Energetikai tanúsítvány: kötelező, de nem nagyon kérik

Legalábbis erre következtetett az ilyen tanúsítványok készítésével is foglalkozó Winkler Péter, a zalaegerszegi Szim-Plan Kft. ügyvezetője. Annak ellenére, hogy az új épületek használatbavételéhez már 2009 óta szükséges az energetikai tanúsítvány. Idén január elsejétől már a használt lakások eladása, 2015. december 31-ét követően pedig az egy éven túli bérbeadása előtt is köteles a tulajdonos elvégeztetni a vizsgálatot, és átadni, bemutatni erről a tanúsítványt a másik félnek.

A mulasztásért beígért szankció ellenére ritkán fordulnak hozzájuk az ügyfelek, kevesen rendelnek felmérést, mondta Winkler Péter. Ennek véleményük szerint az az oka, hogy földhivatali eljárásban nem kell mellékelni az épületek energetikai tanúsítványát, mert a tulajdonjog-változás átvezetésének az nem feltétele. Ezért ezt a dokumentumot a szerződést készítő ügyvédek, közjegyzők sem várják el.


Legalábbis Zalában, mert a régióban nem egységes a gyakorlat. Erről már munkatársuk, Kovács Jácint számolt be, aki elmondta, tapasztalata szerint Győr-Moson-Sopron megyében az ügyvédek kérik a szerződéshez az energetikai igazolást, még az 50 négyzetméternél kisebb ingatlanok esetében is, pedig ez nem is feltétel.

- A tanúsítványt az eladók szívesen elbliccelik, hiszen ez számukra költség, és ronthatja üzleti pozícióikat - fogalmazott. - Azt viszont nehéz megérteni, hogy a vevő miért nem ragaszkodik hozzá. Érthetetlen, hogy miközben háztartási gépek vásárlásánál fontos szempont a takarékosság, lakásnál nem törődnek ezzel - tette hozzá. - Nem szabad arról megfeledkezni, hogy a vevő később akár peresítheti is kárigényét. Élhet szavatossági jogával, ha kiderül, komoly, pénzben kifejezhető hiányosságot mutat az épület és azért nem derült ki ez, mert nem kapta meg az energetikai tanúsítványt - fogalmazta meg.

A polgári jog vonatkozó rendelkezései szerint ugyanis a szolgáltatott dolognak meg kell felelnie jogszabályokban foglalt előírásoknak is, így tehát az ingatlannak rendelkeznie kell a kormányrendelet által előírt tanúsítvánnyal is.

A szakemberek úgy vélik, erre a tényre nyomatékosan fel kell hívni az eladók és vevők figyelmét az ingatlanközvetítő irodáknak , valamint a szerződést alkotó, ellenjegyző ügyvédeknek, közjegyzőknek.

Bár jelenleg nem jár tényleges szankcióval, bírsággal a mulasztás - ez jövő évtől várható -, a jogszabályt be kell tartatni. Erre a következtetésre jutott a Budapesti Ügyvédi Kamara, ám információnk szerint ennek megfelelő tartalmú állásfoglalást, kötelezést nem fogalmazott meg tagjai számára. Érdeklődésünkre dr. Török Ferenc, az ügyvédi kamara Zala megyei elnöke közölte, a tulajdonjog bejegyzésének nem feltétele az energetikai tanúsítvány, ráadásul jogszabály nem rögzíti, hogy az adásvételkor kell ezt átadni. A gyakorlatukban azonban, amennyiben az eladó a tanúsítványt nem hozza, akkor a szerződésben vállal kötelezettséget arra, hogy azt záros időn belül átadja.


Az energetikai tanúsítás 10 évre szól, de minden eladásnál újat kell készíttetni. Vannak kivételek: többek között nem kell energiatanúsítvány 50 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű épületnél, évente 4 hónapnál kevesebbet használt épületre (üdülő), műemlék, illetve mezőgazdasági épületre, sátorszerkezetekre, műhelyekre, és ha az épület belső technológiából származó hőnyeresége nagyobb 20 W/köbméternél.