2014.10.13. 13:56
Biokertész - Körterozsda és más őszi gombaharamiák
Nincs könnyű dolga, aki vegyszerek nélkül akarja megvédeni gyümölcsösét a kártevőktől. Persze készíthetünk ellenük számos remek bio-permetlevet, de ha egy megátalkodott, nehéz megmenteni a fákat. Mondhatni, az egyetlen járható út, a megelőzés.
A gyümölcsben is érvényes a szabály: az erős, jó kondícióban lévő növények jobban ellenállnak a betegségeknek, mint a gyengék. Könnyen beszélnek az erdők szülöttei, hiszen alattuk senki sem takarít, a lehullott levelek avarrá állnak össze, komposztálódnak és táplálékul szolgálnak. Erről a lehetőségről mi se mondjunk le! A lehullott levél, ahol lehet, maradjon a fa alatt, vagy ha muszáj összegereblyézni – mert például, hogy nézne ki tőle az udvar? – akkor gyűjtsük össze és komposztáljuk. A leveleket azonban még a fán vegyük alaposan szemügyre, s csak akkor hasznosítsuk, ha egészségesek.
Nálunk a körtefák levelét támadta meg egy fura betegség. Először egy vöröses, narancssárga folt jelent meg a színén, aztán a fonákján púpszerű képződmények dudorodtak ki. Először az hittem, valamilyen zsivány rovar lakik bennük, de kiderült, hogy spóratartók, ugyanis egy galád gomba a bűnös. A nevét a betegéről kapta: „körterozsda", s fura egy kórság: „gazdaváltó", önmagában nem élne meg, kell hozzá 100 méteres körzetben egy borókabokor. E rozsdagombák a boróka megvastagodott vesszőiben telelnek át, a spórák áprilisban fejlődnek ki és kelnek légi útra. Ha körtefát találnak, megtelepednek a levelein. A megelőzéshez a borókát is kezelni kell, áprilisban le kell róla vágni a fertőzött ágakat.
Moníliás körte, alatta rozsdától beteg falevél. Fotó: Fincza Zsuzsa
A lehullott gyümölcsök is komposztálhatók, feltéve persze, ha nem betegek. A legveszélyesebb kórságot, a moníliát szerencsére még a laikusok is felismerik. Naná, hogy ez is is gombabetegség, ráadásul három különböző módon támadó fajtája van. A leggyakoribb, a Monília frictigena az érésben lévő gyümölcsöt rohanja le: sebparazita, vagyis azokat az áldozatokat támadja, amelyeken valami – például rovar, madár – sebet ejtett. A legapróbb sérülésen át beférkőznek a spórák gyümölcsbe, ahol aztán villámgyorsan elszaporodnak. Hűvös és csapadékos tavasszal a moníliák korán ébredő fajtája, a M. laxa már nyíláskor, terméskötődéskor kivégzi a nyirkos időtől legyengült virágokat. A M. fructicola a legagresszívebb moníliafajzat, virág- és hajtáspusztulással valamint gyümölcsrothadással járhat. A monília esetében nem elég csak a fertőzött gyümölcsöt összeszedni, a fán maradt beteg részeket is drasztikusan, az egészséges részekből pár centit feláldozva le kell vágni és elégetni.
