Főbíróválasztás: megválasztották Baka Andrást! (frissítve, fotóval 19:18)

A képviselők harmadszorra szavaztak Baka Andrásról, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi magyar bírájáról, akit Sólyom László köztársasági elnök először 2008 májusában, majd idén májusban, legutóbb pedig a múlt hétfői sikertelen szavazás után jelölte erre a posztra.


Sólyom László köztársasági elnök (elöl balra) gratulál Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság újonnan megválasztott elnökének (elöl középen) az Országgyűlés plenáris ülésén
MTI Fotó: Beliczay László


Összefoglaló 

Az új főbíró megválasztása után letette ünnepélyes esküjét. Az eskütétel előtt Bajnai Gordon miniszterelnök gratulált Baka Andrásnak, az eskütétel után pedig elsőként Szili Katalin házelnök fogott vele kezet. Őt Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke, Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke, Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője követte.

Az államfő a szavazás után azt mondta, hogy a következő hat év közéleti klímáját, egész Magyarország állapotát jótékonyan fogja befolyásolni, jótékonyan befolyásolja, hogy Baka András a főbíró.
Az egy éve méltatlanul húzódó probléma most megoldódott - fogalmazott Sólyom László. Hozzátette: biztos benne, hogy az egész magyar igazságszolgáltatásnak öröm ez. Kiemelte: pozitívum az is, hogy "ma végérvényesen véget ért a Lomnici-korszak".

Baka András újságírók előtt megköszönte a támogató szavazatokat és a köztársasági elnök bizalmát. Kérdésre válaszolva közölte: nyitottabb és hatékonyabb igazságszolgáltatást szeretne. Kiemelte: az igazságszolgáltatás nem zárt tevékenység, ezért minden olyan dolog, ami a nyilvánosságra tartozik, az nyilvános is lesz. Ez vonatkozik a tárgyalótermi nyilvánosságra és a bírósági igazgatás eddiginél nagyobb nyilvánosságára is - tette hozzá.
Mint mondta, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesi pozíciójára pályázatot fog kiírni, a pályázatokkal kapcsolatban kikéri a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésének a véleményét, az államfőhöz benyújtandó előterjesztésnél pedig ezt a véleményt figyelembe veszi majd.

A Fidesz szerint a szocialista frakció saját képviselőit megalázva, a frakcióvezetés által ellenőrzött módon szavazta meg főbírónak Baka Andrást - mondta Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a főbíróválasztás után tartott sajtótájékoztatóján. Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezető meg szerette volna vitatni ezt a kijelentést, de az ellenzéki politikus ezt elutasította.
    
Mesterházy Attila azt mondta: egyetlen képviselőnek sem kellett bemutatnia a szavazócetlit, ő nem azért állt a szavazófülke mellett, hogy a szavazócédulákat ellenőrizze, "egyszerűen csak odaállt".
    
Répássy Róbert a Fidesz nevében örömét fejezte ki a szavazás eredménye miatt, és gratulált Baka Andrásnak, ugyanakkor azt mondta, hogy a szavazásból két tanulság vonható le: egyrészt az, hogy a szocialisták a felelősek azért, hogy egy évig nem volt elnöke Legfelsőbb Bíróságnak. A másik tanulság szerinte az volt, hogy a szocialista frakció az elmúlt alkalommal nem garantálta a jelölt megválasztását, most viszont saját képviselőiket megalázva, a frakcióvezetés által ellenőrzött módon szavazta meg a főbírót.
   
Szocialista forrásból származó információkra hivatkozva korábban az MTI is azt írta, hogy ugyanazzal a speciális filctollal szavaztak a szocialisták hétfőn a főbíróválasztáson. A később blöffnek nyilvánított tájékoztatás szerint abban a szavazófülkében helyezték el azt a filctollat, amelyet minden szocialista képviselő használt. E közlés szerint ezt a megoldást úgymond azért alkalmazták volna, hogy ha nem választanák meg Baka Andrást, akkor az MSZP később kezdeményezhesse a szavazólapok darabonkénti vizsgálatát.


Baka András - életrajz

Baka András 1952. december 11-én született Budapesten. 1978-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi doktorátust. 1978-1990 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos kutatója, majd 1990-1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt.

Az emberi jogi, kisebbségi jogi kérdések kutatója, ebben a témakörben számos publikációja jelent meg. Az 1980-as évektől az Egyesült Államok több egyetemének vendégprofesszora volt. Többször meghívták előadóként Franciaországba, az NSZK-ba.   1988 óta az állam- és jogtudomány kandidátusa.
1988-1990 között a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ), 1989-1990 között az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) volt elnöke.

1988-ban az MTA Akadémiai Ifjúsági Díjával tüntették ki kiemelkedő tudományos eredményéért.
A rendszerváltás utáni első parlamenti ciklus elején, 1990-1991-ben az MDF országgyűlési képviselője, bár a pártba nem lépett be. Ez idő alatt a parlamentben titkára volt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságnak, valamint az MDF-frakció emberi jogi munkacsoportját vezette.

1991-2007 között a strasbourgi székhelyű, az Európa Tanács által felállított Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja volt.
1996 óta tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának.
2008. április 15. óta a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája.

2008. április 30-án Sólyom László államfő őt jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnökének, jelölését az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) nem támogatta, s az Országgyűlésben sem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados többséget. 2009. május 28-án az államfő ismét őt jelölte, de a június 15-i szavazáson sem kapta meg a szükséges voksokat.


Információ: MTI