Kihirdették az aszály miatt a vis maior helyzetet

Az igényeket 2009. október 20-ig lehet beadni a hivatalokhoz - olvasható a közleményben, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy a közzététel önmagában nem jelenthet jogalapot a magánjogi szerződések vis maiorra hivatkozással történő egyoldalú megszüntetésére, vagy felbontására.
Az FVM szóvivője korábban azt közölte, hogy a tárca számításai szerint a kárenyhítésre  mintegy 5 milliárd forint áll rendelkezésre, de csak azok kaphatják, akik 2009. május 15-ig bejelentkeztek a kárenyhítési rendszerbe.
    

Az új nemzeti agrárkár-enyhítési törvény 2009. február 3-án lépett hatályba. A jogszabály csak a termőföldet  - szántóföldet, szóló- és gyümölcsültetvényt - művelő mezőgazdasági termelőkre vonatkozik. A gazdálkodó szervezeteknek és az egyéni vállalkozóknak a használatukban lévő termőföld alapján kötelezően részt kell venniük a kárenyhítési rendszerben, míg az őstermelők önként vállalhatják a részvételt. 
    
A rendszerben résztvevőknek hozzájárulást kell fizetniük, amihez a mindenkori központi költségvetés legalább akkora összeggel járul hozzá, mint a résztvevők befizetése. A szántóföldi növénytermesztés esetén hektáronként 800 forintot, szőlő- és gyümölcsös ültetvények után pedig hektáronként 2.000 forintot kell fizetni. 
    
A kárenyhítő juttatásra az jogosult, akinek a gazdálkodás hozamérték-csökkenése az általa használt összes termőfölddel összefüggő gazdálkodást figyelembe véve meghaladja a 30 százalékot. Az európai uniós szabályokkal összhangban a károsult a kiszámított hozamérték-csökkenés 80 százalékát kaphatja meg kárenyhítésként, vagyis 20 százalékot mindenképpen neki kell viselnie. 
    
A károk kifizetését az Európai Bizottság jóváhagyása után lehet megkezdeni, de a magyar törvény lehetővé teszi előleg fizetését. Ez utóbbi kifizetésről az agrártárca vezetője dönt.


Keddi tudósításunk:
Egymásnak ellentmondó hírek szólnak a mezőgazdaság idei hazai terméskilátásairól, illetve a várható árakról. Az ország legnagyobb termőterületein az aszály pusztít, a Nyugat-Dunántúlon, így megyénkben viszont e szempontból nem rossz a helyzet. 
Olvassa el a teljes cikket - kattintson az alábbi címre:

Kilátások az aszálytól nyugatra



Forrás: MTI, Zalai Hírlap