A jog nem kólaautomata

Év elején kettévált a bírósági vezetés szakmai és igazgatási területe. A szakmai munka a Legfelsőbb Bíróság jogutódjaként létrejött Kúria, míg a bíróságok működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása az újonnan létrejött Országos Bírósági Hivatal feladata lett. A hivatal élére az Országgyűlés kilenc évre dr. Handó Tündét nevezte ki, aki nemrég Zalaegerszegen tartott előadást a bírósági reformról, s interjút adott lapunknak. A bírói kar önigazgatásával kapcsolatban elmondta: továbbra is léteznek és működnek a bírói kar különféle önigazgatási testületei, változás a legfelső szinten történt. A megszűnt Országos Igazságszolgáltatási Tanács, feladatait az új hivatal vette át.


- A bírósági önigazgatási testületek közül az országos tanács működésével voltak problémák, mert a tagjai csak havonta tudtak találkozni, az operatív döntéseket nem tudták meghozni. Csak egy példát említek: ha valamelyik bíróságon elkezdett beázni a tető, mire a testület meghozta a döntést a felújítás fedezetének biztosításáról, addigra lehet, hogy a tető le is szakadt. Az operatív döntések lassúsága miatt került sor még 2011-ben arra, hogy több jogkör a testület akkori elnökéhez került. Már akkor egyszemélyessé váltak a pályázat-kiírással és kinevezéssel kapcsolatos jogkörök, mert a többségében bírói vezetőkből álló testületben partikuláris érdekek érvényesültek. Akkor is ragaszkodtak például egy-egy megüresedett bírói helyhez, ha az adott megyében a bírók munkaterhe az országos átlag felét sem érte el. Fontos, hogy jól működjék a megyei bírósági szervezet, de még fontosabb, hogy az igazságszolgáltatás egészében valamennyien jót tudjunk produkálni. Hiába folyik kiváló munka egy-egy megyében, ha van olyan megye is, ahol akár objektív okokból, nem tudja a megfelelő gyorsaságot és színvonalat biztosítani az igazságszolgáltatás.

- Az Országos Bírósági Hivatal eddig milyen lépéseket tett a problémák orvoslására?

- Minden problémamegoldáshoz először fel kell mérni a helyzetet. Számomra a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy nincs leltár a bírósági szervezetről, hogy milyen erőforrásokkal rendelkezünk, hol mekkora a munkateher, a titkárokat milyen munkával látják el, dolgoznak-e a bírók olyan ügyekben, amelyeket bírósági titkárok is elláthatnak. A fő feladat az elmúlt három hónapban az volt, hogy elindítsuk ezeket a felméréseket. Létrehoztuk a munkateher munkacsoportot, s már készült egy tevékenységtérkép, tisztáztuk, hol hányan és milyen feladatokat végeznek. Így válik lehetővé, hogy a második félévben a rendelkezésre álló plusz bírósági titkári és ügyintézői státusokat szétosszuk, s a felszabaduló bírói helyeket már ennek alapján pályáztatjuk.

- Lehetséges, hogy egy-egy megyében kisebb bíróságok jönnek létre?

- Ez még a jövő kérdése, de a járásokhoz kapcsolódóan a bíróságok illetékessége is változhat. Szóba került, s egyre több ilyen megkeresés érkezik, hogy különféle városokban hozzunk létre bíróságokat, de a gazdasági szempontok miatt azon is el kell gondolkodni, helyes-e, ha bíróságok egy, kettő vagy három bíróval önálló épületben működnek. Vannak európai példák arra is, hogy megszüntetnek, de arra is, hogy körzetesítenek bíróságokat, vagyis egy bíró több bíróságon is eljárhat egyidejűleg. Kicsit emlékeztet ez a középkori gyakorlatra, amikor a királyi bíróságok nemcsak a székhelyeken működtek, hanem másutt is tartottak törvénykezési napokat.

- Ön is kitért rá, mennyi támadás éri a bírósági reformot és a személyét. Ezeknek semmilyen alapjuk nincsen?

- Volt egy vezetőm, akitől azt tanultam meg, hogy minden panaszosnak igaza van. Sajnos nagyon sok alaptalan kritika éri a szervezetet, a Velencei Bizottság például azt kifogásolja, hogy hogyan engedhető meg egy bíró áthelyezése a hozzájárulása nélkül. Holott ilyen nincsen, nem tudom, miről beszélnek. Minden próbálkozásunk ellenére még mindig nem tudják, hogy bíró akkor helyezhető át, ha másik álláshelyre pályázik és elnyeri a pályázatot, illetve akkor (s ez mindenhol így van Európában), ha az adott bíróság megszűnik, és a hatásköre és illetékessége olyan mértékban csökken, hogy nem lenne a bírónak munkája. Akkor fel lehet ajánlani neki egy másik bírói állást, s ha nem fogadja el, akkor kerülhet sor a felmentésére. Ha a felajánlott állást nem találná méltányosnak, jogorvoslattal is élhet. A bírók minden egyes intézkedés ellen bírósághoz fordulhatnak, csak ez nem a bírósági szervezeti törvényben szerepel, hanem egy másikban, amit úgy tűnik, külföldön nem ismernek. De visszakanyarodva ahhoz, hogy minden panaszosnak igaza van, a kritikát, mégha nem is jogos, komolyan kell venni, mert fontos, hogy meggyőzzük a kételkedőket, igazoljuk a tisztességességünket, a jó szándékot és a szervezet megfelelőségét. S amiről már beszéltem, orvosolni kell a problémákat, hogy egyes ügyeket évek múlva tudnak kitűzni a bíróságok, más ügyeket pedig két héten belül.

- Mikor várható változás, s van-e elfogadható időtartam, amelyen belül le kell zárni egy-egy peres ügyet?

- Vannak ilyen igények, hogy egy vagy két éven belül kell meghozni az ítéletet, de ez téves gondolkodás. A jog nem úgy működik, mint egy kólaautomata, hogy bedobják a pénzt és kijön az üdítő. Idő kell ahhoz, hogy eredményeket érjünk el és kilábaljunk egy ilyen nehéz helyzetből, mert többéves mozdulatlanság jellemezte a bírósági szervezetet. Nem tudom azt ígérni, hogy jövő hétre minden megoldódik, mert ahhoz nem Handó Tündének, hanem Handó Tündérnek kellene lennem. Úgy gondolom, szívós és közös munkával másfél-két éven belül tudunk eljutni oda, hogy viszonylag kiegyenlített lesz a munkateher a bíróságokon.


ÉLETÚT
Handó Tünde 1986-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1983-tól 1986-ig a Bibó István Szakkollégium tagja volt. 1986–1990 között a Fővárosi Munkaügyi Bíróság fogalmazója, majd bírósági titkár, 1991-től kinevezett bíró, 1999-től a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke, 2003-tól címzetes megyei bírósági bíró. Év elejétől az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Szájer József fideszes politikus felesége, egy gyermek édesanyja.