Müller Péter író Zalaegerszegen tartott elôadást

Egyre súlyosabb egyéni problémák, betegségek, munkanélküliség, családi válságok követelik maguknak a megoldást. Erre gondoltam körbenézve, amíg a népszerű író a fent jelzett módon „készült”. Aztán barátságos, bizalmat keltő hangján felolvasott egy szöveget. Mellyel arról biztosított, hogy boldogok vagyunk, csak nem tudunk róla. Mert nem hagyja személyiségünk úgynevezett „ego” része, az „én”-nek azon, civilizációs technikákkal edzett eleme, amit folyton gondokkal kell „etetni”, azokra fókuszál, soha nem tud megnyugodni. Pedig arra lenne szükségünk, hogy leállítsuk a követelőzését, kisóhajtsuk magunkból a feszültséget, ne akarjunk, ne tervezzünk, ne sóvárogjunk, ne reméljünk, kiiktassuk a szorongást, az aggodalmat, a múlton rágódást, a jövő miatti gyötrődést. Az előadó úgy véli, az a gond, hogy a felszínen élünk, ami pedig „meg van hülyítve” a szerzés, az érvényesülés, a karriervágy vírusaival. Elmondta, ha az ego követelésein felül tudunk emelkedni, eljuthatunk abba a kívánatos lelkiállapotba, ahol mindenünk megvan, ami kell. E ponton kitért a különböző vallások idevágó nézeteire is. Leginkább a buddhizmus öröm- és boldogság-mítoszait érzi közel a maga nézetrendszeréhez. (A meditáció tanulhatóságát, ges volt, túléli-e.) Javasolta, cseréljük ki az optikát, amivel a saját életünket, és a világot nézzük. Mesélt arról a nagyon híres színészről, akire valószínűleg rengetegen néznek fel, becsülik, tán irigylik is, miközben ő tragédiák sorozatának, vacak sorsnak éli meg az eddig eltelt életét.

Müller Péter író Zalaegerszegen beszámolt halálközeli élményéről és az édesanyja töretlen optimizmusáról. Fotó: Katona Tibor

Müller Péter beszélt az édesanyja világfelfogásáról, amely soha nem hagyta csüggedni, a háború legsötétebb napjaiban sem. Neki köszönheti, hogy ő maga is e módon értelmezi az életét. Beszámolt róla, ötvenéves elmúlt, amikor rátalált arra a foglalatosságra, amely meghozta a sikert. Elmondani, leírni, átadni az örömre való képesség fejlesztésének metódusát. (Az író a Madách Színház kötelékeiben is szerzett elismerést magának, de közel sem olyan kiterjedtet, mint az ezotériával való eljegyzettsége után.)

A moziból hazafelé épp e sikeren morfondíroztam. A mai embernek, kiszolgáltatottsága folytán új fogódzók kellenek? A gazdasági válság érzelmi válságot generál? Érthető, ha a legtöbb kérdés az utóbbi időben így szól: van-e kiút? Mit tegyek, hogy jobban legyek?

Egy-egy effajta, lelket feltöltő este bizonyára jó pár napig ad muníciót a szürke hétköznapokhoz. Munkát, gyereket, otthont, szerető családot, feleséget, férjet nemigen. Ezekről tényleg magunknak kell gondoskodnunk.

Persze az nem árt, ha hiszünk a saját erőnkben. Kölcsönerő nincs.

Müller Péter (1936–) író, dramaturg, forgatókönyvíró. A hazai populáris- ezoterikus irodalom ismert alakja. Az írót, állítása szerint, egy halálközeli élménye fordította a spirituális tanok felé. Könyvei: Titkos tanítások, Boldogság, Jóskönyv, Szeretetkönyv, Benső mosoly, Kígyó és kereszt, Lomb és gyökér, Örömkönyv, Varázskő, Gondviselés, Isten bohócai.