Egy kicsi falu nagy tölgyfája: magyar találmánnyal vizsgálják

Kiskutas: állunk a fa előtt. Tölgyfa. Koronája  szinte az égbe veszik. Törzse tekintélyt parancsoló, ágai szabadon nyújtózkodnak, hiszen egyedül áll a temető melletti kis tisztáson. Itt-ott-amott látható rajta úgynevezett bábaseprő, ami fagyöngyhöz hasonlatos élősködő, csak kisebb. Akad száraz ág is, de ereje, pompája teljében van, egyformán harsog a nyár, s leveleinek zöldje.

- Már a nagyanyám is táncolt alatta, mesélte, már akkor is hatalmas volt néz a sűrű levelek között áttűző napba Zsuzsa, Kovács Istvánné. 

Hogy is kezdődött?
 
- Olvastam az öreg fáról szóló írását, szeretném felhívni a figyelmét én is egyre - szólt a telefonba pár hete a zalaegerszegi Kovács Istvánné.

Hát jöttünk.  De nem egyedül. Szakemberrel, s nem véletlen. Kungli József zalaegerszegi erdész ugyanis rendelkezik azzal a műszerrel, ami megokosít bennünket a kiskutasi fa állapotáról.

-  A fákat is ápolni kell, sérült ágait, korhadásait felismerni, eltávolítani - kezdi hivatása iránti alázatáról szóló előadását a frissen barátunkká lett fa árnyékában Kungli József. - Ha a beteg részeket eltávolítjuk, tovább élhet.

A betegségek kiszűrésére, diagnosztizálására fejlesztette ki tizenkét évvel ezelőtt két magyar faipari mérnök, dr. Dívós Ferenc és dr. Mészáros Károly a Fakopp névre hallgató mérőműszert. (Mindketten tanítottak a nyugat-magyarországi egyetemen.) Jóllehet, akadt külföldi próbálkozás, de mondhatni ez a műszer forradalmasította a fák vizsgálatát. Ugyanis lehetővé tette, hogy kivágás, sérülés nélkül, de mégis egészen pontos képet kapjunk egy-egy fáról, annak állapotáról. Kungli József az elsők között volt az országban, aki ilyen műszerrel rendelkezett. Nos, a kiskutasi fa lett az új alanya a vizsgálatnak.

Először is vettünk egy átmérő-mérőt. Megtudtuk, tölgyfánknak 130 centiméteres az átmérője szemmagasságban. Ezután Kungli József a műszerrel összekötött két tüskét két egymással szembeni oldalon behelyezte a törzsbe. Amikor ezeket kalapáccsal megütötte, a keletkezett hangrezgés elindult a fában, átérve a másik oldalra. Az eltelt időt pedig kijelezte a műszer.
Ekkor számolt az erdész a v=st képlettel, s a kapott értékből  1400 métersecundum  kiderült, a fa belseje nem beteg. Mivel tölgyfa esetében ennek az értéknek az 1400-1800-as tartományban kell lennie. Ha kevesebb, az azt jelenti, korhadás lapul a kéreg mögött. A korát az átmérő és az éves növekedés általános adatai alapján legalább 300 évesre teszi a szakember.

- Milyen szép! - toldja meg érzékszervi megfigyeléssel az elhangzottakat a fát áhítattal néző Zsuzsa. - Ha az önkormányzatnak lenne kedve a környezetet rendben tartani, itt olyan kedves mulatságokat lehetne rendezni, mint régen. És még elélhetne legalább száz évig - teszi hozzá.

- Könnyen lehet - mondja az erdész. - Magyarországon 400-500 éves tölgyek is állnak.

A Fakopp műszer fejlettebb változata egyébként öt-hat helyen is mér, pontosabb értéket adva. Mint Kungli József meséli, ő az elmúlt időszakban Kőszegen, Keszthelyen végzett önkormányzati felkérésre vizsgálatokat, s ahol javaslatot tett a kivágásra, indokolt is volt. Nem jó a rosszat emlegetni ilyen bájos környezetben, de hozzáteszi, Szombathelyen nemrég egy kerékpáros azért halt meg, mert épp rázuhant egy beteg fa, melynek aggasztó állapota nem látszott kívülről. (A fák mégsem állva halnak meg.)

Hogy ez ne történhessen meg túl gyakran, arra szövetkezett a Magyar Faápolók Egyesülete, melynek alapító tagja Kungli József is. Egyelőre nincsenek túl sokan, de április végén már tartottak egy konferenciát, amely többek között a hazai fakataszter létrehozását szorgalmazta.

- Nem lenne haszontalan, ha a községek számon tartanák értékes fasoraikat, ligeteiket, hiszen ezek ugyanúgy díszei a településnek, mint egy szép régi szobor vagy épület - magyarázta az erdész. Akinek mindkét fia (apjuk nagy büszkeségére) szintén a természettel jegyezte el magát.


Rezgés
A fák felveszik a hangrezgést, továbbadják azt, és ezzel elárulják azt is, hogy mit éreznek, mi bántja őket, betegek-e vagy egészségesek. A korhadt felületek azonban nem vezetik a rezgést, ebből kiderül, hol van a baj.



ERDŐVÉDŐ - olvassa el dossziénk cikkeit! KLIKK IDE!


Várjuk olvasóink erdőkkel kapcsolatos észrevételeit, témajavaslatait.
ÍRJON NEKÜNK!