Megvalósul a merész ötlet! Bunkerturizmus a határ menti régióban

Betonba öntött őrületnek nevezte a déli határ mentén húzódó egykori védelmi rendszer objektumait dr. Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója. A bunkereket, futóárokrendszereket soha senki nem használta. Így váltak pusztuló mementóivá egy letűnt kornak.

Gyuricza Ferenc

Az egykori jugoszláv határ mentén hatszáz kilométer hosszan fekvő véderőrendszer egy turisztikai ötlet nyomán most új értelmet nyerhet. Az utóbbi évek kutatásaira, valamint a társadalomban élő nosztalgiára alapozva a kerkaszentkirályi központtal működő Zala Zöld Szíve Egyesület egy merész ötlettel állt elő. Kidolgoztak egy olyan aktív turisztikai programot, amely a Murára alapozott vadvízi evezés és a természetjáró kirándulások mellett az új, eddig ismeretlen élményelemet kínáló bunkertúrákat is magába foglalja. A Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén elnevezésű pályázathoz 121 millió forintos támogatást nyújt a Leader program.


- Az ötlet valóban onnan jött, hogy az elmúlt években hozzákezdtek a bunkerek kutatásához, feltárásához - mondta Pál Zoltán, a Zala Zöld Szíve közösség vezetője. - Mi megpróbáljuk ezt a kezdeményezést felkarolni, hiszen érzékelhetően van érdeklődés utána. Rendeztek már szakmai konferenciákat e témakörben, jelentek meg kiadványok, illetve akadtak már látogatói is a bunkerrendszernek.

Pál Zoltán azt is elmondta, a bunkertúrákat egy komplex aktívturisztikai csomagba helyezik bele. A megvalósítás érdekében Páka környékén négy bunkert helyreállítanak, illetve ugyancsak látogathatóvá teszik a Lovásziban található légoltalmi pincét is, amely a térség legnagyobb ilyen típusú létesítménye. Ez lesz az első lépés, amit a lehetőségek függvényében további beruházásokkal egészítenek ki. Emellett természetesen a vadvízi evezés és a bakancsos turizmus háttér-infrastruktúráját is megteremtik.


A magyar Maginot-vonalnak is nevezett déli véderődrendszer kiépítése mondvacsinált indokkal, néhány évvel a második világháború után kezdődött el, amikor a Tito által vezetett Jugoszlávia viszonya megromlott a szocialista tábor többi országával. Ezt követően terjedtek el azok a hírek, miszerint a magyar határ mentén a jugoszlávok - akiket akkoriban Tito láncos kutyáinak neveztek - lázas erődítési munkálatokba fogtak. A magyar és szovjet katonai hírszerzés arról számol be, hogy déli szomszédaink magasfigyelőket állítanak fel, megerősítették a harcárkokat, valamint laktanyákat építenek. A szovjet katonai vezetés emiatt döntött úgy, hogy a magyar határok hermetikus lezárása nem várathat tovább magára. Az építési munkálatokat 1952 elején nyolc műszaki zászlóalj kezdte meg, a hadsereg felső vezetése és a szovjet tanácsadók rendszeres ellenőrzése mellett. Az úgynevezett fővédőövben összesen 5.447 erődítési elem épült ki, míg az előtérben, illetve a vezetési pontokon és akadálycsomópontokon kiépült létesítményekkel 6.251-re rúg számuk. A bunkerrendszer valójában sohasem készült el, bár az ország hatalmas pénzeket ölt bele. A déli határ mentén folyó erődítési munkálatok egyes források szerint 5-6 milliárd, mások véleménye szerint 7 milliárd forintot emésztettek fel. Mindez azt jelentette, hogy 1952-ben az erőltetett hadsereg-fejlesztés költségei és a védelmi jellegű kiadások elérték az ország költségvetésének 24-25 százalékát.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!