Megvalósul a merész ötlet! Bunkerturizmus a határ menti régióban

Az egykori jugoszláv határ mentén hatszáz kilométer hosszan fekvő véderőrendszer egy turisztikai ötlet nyomán most új értelmet nyerhet. Az utóbbi évek kutatásaira, valamint a társadalomban élő nosztalgiára alapozva a kerkaszentkirályi központtal működő Zala Zöld Szíve Egyesület egy merész ötlettel állt elő. Kidolgoztak egy olyan aktív turisztikai programot, amely a Murára alapozott vadvízi evezés és a természetjáró kirándulások mellett az új, eddig ismeretlen élményelemet kínáló bunkertúrákat is magába foglalja. A Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén elnevezésű pályázathoz 121 millió forintos támogatást nyújt a Leader program.

- Az ötlet valóban onnan jött, hogy az elmúlt években hozzákezdtek a bunkerek kutatásához, feltárásához - mondta Pál Zoltán, a Zala Zöld Szíve közösség vezetője. - Mi megpróbáljuk ezt a kezdeményezést felkarolni, hiszen érzékelhetően van érdeklődés utána. Rendeztek már szakmai konferenciákat e témakörben, jelentek meg kiadványok, illetve akadtak már látogatói is a bunkerrendszernek.

Pál Zoltán azt is elmondta, a bunkertúrákat egy komplex aktívturisztikai csomagba helyezik bele. A megvalósítás érdekében Páka környékén négy bunkert helyreállítanak, illetve ugyancsak látogathatóvá teszik a Lovásziban található légoltalmi pincét is, amely a térség legnagyobb ilyen típusú létesítménye. Ez lesz az első lépés, amit a lehetőségek függvényében további beruházásokkal egészítenek ki. Emellett természetesen a vadvízi evezés és a bakancsos turizmus háttér-infrastruktúráját is megteremtik.

A magyar Maginot-vonalnak is nevezett déli véderődrendszer kiépítése mondvacsinált indokkal, néhány évvel a második világháború után kezdődött el, amikor a Tito által vezetett Jugoszlávia viszonya megromlott a szocialista tábor többi országával. Ezt követően terjedtek el azok a hírek, miszerint a magyar határ mentén a jugoszlávok - akiket akkoriban Tito láncos kutyáinak neveztek - lázas erődítési munkálatokba fogtak. A magyar és szovjet katonai hírszerzés arról számol be, hogy déli szomszédaink magasfigyelőket állítanak fel, megerősítették a harcárkokat, valamint laktanyákat építenek. A szovjet katonai vezetés emiatt döntött úgy, hogy a magyar határok hermetikus lezárása nem várathat tovább magára. Az építési munkálatokat 1952 elején nyolc műszaki zászlóalj kezdte meg, a hadsereg felső vezetése és a szovjet tanácsadók rendszeres ellenőrzése mellett. Az úgynevezett fővédőövben összesen 5.447 erődítési elem épült ki, míg az előtérben, illetve a vezetési pontokon és akadálycsomópontokon kiépült létesítményekkel 6.251-re rúg számuk. A bunkerrendszer valójában sohasem készült el, bár az ország hatalmas pénzeket ölt bele. A déli határ mentén folyó erődítési munkálatok egyes források szerint 5-6 milliárd, mások véleménye szerint 7 milliárd forintot emésztettek fel. Mindez azt jelentette, hogy 1952-ben az erőltetett hadsereg-fejlesztés költségei és a védelmi jellegű kiadások elérték az ország költségvetésének 24-25 százalékát.