Kavicsot a Hévízi-tóba? Új megoldást kértek a szádfal felújítására

- El tudja képzelni, mit jelent, hogy 193 köbméter, azaz 65 teherautó kavicsot öntenek a Hévízi-tóba? S mitől maradna a helyén, amikor a meder nem sík, hanem tölcsérszerű? - tette fel a költői kérdést Lékai Gyula, aki a partvédőmű rekonstrukciójával tervellenőrként került kapcsolatba.

A zalaegerszegi építőmérnök és műszaki szakértő képeket mutat. Ezeken látható, ahogy a tervezett támasz viselkedését modellezte. Ezek azt mutatták, hogy a felhasználni tervezett 4/8-as, tehát 4-8 mm szemcseméretű kavicsból kialakított rézsű 22 fokos szögig nem csúszik meg. Az engedélyezett terv szerint azonban 39 fokos oldalú kavicstámaszt tartalmaz, ami annak veszélyét vetíti előre, hogy a kavics „elindul” forrás felé.

- A tervezéskor emellett figyelemmel kell lenni az esetleges talajrezgésre is, amit például cölöpök leverése vagy éppenséggel földrengés válthat ki, amitől a rézsű szintén megfolyik - fűzte hozzá. Szerinte ezt az sem akadályozná meg, hogy a kavicstámaszt a tervek szerint tőzeggel lefedik.

A történet elejéhez tartozik, hogy a tó partjának eróziója, a szádfal helyenkénti beomlása már balesetveszélyes helyzetet teremtett a világhírű gyógyfürdőnél. A rekonstrukció 241 millió forintos költségére az üzemeltető Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. pályázaton (KEOP) remélt 100 százalékos támogatást nyerni. Ehhez elkészíttették a terveket, amelyet a vízügyi és környezetvédelmi hatóságok is jóváhagytak.

A tó 835 m hosszú partszakaszát fa szádfal védi az eróziótól és támasztja meg az 1-2 méter magas partot, ám ez az idők során sok helyen bedőlt, elkorhadt. Az elképzelések szerint a beruházás során a szádfal víz feletti elkorhadt részét levágják. oszlopokat vernek le és ezzel támasztják meg a partfal ép és örökéletűnek tekinthető víz alatti részét. A víz fölötti részen cserélhető fa támaszt építenek. Ezzel biztosítják, hogy a felső rész elkorhadása esetén csak annak cseréjét kell végrehajtani Mindezek megvalósulásával a szádfalat csak 515 méteres szakaszon újítják fel, több mint 300 méteren part rézsűs, növényzettel borított lesz. Az eredeti elképzelés szerint a szádfal megtámasztására 320 méteren alkalmazták volna a folyami kavicsot.

Lékai Gyula kifogásait többször megfogalmazta, az engedélyező vízügyi és környezetvédelmi hatóságot is megkereste. Észrevételét ott elutasították, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a tervellenőr a vízi építmény szakterületre nem rendelkezik jogosultsággal.

A hatósághoz hasonló álláspontot foglalt el a terveket készítő budapesti KOMIR mérnöki iroda ügyvezető elnöke, Dóra Tibor is.
- Lékai kontár és jogosulatlanul írt mindenféle beadványokat. Nem ért hozzá, nem ez a szakmája, én fegyelmi eljárást kezdeményeztem ellene a mérnök kamaránál - közölte Dóra Tibor, aki kijelentette, korrekt és természetbarát megoldást talált a problémára a kavics támasztóelemmel.

(A megyei mérnök kamaránál érdeklődésünkre elmondták: a fegyelmi vizsgálat még nem zárult le. A hatályos előírásokból azonban kitűnik, hogy Lékai Gyula statikusként jogosult ilyen mű tervezésére és ellenőrzésére. Csak vízépítési nagy műtárgy  - völgyzáró gát - esetében nem járhatna el, de itt nem erről volt szó.)

- Ez a leggazdaságosabb és természetbarát, ezért tartottam kötelességemnek ezt megtervezni. Ez örökéletű, ha az általam előírt feltételeknek megfelelően alakítják ki, akkor addig marad ott, amíg a Föld és a gravitáció létezik - szögezte le Dóra Tibor.

Lékai Gyula felvetésére, miszerint az adott szög mellett a kavics támasz nem állékony, így reagált: - Mivel erre műszaki adat nincs, talajmechanikust bíztunk meg a vizsgálattal, s az ő megállapítása szerint állítjuk be kavics támaszt. Ennek stabilitását egyébként nem a rézsűszög, hanem a mennyiség, a kavics súlya adja meg. Ezt Lékai Gyula is tudja, csak kötözködni akar. Nem baj, szabadság és demokrácia van, mindenki azt mond, amit akar, de kontárnak nem jár se pénz ezért, se megszólalási lehetőség. Olyanba avatkozik be, amihez nem ért, ráadásul tervellenőrként jelent meg olyan szakterületen, amely nem szakmája - jelentette ki.

Dóra Tibor elmondta, a megoldásban szereplő tőzegborítást rézsűs part kialakításakor megmozgatandó tőzegből biztosítják, ezzel a tó állapotát nem veszélyeztetik, sőt egyes vélemények szerint javítják.

- A szádfal mellett most is mosódik be tőzeg a vízbe a partfal erodálásakor. Ezt esetenként majd vissza kell tölteni, mert a rendszeres karbantartást nem lehet mellőzni, bármilyen módszert választanak is - mondta.

-  Nem támogatunk semmilyen megoldást, ami kavicsot vagy más nagy mennyiségű idegen anyagot juttat a tóba - szögezte le bevezetésképpen dr. Nagy Róza stratégiai és fejlesztési igazgató a gyógyfürdő és reumakórházban. - A lehető legnagyobb körültekintéssel kívánjuk megvalósítani a szádfal cseréjét, a partfal rekonstrukcióját. Ezt bizonyítja, hogy bár nem volt kötelező, de alkalmaztunk tervellenőrt. A tervekre vonatkozóan mind a természetvédelmi, mind a vízjogi létesítési engedélyt megkaptuk a Nyugat-Dunántúli  Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől, bírjuk továbbá a tóvédő civilszervezetek, többek között a Hévízi-tó Alapítvány kuratóriuma és Balaton-felvidéki Nemzeti Park támogatását az első tervhez. Ezzel kapcsolatban Lékai Gyulával egyetértésben még novemberben felvetettük, nem szerencsés ennyi kavicsot a tóba juttatni, ezért felkértük Dóra Tibort a tervek átdolgozására, ami megtörtént. Tehát bármennyire elfogadott és támogatott volt az első változat, nem valósulhat meg, itt egyetlen teherautó sem jelenik meg, hogy kavicsot öntsön a tóba - jelentette ki dr. Nagy Róza.

A második változatban tehát már nem szerepel a kavics. A szádfal stabilitását kihorgonyzással oldják meg. Ez a tervező meglátása szerint az első változathoz képest lényegesen költségesebb és nagyobb beavatkozást jelent a parti részen. A munkák és az ezzel járó vízszintsüllyesztés pedig egy helyett két hónapig tart. Ráadásul a tervező szerint ez kevésbé természethez közeli megoldás, mint a rézsűs partfal.

Az intézményben megfogalmazták, nem lenne jó, ha két szakember vitája veszélyeztetné pályázatuk elbírálását.
Mint elmondták, amennyiben nyernek, akkor a kiviteli terveket az új elképzelés szerint átdolgoztatják és engedélyeztetik.

Érdeklődtünk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, ahol közölték, a pályázati összeg folyósítását nem befolyásolja, ha időközben megváltoztatják a tervdokumentációt, ha az a támogatandó célt, a partfal rekonstrukcióját nem érinti.
- Az elmúlt húsz évben rajtunk kívül más a part védelmével nem foglalkozott, de ha a pályázatunk nem nyer, akkor minden marad jelen állapotában, mert az intézménynek nincs pénze a munkára - közölte dr. Hegedűs Lajos ügyvezető igazgató. - Ebben az esetben kénytelenek leszünk további partszakaszokat lezárni életveszély miatt, ami bevételkiesést is jelent számunkra - tette hozzá.