Öt évig tartott az előkészítés, s legkésőbb 2013 júniusára kész lesz

Ezelőtt öt évvel fogott össze Nagykanizsával további 14 település, hogy a Nagykanizsai Regionális Szennyvíztársulást megalakítva pályázatot adjon be az Európai Unióhoz, még csatornázatlan részeiken ezen közmű kiépítése érdekében. A támogatási kérelmet végül 2008 májusában nyújtották be, s azóta többször át is dolgozták. A dokumentáció brüsszeli elbírálása olyan hosszadalmas folyamatnak bizonyult, hogy a magyar állammal hiába kötötte meg időközben a támogatási szerződést a kanizsai szervezet, az emberek kételkedni kezdtek.

Az Európai Bizottság végül azonban meghozta pozitív döntését.

- A projektben résztvevő 13 település összesen mintegy 7100 lakosát érintő fejlesztés összes költsége nettó 11,1 milliárd forint, melyből az Európai Unió 7,978 milliárdot, a magyar állam pedig 1,408 milliárd forintot finanszíroz - magyarázta Fitos István, a Nagykanizsai Regionális Szennyvíztársulás projektmenedzsere. - Ebből a pénzből 108 kilométer gravitációs csatornát, 61 kilométer nyomóvezetéket, 17 helyi- és 15 regionális, valamint 1 központi átemelőt építünk meg, további 4-et pedig felújítunk. Teljes rekonstrukción esik át a nagykanizsai szennyvíztelep is, ahol az iszapkezelésről is gondoskodunk.

A projekt keretén belül Bocska, Eszteregnye (az obornaki falurészt kivéve), Fityeház, Fűzvölgy, Homokkomárom (a Nyolc Boldogság Katolikus Közösség területét nem számítva), Hosszúvölgy, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely (Újnép-puszta nélkül), Rigyác, Semjénháza, Szepetnek, Zalaszentbalázs és Nagykanizsa még csatornázatlan területein épül ki a szennyvíz-hálózat. Összesen mintegy 3300 háztartást kötnek majd be, ám addig még rengeteg a tennivaló.

- A legfontosabb, hogy a négy közbeszerzési eljárás rendben lezajlódjon - vélte Tóth Nándor, a társulás elnöke. - A mérnöki, valamint a PR-feladatok ellátására vonatkozó pályázatok már folyamatban vannak, hamarosan az ajánlatokat kell elbírálni.

- Nagyon várjuk, hogy végre tényleg elkezdődjön az építkezés, hiszen mi már a 90-es évek végén tervezgettük, hogy kiépítjük a magunk csatornahálózatát - jelezte Molnár Mihály, Zalaszentbalázs polgármestere. - Akkori elképzeléseink nem nyertek támogatást, örömmel csatlakoztunk a kanizsai térségi programhoz, és most reménykedünk, hogy mihamarabb kiépül a rendszer. Ha ugyanis vizünk van, akkor szennyvíz is keletkezik, márpedig a szippantás egyre drágább. Fitos István hangsúlyozta: a munkálatok megkezdése várhatóan átcsúszik 2011 tavaszára, hiszen a megfelelő minőség miatt télen várhatóan nem dolgoznak a kivitelezők.

Fél év próbaüzemet is beleszámolva legkésőbb 2013 júniusára kész lesz a térségi csatornahálózat. Annak kiépítése közben pedig lezajlik a nagykanizsai központi szennyvíz-telep rekonstrukciója is, mely a teljes költségvetésből 2,5 milliárd forintot emészt fel. Ebből az összegből új szippantott szennyvízfogadót, biológiai tisztítómedencéket, fúvógépházat és az iszapkezeléshez szükséges biogáz-tartályt, rothasztott iszaptárolót, komposztálót, valamint üzemi épületet és garázsokat építenek. Továbbá fel is újítanak bizonyos részeket, mint például az iszaptároló medencéket, a rács és homokfogókat, utóülepítőket és fertőtlenítőket. A brüsszeli döntés ugyanakkor arról is szólt: az eredetileg 15 települést érintő projektből kivették Liszót és Surdot, az ott élőknek más úton kell gondoskodniuk szennyvízcsatornájuk megépítéséről.

A két dél-zalai falu vezetése azonnal megkezdte a lehetséges alternatívák keresését és talán meg is találták. - Ketten összefogva önálló pályázatot nyújtunk be a mai napon, melyben összesen 800 millió forintos, mindkét falu szennyvízhálózatának kiépítését célzó projekthez kérünk támogatást - mondta Kanász János, Surd polgármestere. - A surdi gesztorsággal megvalósuló projekt kivitelezése reményeink szerint már jövőre megkezdődhet, és akár a térségi programnál előbb be is fejeződhet. Persze ehhez az kell, hogy pozitívan bírálják el a kérelmünket.