2010.12.13. 15:36

Diófát nem csak az unokáinak ültet a türelmetlen bejglikedvelő (receptekkel)

Amikor kilenc évvel ezelőtt eszünkbe jutott, hogy, panellakásunkat kertes házra cseréljük, feltételül szabtuk, hogy a telken legyen legalább egy cseresznye- és egy diófa. A faluvégi porta, amelyiket végül kiválasztottunk, több cseresznyefával is büszkélkedhetett, a fészerek mellett pedig ott tornyosult álmaim netovábbja, egy hatalmas diófa.

Fincza Zsuzsa

Amiről aztán a férfiak kimondták, hogy öreg és korhadt, s mire észbe kaptam, már ki is vágták. Pechjükre néhány hét múlva láttam egy filmet, amelyikben természetvédők idős, már szinte halott fák életét mentették meg, azóta is rágom a bűnösök fülét, hogy talán a mi diófánkat is meg lehetett volna gyógyítani, fiatalítani. A legkevesebb, amit engesztelésem érdekében tehettek, ősszel vettek egy diófa csemetét, amit kellő előtanulmányok után elültettem. Szegénynek télen egy kicsit elfagyott a csúcsa, el is sirattam, de mégis kihajtott és a legerősebb ágból sikerült sudarat nevelnie. Mára szép nagy fává cseperedett, jövőre remélem termést is hoz – állítólag jó fajta, vékony héjú, nagy szeműt.

A dió a gyümölcsös legtekintélyesebb méretű fái közé tartozik, felnőtt korban akár a 12 méteres koronaátmérőt is elérheti, a gyökérzete ennél is nagyobbra nőhet. Korábban úgy tartották, az ember az unokái számára ültet diófát, s ez a magról nevelt fákra igaz is, hiszen azok csak 15-20 év múlva hoznak termést. Gondos nemesítési eljárások révén azonban sikerült kisebb méretű és rövidebb idő alatt termőre forduló fákat is alkotni. Előnyeik közé tartozik, hogy a kedvező tulajdonságokat nagy biztonsággal örökítik tovább, a vegetatív szaporítás során a minőségük nem változik. A magról nevelt diófáknál viszont soha nem mehetünk biztosra. Szóval, ha még ebben az életben saját ültetésű diófa terméséből akarjuk sütni a karácsonyi bejglit, jobban tesszük, ha nemesített fajtát választunk. Ezek sem háklisak a talajminőségre, csak a nagyon rossz, tápanyagban szegény földet és a hideg klímát viselik nehezen.

A diófát nem kell állandó metszőolló csattogtatással egrecírozni, maguktól is szabályos kúp alakú vagy gömbkoronát nevelnek. Alakítás során arra törekedjünk, hogy három, négy kedvező helyzetű koronavesszőt nyerjünk, s ezek legalább 80-100 centiméteresek legyenek. Az ágalapoknak megfelelő koronavesszőket a továbbiakban már ne metsszük vissza, a következő években a koronaágak végéig berakódnak termőrészekkel illetve terméssel, később az évente képződő vezérvesszőket se kurtítsuk meg. A termőkorú fákat csak a legszükségesebb, gyenge, ritkító metszéssel alakítsuk. A száraz ágakat, a gyenge hajtásokat az év bármely szakaszában eltávolíthatjuk, de a nagyobb ágakat csak augusztus végén, szeptember elején vágjuk ki, amikor a nedvkeringés már szűnőben van és a seb még a télig beforr.

A diófa amúgy nem kokettál a rovarokkal, szélporozta növény, termését a rövid vesszőkön hozza, hímvirágzata, a barka a vesszők oldalán nő, a szemérmes nővirágok a vesszők csúcsrügyében rejtőznek. Így aztán, ha valaki ősszel nem bírja kivárni, míg magától kihullik burkából a dió, és póznával veri az ágakat, károsítja a növény érzékeny és sérülékeny rövid termőrészeit, magyarán egy kalap alatt leszüreteli a következő évi termés jó részét is. Amiért pedig nagy kár lenne, hiszen értékes, kalóriadús táplálék, tele kalciummal, foszforral, vassal, káliummal és magnéziummal, fehérjével, zsírosolajokkal, ezen kívül nagyon sok B1 és B2-, és jelentős mennyiségű C vitamint tartalmaz.

Mivel a diófa szinte elűzi a környékéről a legyeket és a szúnyogokat is, érdemes az árnyékába ülő-és pihenőhelyet kialakítani. Most ugyan nem az árnyékban üldögélések, hanem az ünnepek előtti diótörések időszakát éljük, mégis gondoljunk a nyárra is és a dió héját ne dobjuk el, gyűjtsük össze, ugyanis remek tartós és füstmentes parazsa van, jó jön majd a jövő évi grillezésnél, szalonnasütésnél.

Kíváncsi a diós csokoládétorta, az Annus néni-féle dióvirág, valamint Völgyi mama diós csokiszeletének receptjeire? Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Receptek

Diós csokoládétorta

Hozzávalók
Mézes puszedli: 120 gr
Olvasztott vaj: 60 gr
Tejszín: 4 dl
Tojás sárgája: 6 db
Étcsokoládé: 250 gr
Vaníliás cukor: 2 evőkanál
Rum: 4-5 cl
Pucolt dió apóra vágva: 200 gr
Meggy kompót leve: 5 dl
Lapzselatin: 5,5 db, 10 cm hosszú

A mézes puszedlit összemorzsoljuk és összekeverjük az olvasztott vajjal. (Az attrakció lényege, hogy a puszedlit átnevesítse a vaj.) Egy tortaformát zsírpapírral alul és oldalt is kibélelünk. A puszedlit alaposan, egyenletesen a forma aljára nyomkodjuk. Hűtőben 1 órát dermesztjük.

A tojás sárgákat a vaníliás cukorral habosra keverjük. A tejszint a rummal keverőtálba töltjük és gőz felett melegítjük. Hozzáadjuk a tojássárgahabot, s habverővel folyamatosan kevergetve addig melegítjük, amíg besűrűsödik. Vigyázzunk, szinte egy pillanatra se hagyjuk abba a kevergetést, hogy a tojás ki ne csapódjon, mert akkor kezdhetjük elölről az egészet, de a kicsapódott krémet a világért se használjuk fel. Legfeljebb megkínálhatjuk vele a család kedvenc macskáját. Ha besűrűsödött a krém, levesszük a gőzről. Az étcsokoládét felolvasztjuk. A diót sütőben megpirítjuk. A diót a csokival a krémhez keverjük, majd a puszedlire töltjük. Egy éjszakányi időn át a hűtőben dideregetjük.

A lapzselatint hidegvízben áztatjuk, majd kinyomkodjuk és 1 dl meleg kompotlében felolvasztjuk. Hozzáadjuk a maradék hideg kompótléhez, majd az egészet tejszínhab szifonba töltünk. Beletekerünk 2 habszifonpatront és 1 órát hűtőben dermesztjük. Illetve addig, míg a szifonból kemény hab nem jön. Tálaláskor a szifont alaposan felrázzuk (ha kell langyos vízbe állítjuk 1 percre) és a tortára nyomjuk.

Annus néni féle dióvirág

42 deka lisztet 14 deka porcukrot, 25 deka margarint, 14 deka darált diót, 2 tojást, kisebb citrom levét, csapott kiskanál sütőport összegyúrok – eleinte reménytelennek tűnik a mutatvány, de egyszer csak összeáll a tészta, akkor aztán fél centi vastagra kisodorjuk, apró, virágmintás szaggatóval kiszaggatjuk, sütjük – elég gyorsan megsül - , vaníliás porcukorral meghintjük.

Völgyi mama diós csokiszelete

12 deka vajat 16 deka cukorral, 4 szeletnyi csokoládéval gőz fölött kikeverünk, míg fel nem olvad, levesszük a tűzről, még melegen beleteszünk 7 deka darált diót, kihűlés után 4 tojás sárgájával jól kikeverjük, hozzáadunk 6 deka lisztet, 4 tojás kemény habját – püspökkenyér formában sütjük.