Híd váltja az uralkodót - itt az új kétszázas

- Több vevő kérte már, mutassam meg, hogy néz ki az új érme, ez idáig azonban én is csak a híradásokban találkoztam vele - fogalmaz Simon Lászlóné Mariann, Kossuth utcai hírlapárus, majd megjegyezi: kereskedőként mindegy számára, papír-e vagy fém a szóban forgó fizetőeszköz, magánemberként viszont az előbbit részesíti előnyben, s így van ezzel a vevők többsége is. - Az aprónak súlya van, tönkre teszi a pénztárcát, s problémásabb is fizetni vele, szokták mondogatni a vásárlók.

- Nem díjazom, hogy a papírt fém váltja fel, némi öröm azonban mégis keveredik a bosszúságba, tudniillik a nemzeti bank szavazásán én is a Lánchídra voksoltam - meséli mosolyogva a megyeszékhelyi Kovács Zsigmond.

A pénzen szereplő motívumot ugyanis - a forint történetében először - a lakosság választhatta ki. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa egyébként széles körű társadalmi egyeztetés után határozott úgy, hogy a bankjegyet érme váltsa fel - áll az MNB közleményében. A tavalyi döntést követően pedig tovább folyt a párbeszéd, a jegybank ugyanis szakmai és civil szervezeteket is bevont a műszaki paraméterek kialakításának folyamatába.

A tegnap forgalomba került bimetál érme egyébként két eltérő fémötvözetből készült: a külső, aranysárga körgyűrű réz, nikkel és cink, a belső, ezüstfehér rész pedig réz és nikkel ötvözet.

Az érme kezelése biztonságosabb, illetve használata számos készpénzfizetési helyzetben praktikusabb is, mint a bankjegyé, ráadásul tartósabb, a váltás tehát milliárdos megtakarítást jelent az országnak - így a közlemény. A pénzcsere költsége három év után térül meg, onnantól pedig évente további 1-1,5 milliárd forinttal növekszik a társadalmi megtakarítás.

A kétszáz forintos érme és a bankjegy öt hónapig párhuzamosan marad forgalomban, november 16-ától azonban már csak az érme lesz törvényes fizetőeszköz, ugyanakkor a papírból készült változat még 20 évig beváltható az MNB pénztárában.

Az új fémpénz próbavereteit a nemzeti bank jótékonysági árverésre bocsátja.