Nem a feminizmust hirdeti

Az elért eredményekről és a rájuk váró feladatokról kérdeztük Plecskóné Kramarics Piroskát, a Magyar Nők Szövetsége alelnökét. 

- Mióta dolgozik a szövetségben?

-  Ez év áprilisában lesz húsz éves a Magyar Nők Szövetsége és én az alakulás óta ott dolgozom. 

- Mit tesz a szövetség a nők helyzetéért?

- Megalakuláskor azt tűztük ki célul, hogy egy olyan szervezetet hozzunk létre, ahová a nők politikai és vallási hovatartozástól függetlenül csatlakozhatnak. Egy olyan szervezetet, ami csak a nők érdekeit képviseli és a mai napig ezt is tesszük. Sajnos, még mindig van mit tennünk a nők egyenjogúságáért és egyenrangúságáért. Volt egy időszak, amikor erős javulás volt megfigyelhető, de most ismét egy hullámvölgyben vagyunk. A nehéz gazdasági, politikai helyzet megvisel mindenkit, különösen a nőket, akikre a nehézségek mindig fokozottabban rakodnak. 

- Milyen problémákkal kell szembenéznie a mai kor asszonyának?

- A továbbtanulásnál még nem látok problémát, a középiskolákban nagyobb számban vannak lányok, a felsőfokú iskolákban pedig majdnem kiegyenlítődik a férfiak és nők aránya. Ezután viszont egy nagy űrt látok, amit nem lehet azzal magyarázni, hogy biztos gyermekvállalás miatt tűnnek el a nők, hiszen az már kitolódott a harmincas évek kezdetére. A munkáltatók előnyben részesítik a férfi munkaerőt, míg a hölgyeket arról faggatják, hogy mikor akarnak gyereket szülni.
Másrészt a női munkaerőnek sokkal többet kell letennie az asztalra a munkahelyen, de otthon is. Ehhez a kérdéshez szorosan kapcsolódik, hogy vane óvoda, ahova el tudja helyezni a gyermeket, amíg dolgozik? Hiszen nagyon kevés olyan család van, amelyik megengedheti, hogy egy kererő legyen és a nő csak anya lehessen. 

- Ha most a gazdasági válság miatt háttérbe szorul az anyaszerep, akkor ki neveli a gyerekeket?Átalakul emiatt a családok szerkezete?

- Ezt családja válogatja. A nagyszülők segítsége pótolhatatlan, ám lehet, hogy még ők is aktív szereplői a munkapiacnak az egyre magasabb nyugdíjkorhatár miatt. A férfiak közül csak kevesen maradnak otthon az anya helyett, és csak akkor, ha mondjuk kevesebbet keresnek a párjuknál, ám ez ritkán fordul elő. 

- Egyenlőség van a két nem között?

- Generációváltásra volt szükség, hogy ez megtörténjen. A mai húszasok, harmincasok egészen más világnézettel rendelkeznek, mint az idősebb korosztály tagjai. És a mai fiataloknak fontos szerepük van abban, hogy ez így is maradjon, úgy kell nevelni a gyermeküket, hogy ezt a szellemiséget viggye tovább. A legfontosabb, hogy egy nő ne fogadja el, ha valami olyan bántás éri, ami női mivoltában sérti őt. 

 - Kitolódik a gyermekvállalás, kevesebben vállalnak nagy családot és eltűnik a hivatásos anyaszerep lassan.

- Felelünk azért, mi nők, hogy a nép, a nemzetünk fennmaradjon. Ezt is elvárják tőlünk. Hiszen ezzel a különleges képességgel jöttünk a világra, aminek eleget kell tennünk. De kérdés az, hogy megkapjuk-e ehhez a megfelelő feltételeket? Áll mögöttem egy társ, aki segít nekem ebben? Ilyenkor a nőiségünkbe taposnak bele és én nem a feminiuzmust hirdetem, csak az esélyek egyenlőségét. Ugyanannyi lehetősége és joga legyen annak, aki csak anya akar lenni, mint annak, aki nem akar szülni, hanem csak dolgozni és akkor elégedett emberek lesznek az országban. 

- Egyenlőek a férfiak és nők a munkabérek terén?

- Nem egyenlőek. Gondoljunk csak arra, hogy a pedagógusok legnagyobb része nő, a keresetük a legalacsonyabb az értelmiségi pályán. De az egészségügyben, ahol sok az ápolónő, asszisztens, milyenek ott a bérek? Alacsonyak szintén. Ebből látszik, hogy a női munka nincs megbecsülve. A különbség akár 15-20 százalék is lehet az azonos munkahelyen, azonos végzettségű nő és férfi között. De ez európai jelenség, nemcsak magyar.

- Miben látja a helyzet megoldását vagy javítását?

- Ha a parlamentben nem szavazták volna le a nőikvótát, más lenne a helyzet. A lehetőséget meg kell teremteni, a nőknek jobb a problémamegoldó, stressztűrő képességük, ezért gondolom, mindenhova, a parlamentbe, a vezetésbe, a vállalatok élére több nő kellene.

- Mit gondol a Nemzetközi Nőnap szerepéről?

- Minden nemzet másként töltötte meg tartalommal, amikor létre jött ez az ünnep. Először a választójog volt a legfontosabb cél és egy emberhez méltó élet. Bár a jogokat az alkotmány biztosítja, de a mindennapokban ezek a jogok sérülnek. A társadalom nem tart ott, hogy azt mondhassuk, megoldottuk azt a problémát, ami miatt a nőnapot létrehoztuk. Tekintsük át az eredményeket, fedjük fel a hiányosságokat és hallassuk a hangunkat! Minden nő emelt fővel fogadja el azt a szál virágot, amit kap és ne azt jelentse a Nőnap, mint régen, hogy a munkahelyi összejöveteleken a nők készítsenek süteményt, főzzenek, hűtsék be a sört, míg a férfiak odaállnak sorba egy szál virággal és ők este még ott mulatnak, mikor az asszonyok már otthon főznek és vigyáznak a gyerekekre. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem a férfiak ellen szól, amit mondok, mert csak velük lehet valamit tenni, mert nincs olyan, hogy férfi és nő, hanem csak olyan van, hogy ember.