, hisz nem biztos, hogy minden cégnél van a megváltozott munkaképességűek számára alkalmas munkakör.

- Ez az álláspont nagyon erőteljesen fogalmazódott meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkáltatói érdekképviselet részéről is, Zala megyei látogatásom során azonban azt tapasztaltam, hogy a cégek kifejezetten pozitívan értékelik ezen intézkedés hatását - reagált Herczog László, hozzátéve: a rehabilitációs hozzájárulás összegének megemelése beváltotta a kormány reményeit is, hiszen máris megnőtt a kereslet a megváltozott munkaképességű dolgozók iránt, ami eddig nem nagyon volt jellemző.

Herczog László hozzátette: a cégek egy része még mindig kételkedik ezen dolgozók munkájának hatékonyságában, noha több vizsgálat is kimutatta már, hogy nem egy esetben jobban, pontosabban, nagyobb odafigyeléssel dolgoznak egészséges kollégáiknál.

- Azt gondolom tehát, hogy az intézkedés sikeres - folytatta a miniszter. - Ezzel persze nem állítom azt, hogy ne lenne olyan terület, ahol ez problémát okoz, ám egy gépipari cégnél is vannak olyan munkakörök, amelyekben megváltozott munkaképességű dolgozót lehetne alkalmazni.

Összehasonlítva a magyar és az uniós adatokat, érvel tovább a miniszter, azt látjuk, hogy hazánk e téren jóval az uniós átlag alatt teljesít. Ha a versenyképes országoknak sikerül magasabb szinten tartani a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátáját, nekünk miért ne sikerülhetne?

Ez azonban azzal is járhat, vetjük közbe, hogy a cégek, mivel létszámbővítésre nincs lehetőségük, egészséges dolgozóiktól lesznek kénytelenek megválni.

- Nem kizárt, hogy ez előfordulhat, ám egy cégnél mindig van fluktuáció. A munkaerő-piacon egyébként nagyon ritka az egyik pillanatról a másikra végbemenő látványos változás. Ez a mostani kivétel - tette hozzá Herczog László, megjegyezve, az intézkedéstől a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátájának több százalékpontos javulását, hosszú távon pedig az uniós átlag elérését várja a kormány.


4M
A 4M a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segíti elő a munkaerő-piacon, mondta el Kiss Ambrus, a regionális munkaügyi központ főigazgatója. A Zalában 2002-ben indult program lényege a megfelelő felkészítés és mentorálás utáni integráció, melynek köszönhetően számos rászoruló kapott már munkát.