Adócsomag az önkéntes pénztárak ellen?

Mint ismert, a kormány adócsomagja megszüntetné a munkáltatók által adott természetbeni juttatások (cafeteria) adómentességét. 

Így jövőre a munkáltatót az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulás, valamint a magán-nyugdíjpénztári kiegészítés teljes összege után 54 százalékos adó- és további 27 százalékos járulékfizetési kötelezettség terheli. Jelenleg az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak tagjai részére a munkáltatói hozzájárulás a minimálbér 50 százalékáig, egészség-, illetve önsegélyző pénztárakba történő befizetés esetén a minimálbér maximum 30 százalékáig adómentes. A Stabilitás Pénztárszövetség úgy véli, mindez egyet jelentene az öngondoskodás rendszerének lerombolásával. Ez ellentmond annak a közel két évtizede megfogalmazott célnak, amely szerint erősíteni kell a társadalom tagjainak öngondoskodását, el kell érni, hogy az állampolgárok nagyobb részt vállaljanak az egészségügyi, a szociális helyzetük javításában, illetve előre gondoskodjanak az időskori megélhetésükről. 

 - Az adócsomag elfogadása esetén a munkáltatók más adómentes vagy kedvezményesebb adózású juttatási formákat keresnek majd a hosszú távú megtakarítások helyett, várhatóan megszűnnek majd a nyugdíj-kiegészítések és elsorvadnak a még meglévő egészségpénztári szolgáltatások is  - nyilatkozta Nagy Csaba, a szövetség vezetője. - Jelenleg az önkéntes pénztári tagdíjbevétel mintegy 70-80 százaléka a munkáltatói befizetésekből származik. A munkáltatók nyilván nem lesznek képesek vagy hajlandók az adóteherrel növelt juttatásokat a korábbi mértékben nyújtani, előreláthatóan jelentősen szűkül majd a béren kívüli juttatások köre. De nem tesz jót az értékpapírpiacnak sem az új adócsomag  - hangsúlyozta Nagy Csaba , hiszen az önkéntes pénztárak az állampapírok egyik legnagyobb vevői, évente 100 milliárd forintot fektetnek be.

Az önkéntes pénztári vagyon több mint 60 százaléka állampapírokban van. Ezenfelül valós veszély, hogy a jelenlegi mintegy 800 milliárd forintos önkéntes pénztári vagyon lassú olvadásnak indul a rendszer stabilitásába vetett bizalom elvesztése miatt.

Nagy Csaba elmondta, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség a költségvetés nehéz helyzetére tekintettel kompromisszumos megoldást javasolt: egy minimális önkéntes pénztári munkáltatói támogatásig, például havi ötezer forintfő összegig maradjon meg az adómentesség, e felett a mai adómentes határig terhelje 32 százalék szja a hozzájárulást, e felett pedig ne lehessen munkáltatói támogatást adni. 

A kormány az adójavaslat mellett a magán-nyugdíjpénztári rendszerhez is hozzányúlna. Eszerint az 1957 előtt született magán-nyugdíjpénztári tagoknak az év végéig lehetőségük lesz visszalépni az állami tb-rendszerbe. 

A pénztárszövetség véleménye szerint is rendhagyó intézkedéseket követel a jelenlegi pénzügyi-gazdasági válság, aminek következtében a nyugdíjpénztári megtakarítások tíz év alatt megtermelt hozama veszett el, átmenetileg. Több év kell ahhoz, hogy a hozamok visszatérüljenek. A szövetség ezért egyetért a tb-rendszerbe visszalépés lehetőségének átmeneti megnyitásával, az 52 éves korhatárt azonban alacsonynak tartja, 55 évet javasol. 

- Figyelembe véve a nyugdíjkorhatár 65 évre emelését is, a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradók számára már így is elég hosszú megtakarítási időszak állna rendelkezésre ahhoz, hogy a magánnyugdíjpénztárból származó nyugdíjak versenyre kelhessenek az állami nyugdíjszinttel  emelte ki Nagy Csaba, hozzátéve, hogy a pénztárak közötti átlépések feltételrendszerének szigorításával teljesen egyetért.

A Stabilitás Pénztárszövetség tagpénztárai a hazai magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarításainak több mint 91 százalékát kezelik, az önkéntes nyugdíjpénztári tagok több mint 83 százalékának számláját vezetik, hozzájuk tartozik az egészségpénztári tagok több mint 85 százaléka.

A szövetség tagja az Európai Nyugdíjcélú Megtakarításokat Kezelő Szervezetek Szövetségének.