A tavasz slágere a fejes saláta – nudista zugivóktól védve

Bevallom, az ültetés után már egy héttel elkezdem árgus szemekkel vizslatni a burgonyalakosztályt, nehogy üdvözlés nélkül maradjon a vendég, de minden évben szomorúan tapasztalom, csak a gyomoknak nincs több hetes csírázási idejük, s azok virítanak vígan, bosszantva a kertészt, aki egy ideig tűrni kénytelen a garázdálkodást, ha nem akarja összetrappolni a krumpliföldet. A legpofátlanabb a szúrós levelű aszat, amit úgy látszik képtelenség kiirtani, pedig ősszel a régészek is elismerően csettintettek volna ujjaikkal, olyan akkurátus kutatóárkokat ástam, hogy maradéktalanul kiszedhessem a gyökereket. Naná, hogy nem sikerült, marad hát a régi módszer, kifárasztani a gyomot, rendre le kell kapálni a kihajtott levelét, így nem tudja táplálni a gyökerét, s ezt megunva elsorvad. Vagy nem.

Azért a kertész is igazságtalan, azt lesi, ami hiányzik, s természetesnek veszi, ami van. A salátára például büszke lehetnék, már fejesedik, s egy héten belül fogyasztható. Szinte magától érthetődik, hogy egy veteményeskertben mindig van saláta, tavasszal a fejes, a metélő és a tépő, nyáron a különféle cikóriák, ősszel a galambbegy-saláták biztosítják a friss vitaminforrást. Most éppen a fejes saláta a sláger, nem túl igényes növény, beéri komposzttal, később megelégszik az erjesztett csalánlével, a nedvesség viszont fontos számára. Kizárólag napos helyre ültessük, mert árnyékban nem hoz kemény fejet. Külön ágyra nincs szükségük, más növényekkel társítva is jól termeszthető. Kiváló szomszédja a hagyma, a paradicsom, hónapos retek, a spenót, a káposzta, a karalábé, a bab, a szamóca, de petrezselymet sohase vessünk mellé. Akkor a legfinomabb, amikor fejek keménysége már tapintható, gyorsan hervad, ezért mindig csak annyit szedjünk, amennyit felhasználunk. A fejes saláta hibája, hogy gyorsan magszárat növeszt, kárba persze nem vész, hagyom magot nevelni. Egyes országokban, például Kínában a szárat is megeszik.

A saláta nem csak az egészséges táplálkozás, hanem, mint energiaszegény zöldségféle, a fogyókúrás étrendnek is fontos alkotórésze – feltéve, ha nem gazdagítjuk jó zsíros öntetekkel, például majonézzel. Megfelelő forrása a folsavnak, bővelkedik C-vitaminban, béta-karotinban – a sötétzöld külső levelekben közel ötvenszer annyi béta-karotin van, mint a sápatag belsőkben. Mindezeken kívül gazdag fehérjében, mészben, kalciumban, káliumban, foszforban és nem utolsó sorban: vasban. Egyéként a tápanyagtartalma is – a növény frissessége mellett – függ attól, hogy a növény külső vagy belső levelét fogyasszuk. A természetgyógyászok szerint mindenféle salátafajzat nyugtató hatású, aki ideges, vagy rosszul alszik, kebelezzen be belőlük egy jó nagy tál friss zöld levelet. Cukorbetegek is bátran ehetik, de ne hiányozzon senki asztaláról, hiszen mindenféle tudományos okoskodás nélkül is, tapasztalatból tudjuk, hogy a saláta jó hatással van az étvágyra, a gyomor működésére.

A saláta legnagyobb ellensége a meztelen csiga. Sörcsapdával hatásosan védekezhetünk ellene, az itókával megtöltött – de nem tele, hogy ne lehessen csak úgy szürcsölni belőle – edényt süllyesszük a földbe, kis rést hagyva takarjuk le, tudniillik mindig rejteket keres a zugivó nudista csúszómászó. 



Biokertészet hókuszpókusz nélkül