Hogy könnyebb legyen a nyűgös gyerekkel...

Némi kiegészítés, szerkesztés, s egy rokonlélek grafikus közreműködése után már mehetett is nyomdába az Artemisz Kiadó újdonsága. A kötetet Jordán Katica illő rajzai díszítík, akivel a közös zrínyis múlt köti össze a szerzőt.

De miként is került Mónika ilyen közel a mondókákhoz? A Zrínyi-gimnázium jó tanuló diákja sokak meglepetésére sem jogász, sem közgazdász nem akart lenni. Neki valami gyerekközeli pálya kellett. Megkésett mozgásfejlődésű csecsemők és halmozottan sérült gyerekek közt talált rá hivatására, az ő fejlesztésükben kamatoztatta gyógytornász diplomáját a Nyitott Ház módszertani intézetben, míg a saját fészekalj el nem szólította. De hogy visszatér közéjük, arra garancia, hogy másoddiplomás képzésen gyógypedagógiát tanul.

A most megjelent kötet több mint 350 mondókát, ölbeli játékot tartalmaz, a kevésbé ismert népi rigmusoktól a mindenki fülében ott csengő versikékig. Az eligazodást segíti, hogy a tartalom fejezetekben tárul elénk, így a szülők könnyen válogathatnak a simogatók, ujjnyitogatók, zsippzsuppolók, lovagolók, sétáltatók, ugráltatók, höcögtetők stb. között. Mónika két kislánya közreműködésével rögtönzött bemutatót is tart nekünk, Boróka felnőttes elmélyültséggel, Bíborka pedig önfeledt göcögéssel kapcsolódik a játékba. Törik a mákot, csalogatják a csigabigát, döcögtetik a kicsi kocsit, rajzolják a kerekecske gombocskát, s a piszék is összevesznek...

A látvány szívet melengető, de mindezen túl vajon miben segítik e mondókák a kicsik fejlődését? - tudakoljuk a kötet összeállítójától.

- Az ölbeli játékok, vagy másként dajkarímek látszólagos egyszerűségük ellenére sokféle módon gazdagítják a gyerekek képességeit - magyarázza. - Ritmusuk, zeneiségük mellett fontos a hozzájuk kapcsolódó sok simogatás, érintés, szoros testi kontaktus, bensőséges hangulat. Ezek révén a gyerek megnyugszik, figyelme elterelődik a külvilág nyugtalanító körülményeiről, hiszen a szülő hangjára az ismerős dallamra, ritmusra figyel.

Az ölbeli játékok a legkisebbeket abban is segítik, hogy megtanulják, hol húzódik a határ köztük és a külvilág között. A csecsemő ugyanis az őt szoptató, ringató anyát egynek tekinti önmagával, s csak a sok érintés, a testrészek mozgatása, a külső hangok révén tanulja meg lassan elhatárolni önmagát az anya testétől. Az ölbeli játékok közben a gyermek több érzékszerve bevonódik a játékba: látja a szülő mozdulatait, hallja a versike dünnyögését és egész testével érzi a simogatást, mozgatást, ringatást.

Az együttjátszásnak kiváló oktató-nevelő hatása is van. A mondóka dallama, ritmusa határozottan elválik a mindennapi beszédtől, segíti a figyelem összpontosítását, fejleszti a zenei képességeket. A mondóka szövege sok esetben konkrétan megnevez testrészeket, mozdulatokat, munkafolyamatokat, s ezzel a szókincs is bővül. Az ölbeli ringatással fejlődik a gyermek mozgás- és térérzékelése, határozottabbá válik a testséma, ügyesebbé a mozgás. Mindemellett a kicsik kiválóan szórakoznak, hiszen a legtöbb dajkarím csattanóval ér véget: csiklandozással, simogatással, orrcsavarintással, dögönyözéssel, ami mindig megnevetteti a gyermeket.

Az együttjátszásnak kiváló oktató-nevelő hatása is van. A mondóka dallama, ritmusa határozottan elválik a mindennapi beszédtől, segíti a figyelem összpontosítását, fejleszti a zenei képességeket. A mondóka szövege sok esetben konkrétan megnevez testrészeket, mozdulatokat, munkafolyamatokat, s ezzel a szókincs is bővül. Az ölbeli ringatással fejlődik a gyermek mozgás- és térérzékelése, határozottabbá válik a testséma, ügyesebbé a mozgás. Mindemellett a kicsik kiválóan szórakoznak, hiszen a legtöbb dajkarím csattanóval ér véget: csiklandozással, simogatással, orrcsavarintással, dögönyözéssel, ami mindig megnevetteti a gyermeket.