kiderült

2019.04.07. 15:00

Miért maradtak fenn jó állapotban a kínai agyaghadsereg fegyverei?

A kutatók azt tartották, hogy a Csin-dinasztia fegyverkészítőinek korróziógátló páratlan módszerei járultak hozzá tökéletes megmaradásukhoz.

Kínai és brit kutatók több mint tíz éven át tartó kutatással kiderítették, hogy a körülötte lévő föld összetétele és nem a fegyvereken talált krómbevonat az oka annak, hogy a több mint 2200 éves kínai agyaghadsereg katonáinak fegyverei páratlan minőségben maradtak fenn.

A legkorábbi rozsdamentesítő technológiának tartott krómbevonat a terrakotta hadsereg bronzfegyverein inkább dekorációs lakkozási célokat szolgált, nem pedig állagmegóvást – állapították meg a University College of London és a kínai Agyaghadsereg Múzeum kutatói a Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

Az agyaghadsereget a Csin-dinasztia alapítójával temették el

„Az agyagkatonákat és a mauzóleumban talált szerves anyagokból készült tárgyakat lakkbevonattal vonták be még az előtt, hogy felvitték volna rájuk a színezőanyagokat, a bronzfegyvereket azonban nem. Jelentős mennyiségű krómot találtunk a lakkban, de a színezőanyagokban és a földben alig bukkantunk króm nyomára – amit találtunk az inkább szennyeződésből ered. A fegyverek bronzból készült részein találtuk a legnagyobb mennyiségű krómot” – idézte Marcos Martinón-Torres professzort, a tanulmány vezető szerzőjét a londoni egyetem közleménye.

Az agyaghadsereget az első kínai császár, Csin Si Huang-ti, a Csin-dinasztia (Kr. e. 259-210) alapítójával együtt temették el Kr. e. 209-210-ben, három nagy egységre tagolt árok- és gödörrendszerben helyezték el őket. A földalatti mauzóleum 1974-es felfedezése óta több mint 7000 életnagyságú, bronzfegyverzettel, köztük 40 ezer nyílheggyel ellátott katona, ló és egyéb hadi felszerelés nyomára bukkantak.

Korábban úgy gondolták, a dinasztia fegyverkészítőinek páratlan eljárásáról van szó

A fegyverek szerves anyagból készült részei ugyan jelentősen megkoptak az elmúlt több mint kétezer évben, a bronzból készült részek azonban páratlanul jó állapotban maradtak fenn. Felfedezésük óta a kutatók azt tartották, hogy a Csin-dinasztia fegyverkészítőinek korróziógátló páratlan módszerei járultak hozzá tökéletes megmaradásukhoz.

A gödrökben talált több száz tárgyat elemezve a kutatók azt találták, hogy a legjobb állapotban megőrződött bronzfegyvereken nincs krómbevonat. Ennek magyarázatára hasonló földi környezetet hoztak létre egy kamrában, és azt találták, hogy a hsziani földbe eltemetett bronz tárgyak az igen szélsőséges páratartalom és hőmérsékleti körülmények között még négy hónap után is megőrződtek eredeti állapotukban szemben a brit földbe temetett bronzeszközökkel, amelyek súlyosan korrodálódtak.

A kutatók úgy vélik, hogy a bronzfegyverek ilyen jó állapotú fennmaradását segítette, hogy

a hsziani föld mérsékelten lúgos, alacsony a szerves anyagtartalma és parányi szemcsés.

„A helyi föld különleges összetétele bizonyos mértékben megmagyarázza a jó állapotban való fennmaradást, de azért még lehetséges, hogy a Csin-dinasztia egy rejtélyes technológiai folyamatot fejlesztett ki, amelyet még tovább kell kutatnunk” – hangsúlyozta Li Hsziu-csen, a kínai múzeum kutatója, a tanulmány társszerzője.

Ezek is érdekelhetik