Szóval is lehet ölni

Sok munkahelyen okoznak súlyos gondokat a munkatársak közötti konfliktusok, vagy a vezető – beosztott kapcsolat, azonban a legtöbb esetben nem látják a kiutat a támadások áldozatai. Sokszor egészen addig, míg valaki egy súlyos betegség miatt hosszas táppénzre kényszerül, vagy – jobb esetben – eljut egy segítő szakemberhez.

Szinte mindenki minden nap kerül stresszhelyzetbe, mely feszültséget okoz. Azok, akik folyamatos döntéskényszerben, vagy nehezen áttekinthető, esetleg folyamatosan változó helyzetekben vannak, nagy felelősséget kell viselniük több emberért, vagy anyagi dolgokért, munkájuk során többször utaznak nagy távolságra, családjuktól távol dolgoznak, külföldről áttelepültek – a munkavédelmi jogszabályokban foglaltak szerint is – különösen veszélyeztettek.

– Vannak, akik egy vállrándítással elintéznek dolgokat vagy jó konfliktusmegoldó készségekkel bírnak, vannak befelé forduló, az érzelmeiket nehezen kimutató emberek: mindannyian máshogyan kezeljük a konfliktusokat, éljük át a stresszes helyzeteket. Az egzisztenciális helyzet, a munka jellege, feltételei, a munkahely adottságai, a kollégák közötti viszony, a vezető hozzáállása, az egyes emberek személyisége is fontos tényező a stresszhelyzetek kialakulásában, a pszichés megterhelésben. Megterhelő, ha hiányos, vagy ellentmondó információk alapján kell a dolgozónak a munkát végeznie, vagy túlságosan bonyolult szabályok vagy összefüggések jellemzőek, vagy nagyon gyorsan követik egymást a problémák, esetleg túlságosan rutinszerű, monoton munkát kell végezni, vagy tartósan nagy koncentrációt igényel a munka. A számítógép előtt végzett munka és az emberekkel végzett tevékenységek is megterhelőek lehetnek. Az is stresszforrás, ha a dolgozó nem felel meg az adott feladatnak, Azoknál, akiket folyamatosan, jelentős hatású stresszhatás ér, először pszichés problémák jelentkeznek. Ha ezekre nincsen megoldás, a feldolgozatlan stressz kiutat keresve testi tünetekben nyilvánul meg – emelte ki dr. Hertelendy László üzemorvos, az Országos Alapellátási Szövetség elnöke. A szakember úgy véli, az üzemorvosoknak hatalmas szerepe az ilyen esetek felismerésében, hiszen például feladataik közé tartozik a kockázati tényezők azonosítása is. Mivel ő maga is találkozott olyan esetekkel, amelyek a munkahelyi, tartós pszichés nyomásra vezethetők vissza, úgy gondolta, hogy előadásokkal segíti a munkahelyeket és kutatást is indít e témakörben.

dr. Hertelendy László üzemorvos, az Országos Alapellátási Szövetség elnöke Fotó: a szerző

– A folyamatos stressz hatására a dolgozó úgy érzi, hogy kicsúsznak a kezéből a dolgok: fáradt lesz, emiatt egyre többet hibázik. Van, aki kompenzálásképpen a magánéletét háttérbe szorítja, hogy a munkájára tudjon koncentrálni. Van, aki túlzott sportba, vagy alvásba menekül. Fokozódik a bűntudat, ezzel együtt csökken az önértékelés, a teljesítmény pedig csökken. A következő fázisban üresség – érzés hatja át az embert, csökken a dolgozó kezdeményezőképessége, passzívvá, vagy helyzettől és személyiségtől függően agresszívvá vagy visszahúzódóvá válik. A végső fázis a közöny és a fásultság, a depresszió, alvászavar, rémálmok, testi tünetek – sorolta dr. Hertelendy László a stressz következményeit.

Van azonban egy jelenség, amely a nem csak a munkahelyi hangulatot, sokkal inkább a szenvedő áldozatot mérgezi meg: ez a mobbing: azaz a munkahelyi pszichoterror. A legtöbb esetben sem az áskálódó kollégák, sem maga a folyamatos szóbeli kritikát, vagy kirekesztő magatartást elviselni kényszerülő munkatárs sem tudja, milyen súlyos következményekkel járhatnak az ilyen esetek.

– A szakirodalom szerint akkor beszélhetünk pszichoterrorról, ha valakit rendszeresen, legalább hat hónapon keresztül, minimum hetente érnek negatív hatások a munkahelyén. Ám nem mobbing, ha a szereplők között kölcsönösség fedezhető fel a viták során, vagy ha valaki tiszteletben tartja mások személyiségi jogait és ha a viták nem csúsznak át személyeskedésbe. Hiszen természetes, hogy minden munkahelyen lehetnek nézeteltérések, előfordul információhiány és lehet valakinek rossz napja is – ezek még nem feltétlenül tartoznak e jelenséghez. Készült egy nemzetközileg egységes, 46 tételből álló inzultusjegyzék, mely alapján könnyen beazonosítható, hogy egy munkahelyen fenáll-e a pszichoterror, avagy sem. Ezek közé tartozik például, hogy szokásait, járást, beszédét nevetségessé teszik, magánéletét, munkáját, kritizálják, munkahelyét elszigetelik a többiekétől, állandóan félbeszakítják, arra célozgatnak, hogy nem tartják teljesen normálisnak, nem állnak szóba vele, összebeszélnek a háta mögött, véleményét semmibe veszik, valótlanságot terjesztenek róla, vagy olyan munkát kap, amelyben nincsen lehetősége, hogy önállóan, kreatívan csináljon valamit, vagy egyáltalán nem kap feladatot; s még számtalan hasonló viselkedés, helyzet szerepel a listán – ismertetett néhány jellemző konfliktusforrást dr. Hertelendy László.

Mindezek következményeként csakhamar jelentkeznek a lelki és testi tünetek.

- Jellemző, hogy az ember könnyen elsírja magát vagy fojtogatja a sírás, lehangoltnak érzi magát, a döntéskészség csökken, bizonytalanná válik, az életét haszontalannak érzi. Megváltoznak az alvási szokások. Ilyenkor az ember vagy rengeteget alszik, vagy nem alszik, de a leggyakoribb az, hogy el tud aludni, de pár óra múlva alvás után jellemzően felébred és a napi gondokon jár az agya. A gyakori panaszok, tünetek közé tartozik a hangulatváltozás, heves szívdobogás, mellkasi nyomás, vérnyomásproblémák, az étvágy megváltozása, súlyváltozás, székrekedés vagy hasmenés, gyomorpanaszok, hányinger, hát-nyaki-, vagy izomfájdalmak, vagy a a nemi életben való öröm elvesztése – vázolta a pszichoterror következményeit az üzemorvos, aki a közelmúltban szembetalálkozott ilyen esettel.

– Számtalan drága vizsgálat után, melyek minden negatív eredménnyel zárultak, pszichológiai terápia segített a helyzet megoldásában. Ez esetben az értékvesztéstől félő, ellenérdekelt kollégák tettek meg mindent, hogy kiutálják az új dolgozót: rendszeres, ismétlődő feladatok, kritizálás, információmegvonás, háta mögött való beszéd, egyoldalú információközvetítés a munkáltató fele – ezekkel lehetetlenítették el a dolgozót. Vagy volt olyan páciensem, aki azzal fordult hozzám, hogy nem tudja tartani a tempót a vezető túlzott elvárásaival, s annyira kimerült, hogy már szinte fel sem tudott kelni, s gyakorlatilag munkaképtelen lett. Kis munkahelyeken nagyobb gond ez, mert ott könnyebb elszigetelni a dolgozót, mint egy multinál. Akik régebb óta ott vannak, többen vannak, más a kapcsolatrendszerük a vezetővel, így az újonnan belépő kevesebb eséllyel veszi fel a harcot. A végső cél az, kimondva, vagy kimondatlanul, hogy eltávolítsák a munkahelyről- elemezte a problémát az üzemorvos.

Azt azonban jó tudni, hogy nem csak a munkahelyi, hanem a családban előforduló pszichoterror is ugyanilyen veszélyekkel jár és tünetekkel jár. Mint minden esetben, a mobbing esetében is érvényes, hogy a megelőzés olcsóbb, mint a kezelés.

– Fontos lenne, hogy ezeket a tüneteket a vezető felismerje. Ám mindenki maga is találhat több olyan tesztet, amelyek segítségével felmérheti állapotát és az üzemorvoshoz is fordulhat segítségért. Ha a dolgozó úgy érzi, hogy normális párbeszédet kezdeményezett a kollégáival és próbálja a helyzetet rendezni, jó szándékról és alkalmazkodóképességéről tett tanúbizonyságot és ezzel nem ér el eredményt, akkor kiemelt jelentőségét látom a munkahelyi vezetőnek, hogy ezeket észrevegye és megfelelőképpen kezelje. Ha ez a folyamat már nagyon elmérgesedik, rettentő nehéz kezelni. Ha az emberi kapcsolatrendszer véglegesen megromlik, akkor egy későbbi beavatkozás már nem tudja azt a kollegiális bizalmat létrehozni, amit a folyamat kezdetén egy finom beavatkozással a vezető megtehetne- hívta fel a figyelmet dr. Hertelendy László.

Ám gyakran előfordul olyan is, hogy maga a vezető, vagy közvetlen pártfogoltja a támadó, ennek kezelése azonban még nehezebb.

– Ha a vezető tudatosan, akarattal vegzálja a beosztottját, akkor azzal a jogsértés fogalmát is kimerítheti és ezzel a dolgozó fordulhat bírósághoz is. Nyilván a megelőzés és a vezetőképzés a legfontosabb: legyenek ismeretei, milyen szempontok alapján válassza ki megfelelő dolgozót az adott munkakörre, észrevegye a konfliktushelyzeteket, és magában is észlelje és tudatos szintre tudja emelni és tudja kezelni például egy kollégájával szembeni ellenszenvét.

Az üzemorvos úgy véli, ilyenkor segíthet a négyszemközti beszélgetés, vagy a csoportos fellépés, hiszen a pszichoterrornak van tudatos és tudattalan formája. Ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor végső soron el kell gondolkozni azon, hogy a támadások szenvedő alanya más munkahelyet keres (még ha ez nem is tűnik egyszerű feladatnak) hiszen az ilyen hosszan tartó folyamatok kikezdik az ember egészségét.

A stressz, és még inkább a munkahelyi pszichoterror okozta pszichés problémák, majd az ezek nyomán kialakuló pszichoszomatikus betegségek nem csak az abban szenvedőnek jelentenek problémát, a munkahely teljesítményére és meghatározó hatással vannak.

– Nemzetközi adatok alapján a munkahelyről való hiányzások legfőbb okai közé tartoznak a mozgásszervi megbetegedések: az irodai dolgozók a sok ülőmunka miatt, a fizikai munkát végzőknél az egyoldalú, monoton tevékenységek miatt, amelyek révén gyakoribbak a kopásos elváltozások. A táppénzek második oka pedig a pszichés megterhelés okozta tünetek miatt kiesések.

Nyugat – európai és amerikai kutatási adatok igazolják, hogy azok a vállalatok, ahol foglalkoznak az ott dolgozók lelkiállapotával, a pszichés terhelés csökkentésével, ott az erre fordított összegek két-háromszorosa megtérül. Tehát üzleti szempontból is érdeke a cégnek, hogy erre odafigyeljen. A skandináv államokban például büntethető az, aki pszichoterror követ el. Az unióban számos jogszabály született a munkáltatók felelősségéről és a dolgozók egészsége védelme érdekében, s ebbe beletartozik a pszichés terhelés is. Hazai jogszabályok: a munkavédelmi, valamint az egyenlő bánásmód követelményéről szóló törvény is tartalmaz ezekkel kapcsolatos előírásokat – emelte ki az orvos.

Egyes munkahelyeken – de jellemzően nagyobb vállalatoknál – működnek munkahelyi egészségfejlesztő programok, ám jellemzően inkább olyan munkahelyeken fordulnak elő egymás életét keserítő és megmérgező jelenségek, ahol amúgy sem fordítanak figyelmet a dolgozók egészségére, a közösség megerősítésére.

Testi – lelki egészségünk érdekében, a nehéz helyzetek kezelésében azonban – még ha ez nem is annyira közismert – de vannak lehetőségek és módszerek, melyek segíthetnek megoldani a helyzetet, vagy kezelni a problémákat.

– A nehezen kezelhető helyzetek kezelésére jogi lehetőség is van. Ám én sokkal nagyobb felelősséget látok az üzemorvos tevékenységében, hiszen jogszabály szerint köteles együttműködni a kockázatelemzésben a veszélyazonosításban és szakmai tanácsokkal segíteni kell a munkavállalót. Akár előadást, akár egy munkahelyi egészségfejlesztő, stresszkezelő programokat is el lehet indítani- emelte ki a szakmai felelősséget dr. Hertelendy László. Ha az üzemorvos úgy látja, hogy ezeken túlmenően is segítségre van szükség, akkor a a megfelelő szakemberhez például pszichológushoz, pszichoterápiára irányítja a bajba jutottat.

– . Egyrészt a probléma tudatosítását javasoljuk, hogy nyugodjanak meg, nem szervi ok van a háttérben, hanem az életszervezésen vagy a munkával, a munkahelyi körülményekkel kapcsolatos hozzáálláson kell valamelyest változtatni.

Az orvos hozzátette: fontos, hogy a szorongást és a stresszt ne alkoholba vagy dohányzásba fojtsa, aki hasonló helyzetbe kerül; mert bár úgy érezheti mindenki, hogy ezek átmenetileg csökkenti a stressz szintjét azonban éppen a gondokkal, pszichés vagy testi problémákkal küzdőknek olyan szintre emeli a kockázatát, ami még inkább fokozhatja a kóros tüneteket.

Ezeket elkerülendő, mindenkinek javasolt megtanulni olyan stresszkezelő technikákat, kommunikációs módszereket, amelyek segítségével könnyebben meg lehet birkózni a nehéz helyzetek kezelésével.

– Ami biztosan segít, az a rendszeres sport, de nem túlzott mértékben, mert ez a túlkompenzálás tünete is lehet, hanem egy kiegyensúlyozott, normális, kikapcsoló és jól eső mozgás. Relaxációs technikák is segíthetnek. Gyógyszeres kezelést nem szívesen javaslok, inkább csak egyes esetekben, átmenetileg, amíg az önsegítő, megküzdő képesség olyan szintre emelkedik, hogy már anélkül is szembe tud nézni és kezelni tudja az ember a problémákat Ami fontos, hogy rendszeres konzultációra van szükség, mert ha magukra hagyjuk ezeket az embereket, akkor visszaesés következhet be.