Csökkenő várólista és a növekvő bér: cél az egészségügyben

- Jövő májustól új, átszervezett térségi rendszerben működik majd a több sebből vérző hazai egészségügy. Ez a változtatás minden problémát orvosol?

- Manapság leginkább a béreken, s az egészségügyben dolgozó emberek motivációján látszik, komoly problémák vannak a szektorban. Az is érzékelhető ugyanakkor, hogy a következő évben mintegy 300 milliárd forint fejlesztési támogatás áll majd rendelkezésre. Ez jó hír a betegeknek, hiszen jobb körülmények között gyógyulhatnak, s jó hír a rendszerben dolgozóknak, hiszen kulturált körülmények között végezhetik munkájukat. Mindennek az az értelme, hogy a betegeknek jobb legyen, s remélem, a jövő májustól életbe lépő ésszerűsített betegutaknak köszönhetően jóval hatékonyabb lesz a rendszer, így a benne rejlő tartalékokat visszaforgathatjuk a bérezésbe.

- Lesz még orvos, aki elvégzi majd a műtéteket? Az elvándorlás riasztó méreteket öltött...

- A jelenség több évtizedes mulasztásnak a következménye, mely azt eredményezte, hogy a hálapénz egyfajta bérkiegészítés volt az orvosok számára. Az elmúlt másfél évben több dologgal is próbálkoztunk. Ezek egyike például a rezidensi ösztöndíj bevezetése volt. Az idei évre tervezett 600 hely - ez a magyar rezidensek ötödét érinti - már betelt. Tervezzük, hogy évről évre feltöltjük az ösztöndíjalapot, így pár év alatt az összes rezidensre ki tudjuk terjeszteni ezt a rendszert. Megvan a megoldás formája, a kormány feladata pedig az, hogy mielőbb forrást rendeljen ehhez. A pótlékok 100 százalékos emelését is célként tűztük ki, reményeink szerint ennek forrását a népegészségügyi termékadó (csipszadó) meg is teremti. A háziorvosokról sem feledkezünk meg, idén 3 milliárd forintot fordítottunk a teljesítményfinanszírozásra, s közel 1,5 milliárdos kerettel elindítottuk az eszközfinanszírozást is. A praxisjogot is szeretnénk megerősíteni, ehhez egy úgynevezett praxiskezelőt is létrehozunk.

- A szaktárca szeretné érdekeltté tenni a betegeket saját gyógyulásukban. Miként valósul meg a gyakorlatban?

- A tapasztalatok szerint elég sok olyan beteg van, aki egyszerűen nem szedi be az orvos által felírt gyógyszereket, így az állapota sem javul a megfelelő mértékben. Szerintem ilyen esetekben nem kell teljes körű támogatást adni a gyógyszerekre. Például ha valaki nem szokik le a dohányzásról, tehát nem együttműködő, miért kapná ingyen a gyógyszert a cigarettázás miatt kialakult krónikus betegségeire? Végre tudatosítani kell a társadalomban, bizonyos mértékig mindenki felelős a saját egészségéért. Aki fittyet hány erre, az ne fogyassza a közpénzt igazságtalanul.

- A háziorvosok mennyire partnerek abban, hogy saját betegeiktől kvázi elvonják a támogatást?

- Ez hosszú folyamat, szépen, lassan kell megértetni az emberekkel, a szigor az ő érdeküket szolgálja. Arra természetesen oda kell figyelni, hogy senkit se érjen méltánytalanság. Ha együttműködő a beteg, akkor nem lehet megvonni a gyógyszertámogatást, akkor sem, ha az eredményei nem javulnak.

Végül elhangzott, a Kanizsai Dorottya Kórház lesz az egyik kedvezményezettje a május elsejétől életbe lépő térségi ellátó rendszernek, mivel a csurgói betegeket is a dél-zalai város intézményében gyógyíthatják.


Nincs országos nyilvántartás
Vannak egészségügyi beavatkozások, melyeknél elképesztően hosszú a várakozási idő. Szócska Miklós szerint sok esetben ezek a várólisták csak virtuálisak, nincs ugyanis olyan országos nyilvántartás, mely pontos adatokat eredményezne. Terveik szerint a jövőben országos „tisztítása” lesz a várólistáknak, így térségi szinten csökkenni fog a várakozási idő. Másrészt anyagi ösztönzőket is szeretnénk beépíteni a rendszerbe, melyek elősegíthetik a probléma feloldását.