Önkormányzatiság - Átalakulóban a több mint 20 éves rendszer

A katasztrófavédelem már idén állami irányítás alá került, jövőre pedig az iskolafenntartás, a hatósági ügyek intézése és a járóbeteg szakellátás is állami feladattá válik. Az önkormányzatoknál olyan kötelező feladatok maradnak, mint például az óvodák működtetése, az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi teendők. Ezekhez feladatalapú állami támogatás érkezik, amely a szándékok szerint teljes fedezetet nyújt az előírt teendők ellátására - a cél az, hogy ne keletkezhessen működési hiány, ne halmozódjon fel újból adósság a településeken. Az önként vállalt feladatokhoz viszont nem számíthatnak központi támogatásra az önkormányzatok, azokat a saját bevételeikből (például helyi adókból) kell finanszírozniuk.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének közelmúltban tartott, zalaszentgróti konferenciáján elhangzott, hogy míg a tűzoltóságok és az egészségügyi ellátás esetében a vagyon is az államhoz került, illetve kerül, az iskolák vagyona a jelenlegi tervek szerint önkormányzati tulajdonban marad (de a fenntartásukhoz állami forrás érkezik). Vagyis csak a feladatellátás vándorol az államhoz. Ez meglepetésként érte a hallgatóságot, mert eddig arról szóltak a hírek, hogy az oktatási feladatokkal együtt az épületeket is viszi az állam. Zalaegerszeg ökormányzatának oktatásügyekért felelős alpolgármestere, Balaicz Zoltán kérdésünkre elmondta: több értelmét látná a feladatellátás és a vagyon egységes kezelésének.

- Még semmilyen hivatalos információval nem rendelkezünk erről, de ha az állam valóban csak a feladatot viszi el és az ingatlanvagyon kezelése az önkormányzatoknál marad, szívesebben fogadnánk, ha valamilyen döntési vagy javaslattételi jogkörünk is maradna. Például hogy befolyásolhassuk a képzési kínálat alakulását, ami nagyon fontos a helyi vállalkozások szakember-utánpótlása szempontjából.

Megkérdeztük az alpolgármestert, élni fognak-e azzal a lehetőséggel, hogy iskolafenntartók maradjanak olyan módon, hogy az államtól visszaveszik a feladatot egy szerződés alapján (ezt várhatóan a nagyobb, megfelelő gazdasági erővel és oktatási hagyományokkal rendelkező települések tehetik meg). Balaicz Zoltán jelezte: erről a konkrét feltételek függvényében döntenek.

A kistelepüléseken is csak találgatják egyelőre, hogyan valósul meg a gyakorlatban az állami és önkormányzati feladatok újraelosztása, s ezen belül az iskolák államosítása. Zalaszentjakab Galambokkal együtt tart fenn iskolát és óvodát, egy egységes intézmény keretei között. Molnár József, Zalaszentjakab polgármestere rámutatott: az iskola- és az óvodaépület a falvakban nemcsak oktatási, hanem közösségi célokat is szolgál, önkormányzati és kulturális rendezvényeknek ad otthont. Egyáltalán nem mellékes, hogyan lesz ez a jövőben, engedélyt kell kérni az államtól, ha igénybe szeretnék venni az oktatási intézményeket ilyen célokra? - vetette fel a polgármester. A legizgalmasabb kérdés azonban, hogy mi lesz a finanszírozással, említette Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára a zalaszentgróti rendezvényen.

- Ez a legnagyobb talány, hogy hogyan lehet az önkormányzati rendszer átalakítását úgy megvalósítani, hogy működési okból hiánya semelyik településnek ne legyen - összegezte a főtitkár. Hozzátette: jogosan foglalkoztatja a polgármestereket és települési képviselőket, hogy milyen bevételeket visz el az állam az átkerülő feladatokkal együtt.

- Durván 3200 milliárd forintot költenek az önkormányzatok a közfeladataik összességére. Ennek körülbelül a fele az államkasszából származik, a másik fele helyi, saját bevétel. Az önkormányzati hozzájárulás településenként nagyon különböző, hiszen a 3177 település mindössze tíz százaléka rendelkezik jelentős saját bevétellel, például iparűzési adóval. Ha az állam elviszi az iskolát, rendben, de az a nagy kérdés, honnan veszi el azt a pénzt, amit eddig az önkormányzatok a saját forrásaikból tettek hozzá a működtetéshez. Nyilván az önkormányzati szférából, és nem a kicsiktől, mert azoktól nem tudja, hanem a nagyoktól. Ennek a mikéntjéről azonban óriási viták várhatók - erről fog szólni az idei év -, mert az is fontos, hogy az önkormányzatoknak megmaradjon a helyi bevételtermelő képessége, készsége és szándéka, s ne lehetetlenítsék el azokat, amelyek eddig előre vitték a rendszert.

Nyitott kérdés az is, milyen lesz az új járási rendszer.

- Ha a járás államigazgatási szervezetként, kvázi első fokú hatóságként jelenik meg, akkor nincs semmi baj. Nekünk, önkormányzatoknak az a lényeg, hogy a feladatot megfelelően ellássák és az állampolgároknak ne kelljen többet utazniuk, mint eddig. Az már mindegy, hogy az okmányirodában önkormányzati vagy állami alkalmazott fogadja az ügyfeleket. Ha azonban az új járás olyan lesz, mint amelyik 1983-ban megszűnt, vagyis hatalmi nyúlványként fog funkcionálni, akkor már baj van - fogalmazott Zongor Gábor.


ERŐS KONTROLL ALATT
Az önkormányzatok törvényességi felügyeletének új szabályozása nagyon erőteljesre sikerült, vélekedett Zongor Gábor. Ha például az önkormányzat nem tesz eleget előírt jogalkotási kötelezettségének, a megyei kormányhivatal vezetője jogosult rendeletet alkotni helyette, s ezt a ciklus végéig nem változtathatja meg a képviselőtestület. A kormányhivatal bíróságnál kezdeményezheti az önkormányzati határozat felülvizsgálatát, s a rendszeresen mulasztó testületekkel szemben bírságot is kiszabhat.