Agrártámogatás

Állítása szerint az agráriumot kevésbé viselte meg a gazdasági világválság, mint a gazdaság más ágazatait. Ezt bizonyítja szerinte a bankok hozzáállása is. A pénzintézetek ugyanis a mezőgazdasági szereplőket nem minősítik kockázatos hitelfelvevőknek.

- A tavalyi év legnagyobb kihívása az agrárágazat likviditásának fenntartása volt. Ennek érdekében több hitelkonstrukciót dolgozott ki az állam. Az ilyen jellegű munka eredményeként például a fejlesztési hitelekre vonatkozó új jogszabály mostanában fog megjelenni, érdemes odafigyelni. Emellett igyekeztünk a támogatások folyósítását meggyorsítani.

A minisztérium adatai szerint a hazai agrártámogatások mértéke ugrásszerűen nőtt az elmúlt években. Amíg ugyanis 2001-ben 206 milliárd forintot fizettek ki ilyen célra, addig 2005-ben, hazánk Európai Unióhoz való csatlakozását követő évben, a közösség támogatásával együtt már 411 milliárd forint folyt be az agrárcégek kasszájába. Tavaly pedig a nemzeti és az EU-s támogatások összege elérte a 621 milliárd forintot.

- A válság kezdetén az EU úgy gondolta, az agrárágazatot nem érintik a problémák. Picit magunkra hagytak bennünket, de végül a szervezet tett lépéseket a likviditás megőrzése érdekében. Ennek eredményeként a fejlesztések nem álltak le - mondta.

Állítása szerint az agráriumot kevésbé viselte meg a gazdasági világválság, mint a gazdaság más ágazatait. Ezt bizonyítja szerinte a bankok hozzáállása is. A pénzintézetek ugyanis a mezőgazdasági szereplőket nem minősítik kockázatos hitelfelvevőknek.

- A tavalyi év legnagyobb kihívása az agrárágazat likviditásának fenntartása volt. Ennek érdekében több hitelkonstrukciót dolgozott ki az állam. Az ilyen jellegű munka eredményeként például a fejlesztési hitelekre vonatkozó új jogszabály mostanában fog megjelenni, érdemes odafigyelni. Emellett igyekeztünk a támogatások folyósítását meggyorsítani.

A minisztérium adatai szerint a hazai agrártámogatások mértéke ugrásszerűen nőtt az elmúlt években. Amíg ugyanis 2001-ben 206 milliárd forintot fizettek ki ilyen célra, addig 2005-ben, hazánk Európai Unióhoz való csatlakozását követő évben, a közösség támogatásával együtt már 411 milliárd forint folyt be az agrárcégek kasszájába. Tavaly pedig a nemzeti és az EU-s támogatások összege elérte a 621 milliárd forintot.

- A válság kezdetén az EU úgy gondolta, az agrárágazatot nem érintik a problémák. Picit magunkra hagytak bennünket, de végül a szervezet tett lépéseket a likviditás megőrzése érdekében. Ennek eredményeként a fejlesztések nem álltak le - mondta.

- A tavalyi év legnagyobb kihívása az agrárágazat likviditásának fenntartása volt. Ennek érdekében több hitelkonstrukciót dolgozott ki az állam. Az ilyen jellegű munka eredményeként például a fejlesztési hitelekre vonatkozó új jogszabály mostanában fog megjelenni, érdemes odafigyelni. Emellett igyekeztünk a támogatások folyósítását meggyorsítani.

A minisztérium adatai szerint a hazai agrártámogatások mértéke ugrásszerűen nőtt az elmúlt években. Amíg ugyanis 2001-ben 206 milliárd forintot fizettek ki ilyen célra, addig 2005-ben, hazánk Európai Unióhoz való csatlakozását követő évben, a közösség támogatásával együtt már 411 milliárd forint folyt be az agrárcégek kasszájába. Tavaly pedig a nemzeti és az EU-s támogatások összege elérte a 621 milliárd forintot.

- A válság kezdetén az EU úgy gondolta, az agrárágazatot nem érintik a problémák. Picit magunkra hagytak bennünket, de végül a szervezet tett lépéseket a likviditás megőrzése érdekében. Ennek eredményeként a fejlesztések nem álltak le - mondta.

- A tavalyi év legnagyobb kihívása az agrárágazat likviditásának fenntartása volt. Ennek érdekében több hitelkonstrukciót dolgozott ki az állam. Az ilyen jellegű munka eredményeként például a fejlesztési hitelekre vonatkozó új jogszabály mostanában fog megjelenni, érdemes odafigyelni. Emellett igyekeztünk a támogatások folyósítását meggyorsítani.

A minisztérium adatai szerint a hazai agrártámogatások mértéke ugrásszerűen nőtt az elmúlt években. Amíg ugyanis 2001-ben 206 milliárd forintot fizettek ki ilyen célra, addig 2005-ben, hazánk Európai Unióhoz való csatlakozását követő évben, a közösség támogatásával együtt már 411 milliárd forint folyt be az agrárcégek kasszájába. Tavaly pedig a nemzeti és az EU-s támogatások összege elérte a 621 milliárd forintot.

- A válság kezdetén az EU úgy gondolta, az agrárágazatot nem érintik a problémák. Picit magunkra hagytak bennünket, de végül a szervezet tett lépéseket a likviditás megőrzése érdekében. Ennek eredményeként a fejlesztések nem álltak le - mondta.

A minisztérium adatai szerint a hazai agrártámogatások mértéke ugrásszerűen nőtt az elmúlt években. Amíg ugyanis 2001-ben 206 milliárd forintot fizettek ki ilyen célra, addig 2005-ben, hazánk Európai Unióhoz való csatlakozását követő évben, a közösség támogatásával együtt már 411 milliárd forint folyt be az agrárcégek kasszájába. Tavaly pedig a nemzeti és az EU-s támogatások összege elérte a 621 milliárd forintot.

- A válság kezdetén az EU úgy gondolta, az agrárágazatot nem érintik a problémák. Picit magunkra hagytak bennünket, de végül a szervezet tett lépéseket a likviditás megőrzése érdekében. Ennek eredményeként a fejlesztések nem álltak le - mondta.

A minisztérium adatai szerint a hazai agrártámogatások mértéke ugrásszerűen nőtt az elmúlt években. Amíg ugyanis 2001-ben 206 milliárd forintot fizettek ki ilyen célra, addig 2005-ben, hazánk Európai Unióhoz való csatlakozását követő évben, a közösség támogatásával együtt már 411 milliárd forint folyt be az agrárcégek kasszájába. Tavaly pedig a nemzeti és az EU-s támogatások összege elérte a 621 milliárd forintot.

- A válság kezdetén az EU úgy gondolta, az agrárágazatot nem érintik a problémák. Picit magunkra hagytak bennünket, de végül a szervezet tett lépéseket a likviditás megőrzése érdekében. Ennek eredményeként a fejlesztések nem álltak le - mondta.

- A válság kezdetén az EU úgy gondolta, az agrárágazatot nem érintik a problémák. Picit magunkra hagytak bennünket, de végül a szervezet tett lépéseket a likviditás megőrzése érdekében. Ennek eredményeként a fejlesztések nem álltak le - mondta.

- A válság kezdetén az EU úgy gondolta, az agrárágazatot nem érintik a problémák. Picit magunkra hagytak bennünket, de végül a szervezet tett lépéseket a likviditás megőrzése érdekében. Ennek eredményeként a fejlesztések nem álltak le - mondta.