Buruczki Szilárd a világ legjobbjai közé küzdötte fel magát

A mountain bike cross country és a cyclo cross versenyeken szép sikereket elért fiatalember megyénk fia, Zalaegerszeg szülötte. A karrierjét a Zalaegerszegi Kerékpáros SE-nél kezdő, ma pedig már a Merida Kőbánya TC hírnevét öregbítő versenyzővel a fürdővárosban nemrég megrendezett Merida Tour de Zalakaros verseny után beszélgettünk.

Fotó: Szakony Attila

- A 90-es évek elején könyörögtem ki magamnak egy 26-os kerekű „montit" - idézte fel a kezdeteket. - Nagybátyám segített a vásárlásban, Ausztriában vettük meg a teljesen merev acél vázas MTB bringát, amely két mérettel nagyobb volt a kelleténél. Elég viccesen néztem ki rajta, de akkoriban nem volt nagy méretválaszték. Szülővárosom, a Zalaegerszeg környéki hegyeken kezdtem el az „edzéseket", pontosabban akkor még csak a haverokkal tekertünk. Olykor messzebbre is, országúton 100-120 kilométerre, egészen az osztrák határig és vissza a dombos zalai utakon. Kedvelt bringás terepeim közé tartozott az Alsóerdő, Jánkahegy, a csácsi hegy, Kandikó... Nagyon jó edzőterepnek bizonyultak a meredek hegyek, kiváló alapokat biztosított a későbbi versenyzéshez.

Buruczki Szilárd első komoly MTB-bringája egy alu-acél kompozitvázas Merida volt, amivel sorra nyerte az országos bajnokság futamait. És az autószerelőnek készülő fiatal hamar eljegyezte magát a versenykerékpározással.

- A mountain bike szakágon belül a maratont kedvelem leginkább, mert nagyobb népszerűségnek örvend és a támogatóknak itt fontos az eredményes szereplés - kanyarodtunk vissza a jelenhez. - A monti mellett az utóbbi öt évben a kerékpár téli sportágának, a cycle cross szakágnak is hódolok, melyben már négy nemzeti bajnoki címet is szereztem.

Buruczki Szilárdtól azt is megtudtuk: fontos az ideális versenysúly megtartása, ezért figyelnie kell a táplálkozására. Kerüli a nehéz, zsíros ételeket, de fontosnak tartja az esszenciális zsírsavak bevitelét. Este már csak inkább fehérjedús ételeket fogyaszt és kevesebb szénhidrátot. Étrendjében fontos szerep jut a zöldségeknek, gyümölcsöknek.

Más: hihetetlen, de igaz: még egy profi versenyző sem a kerékpárjával kel és fekszik.

- Budapesten inkább autóval közlekedem a nagyobb távokon, mert nem szeretek a forgalmas, szmogos városban biciklizni, ami ráadásul nem kis veszéllyel is jár a figyelmetlen autósok miatt - magyarázta. - Egyébként heti 15-20 órát edzek versenyszezonban, de alapozásnál, edzőtáborban 30-35 órát is tekerek egy héten. Emellett nagy hangsúlyt fektetek a pihenésre, hogy ne csak fizikálisan, hanem fejben is a topon legyek.

De vajon meddig lehet ezt bírni szusszal?

- Érzem, hogy van bennem még jó pár év, nagyon szeretek versenyezni és versenyeket nyerni - jelentette ki. - Hálás vagyok mindenkinek, akinek ezt köszönhetem. Ha pedig majd le kell szállnom a nyeregből, akkor sem leszek hűtlen a kerékpár-sporthoz, edzősködés is szóba jöhet.