A film érték, nem úri huncutság

- A Saul fia szinte összes alkotóját ismerem régről, néhányukkal baráti kapcsolatban vagyok, gyakran dolgozunk együtt. Felkértek a film látványtervezőjének, de egy külföldi darab miatt ezt a munkát le kellett mondanom. László (Nemes Jeles) viszont szerette volna, ha mégis részt veszek a produkcióban, ráadásul együtt élek a casting directorral - neveti el magát, miközben elmeséli, hogyan került be mégis a filmbe. - Sokakat megnéztek a szereplőválogatáson, de a rendezőnek meggyőződése volt, hogy nekem kell játszanom a görög pap szerepét. Őszintén szólva, nekem voltak kétségeim, mert ez a figura nagyon erős jelenlétet kívánt.

Erősebbet, mint bármelyik eddigi szerep - Ágh Márton nem először dolgozott színészként.

Ágh Márton: Az lenne jó, ha a Saul fiának a nagy sajtóvisszhangon túlmutató hatása lenne, ha újra a figyelem középpontjába kerülne hazánkban a magyar film Fotó: Rév Marcell

- Főiskolás koromban egy osztálytársammal, Berzsenyi Krisztával csináltunk egy kortárs mozgásszínházi előadást. Rettenetesen élveztem a próbaidőszakot, amíg kitaláltuk az előadást, de amikor már nézők előtt kellett játszani, utáltam. Mindig őszintén reméltem, hogy valami történik, és elmarad az előadás. A darab sikeres volt: fesztiválokra hívták, díjakat nyertünk, de én elhatároztam, hogy soha többé nem állok a színpadra.

Filmben azonban feltűnt, pontosabban sokáig csak feltűnt volna...

- Én Mundruczó Kornél látványtervezője vagyok - másokkal is dolgozom, de főleg vele - , és majdnem mindegyik filmjében szerepeltem is, de mindig kivágott. Az utolsóban, a Fehér istenben volt egy jelenetem kutyakozmetikusként, de végül ez se került be a filmbe. Egyáltalán nem bánom, jó poén lesz majd megmutatni a gyerekeknek... A Saul fiában viszont nem arról volt szó - mint sok esetben -, hogy légy szíves sétálj már át a kamera előtt... Nagyon komolyan vettük, szerződést kötöttünk, amibe belevetettem, hogy ha kivágják a jelenetet, dupla pénzt kapok, mindegy volt, hogy mennyit, csak nyomatékot akartam adni a dolognak. Nevettek, és belementek. Persze mindenki tudta, hogy a jelenet benne lesz a filmben, mert mielőtt feltűnnék, már fél órája keresik a görögöt, akit játszottam. László biztos volt a dolgában, és ez a legnagyobb erénye a filmnek. Ha valaki ennyire biztosan tudja képviselni a saját álláspontját, abból érték születik.

S a film Oscar-díjas lett, vetem közbe.

- Ezt senki sem gondolta. Még a forgatás környékére se ment egy újságíró sem, pedig általában hír, ha elkezdődik egy új magyar film forgatása. Amíg be nem jelentették, hogy a Saul fia a cannes-i versenyprogramban szerepel, addig senkit sem érdekelt. Nem azért örülök az Oscarnak, mert szerepeltem a filmben, inkább az élettársam (Zabezsinszkij Éva casting director) miatt, akinek fontos része volt a munkában, s aki szintén a helyén kezeli ezt a sikert. És azért is, mert a fő alkotóknak és azoknak a szereplőknek, akiknek az élete a színművészet, nagyon fontos egy ekkora elismerés. Nekem mint filmes közegben dolgozó alkotónak általánosságban fontos, mert nagyon jót tesz itthon ennek a kicsi szakmának. Az lenne jó, ha a filmnek a nagy sajtóvisszhangon túlmutató hatása lenne: ha újra a figyelem középpontjába kerülne itthon a magyar film, ha a társadalom értéknek tekintené a filmkészítést és nem csak úri huncutságnak.

Látványtervezőként most az új Mundruczó-filmen dolgozik Ágh Márton. A történet egy fiúról és két férfiről szól, és különböző kultúrák találkozásáról, ütközéséről. Erről a látványtervezői feladatról is szót váltottunk.

- Olyan képi közeget próbálunk létrehozni, amit mindannyian ismerünk: csupa valóságos elemből épül fel, minden megfogható és mindennek van egy profán jelentése, de a filmben egy sajátos, új világként áll össze. Egy fikciós dokumentumvilág születik, olyan, amire a néző ismerősként tekinthet ugyan, de még nem látta így soha - mondta az alkotó, aki színházban is dolgozik, elsősorban külföldön. - Régóta nem dolgoztam kőszínházban, csak a Krétakörrel és Mundruczóval. Hagyományos színházi előadásban nem vettem részt itthon az elmúlt tizenöt évben, de tavaly a Katona József Színházban Schilling Árpád megrendezte a Faust első és második részét, annak voltam a díszlet- és jelmeztervezője - említette, nem téve hozzá, hogy a Faust díszletéért elnyerte a Színikritikusok Díját. Ezenkívül is számos elismerés kísérte a pályáját, és a Delta című filmért az Európai Filmakadémia látványtervező díjára jelölték.

De vissza a színházhoz.

- Kornéllal utoljára Zürichben voltunk, előtte Antwerpenben, Hamburgban, Hannoverben. Volt a munkáink között opera és prózai színház is, sokféle műfaj, ami mind más hozzáállást kíván. Azt a fajta valóságot, amiről beszéltem, a színházban is próbáljuk megteremteni. Nehéz, mert közel vannak a nézők, mindent látnak, nem lehet „csalni”, életlenben vagy sötétben tartani dolgokat, mint a filmen. A színház a filmnél sokkal több stilizációt elbír, mégis azt az érzetet kelti, hogy valóságot látunk.

A kérdésre, hogy van-e valamiféle védjegye, először nemet mond, aztán hogy talán mégis. Mundruczó Kornéllal készítettek egy operett trilógiát. Három népszerű darabból használtak történetvázakat és dalokat, A denevérből, ezt az előadást Varsóban játszották, a Csárdáskirálynőből Budapesten és A cigánybáróból Zürichben. Mindhárom darab az öngyilkosság témáját járta körül. A budapestit egy neves pszichiátriai intézet bezárása ihlette. Ágh Márton azt mondja, a három darab teljesen különböző és mégis egységet alkot, s aki megnézi, felfedezheti ezt a sajátos, közös nézőpontot a díszletekben is.

A darabokat akkor érzi sajátjának, ha igazán bevonják az alkotómunkába, ha valóban érdekli a rendezőket a véleménye, ha nyitottak arra, hogy alkotóként mit gondol a világról. Ez is közrejátszik abban, hogy sokszor mond nemet különböző felkérésekre, s jellemzően egy szűk körrel dolgozik.

- Nem panaszkodom: van munkám, kapok lehetőséget, elismerést, de mégsem érzem jól magam a hazai közegben, sokszor nyomasztó a hangulat és állandósult a feszültség. Ha valakinek nekimegyek véletlenül az utcán, és elnézést kérek tőle, nem tudom, hogy a tekintetében azért van-e harag, mert elvették a munkáját, mert menekültek vannak a Keleti pályaudvaron vagy mert egyszerűen egy másik ember vagyok. De kétélű dolog ez: pontosan tudjuk, éppen ebből a feszültségből születnek a remekművek.

Az új feladat: a Felesleges ember

Május elején kezdődhet Mundruczó Kornél Felesleges ember munkacímű új mozifilmjének forgatása – közölte a szervezet az MTI-vel. Központi témája az ember csodához való viszonya egy hitehagyott világban. A film egy különleges képességekkel rendelkező fiú és egy orvos barátságának történetét meséli el korunk migrációs válságának idején. A film Rév Marcell operatőr, Ágh Márton látványtervező és Wéber Kata forgatókönyvíró közreműködésével készül, a vezető producere Petrányi Viktória. Mundruczó Kornél legutóbbi filmje, a több mint 200 kutya részvételével készült Fehér isten – amelynek szintén Ágh Márton volt a látványtervezője – jelentős sikert aratott a magyar és külföldi mozikban egyaránt, s rangos nemzetközi filmfesztiválok is díjazták.