OGY - Krónika: lakhatás, energiahatékonyság, földeladás, bevándorlás, kultúra

1.rész

Jobbik: otthonteremtési és bérlakásépítési program kell

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) Kik kényszerülnek külföldre? Kik maradnak az út szélén? című felszólalásában arról beszélt, hogy lakhatási válság van Magyarországon, a lakhatás költségei irreális terhet jelentenek. Budapesten az albérlet árak 40-50 százalékkal emelkedtek az elmúlt másfél évben; a világhálós oldalak hatalmas árfelhajtó hatását a kormánynak kezelni kell - mondta.

A politikus a megoldást a lakáskínálat növelésében látta állami támogatású otthonteremtési és bérlakásépítési programmal, illetve az új lakások áfájának 5 százalékra való csökkentésével.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára a felszólalás címében megfogalmazottakra válaszolva azt mondta, a magyarországi elvándorlás volt a legkisebb ütemű a környező uniós tagállamokat nézve. Senki sem kényszerült elhagyni az országot - jelentette ki, majd hozzátette: a kormány a külföldön való munkavégzést lehetőségnek tekinti.

LMP: a kormány most jöjjön elő a szabadságharccal!

Szél Bernadett (LMP) azt kifogásolta, hogy a kormány mégsem indítja el uniós programok keretében a lakások energiahatékonysági felújítására kiírt pályázatokat. Vitatta azt, amire a kabinet hivatkozik, hogy Brüsszel nem engedi ezt a programot. Hozzátette: számos uniós tagállamban működik olyan program, amely közvetlenül a családoknak juttatja az uniós energiahatékonysági forrásokat.

Véleménye szerint a kormány döntését az indokolja, hogy ha a családok kapnák a pénzt, akkor nehezebb lenne lenyúlni, illetve kitört az oligarchaháború és minden fillérre szükség van az új banditák feltőkésítésére. Most jöjjenek elő a szabadságharccal! - szólított fel.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiahatékonysági pályázatokat eddig sem uniós pénzből fizették, hanem a szén-dioxid-kvótából. Magyarázatként elmondta, a kormány célja, hogy az energetikai beruházások a lehető legtöbb ember érdekét szolgálják, ez úgy érhető el, hogy az uniós támogatásokból a köztulajdonban lévő intézmények felújítását támogatják.

Beszámolt ugyanakkor arról, hogy a lakossági célú energiahatékonysági felújításokra 100 milliárd forintos keret van, amelyből visszatérítendő, kamatmentes kölcsön kapható.

MSZP: a jövő kiárusítása az állami földek eladása

Harangozó Gábor István (MSZP) elmondta, a vidék elárulásának és a jövő kiárusításának tartják az állami földek eladását. Mint mondta, a kormány ki akarja árusítani az utolsó lehetőséget, amivel be lehetne avatkozni a mezőgazdaság működésébe, abba a káros folyamatba, amivel az uniós támogatáspolitika a kevésbé munkaigényes növények termesztésére ösztönöz.
Azon véleményének is hangot adott, hogy a kormány néhány haver kezébe akarja juttatni a földeket.

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára azt vetette a szocialisták szemére, hogy kormányzásuk alatt bezáratták az összes feldolgozóipari üzemet. Sajtpapírokon odaadták a földeket a haveroknak, és a haszonbérleteket sem kötötték a foglalkoztatás növeléséhez, mint ahogy azt a mostani kormánytól elvárnák - mondta.

Azt is felvetette, hogy az MSZP folyamatosan keresztbe feküdt annak, hogy a gazdák megkaphassák a földet. Majd a lengyel választási eredményeket, a baloldal parlamenti kiesését ajánlotta a szocialisták figyelmébe, hogy hova vezet a baloldali, populista politika.

KDNP: Kapisztrán János jelenthet példát

Aradszki András (KDNP) arra emlékeztetett, hogy október 23-a nemcsak az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe, hanem a magyarrá vált szent, Kapisztrán Szent Jánosé is, akinek fellépésével a 15. században Magyarország megvédte Európát a törököktől. Európában ma sem menekülthullám, hanem migrációnak álcázott megszállás folyik - hangoztatta, majd Kapisztrán példáját ajánlotta figyelembe.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, az identitásnélküliség nem lehet identitása egy nemzetnek, illetve egy kontinensnek. Európa jövője a keresztény gyökerek újbóli felfedezése lehet - mutatott rá, majd arról beszélt, hogy a migránsok teljesen más értékeket vallanak, mint az európaiak.

Fidesz: megújulnak a kulturális intézmények is a Modern városok program keretében

Hoppál Péter (Fidesz) elmondta, hogy az elmúlt években főleg a fővárosi kulturális intézmények újultak meg, de most a Modern városok program keretében a vidéki városok is lehetőséget kapnak. Kiemelte, a debreceni, a kaposvári, a szolnoki és a székesfehérvári fejlesztéseket.

A választókörzetében, Pécsen tervezett fejlesztésekről is beszélt. Közölte, hogy a Pécs kulturális főváros programban felépült infrastruktúra, illetve a Pannon Filharmonikus Zenekar működtetésére, a jelenlegi források akár megkétszerezésére készül a kormány.

L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta, olyan kormánya van Magyarországnak, amely nem akarja szembeállítani a vidéket és a fővárost. A Modern városok program nemcsak a vidék fejlesztését, hanem a magyar kultúrát is szolgálja - hangoztatta.

Elmondta azt is, a kormány múlt héten a Városliget további fejlesztéséről döntött: 2018-19-re fontos kulturális létesítmények jönnek létre. Példaként színház-, múzeumépítést sorolt fel, illetve megemlítette a Magyar Zene Házának építését, az állatkerti rekonstrukciót.

2.rész (kérdések)

Útépítésekről, a pálinkafőzésről, a felsőoktatási béremelésről, a vízügy átszervezéséről, a tűzifa támogatásáról és egy jobbikos képviselő felvidéki irodájáról is szó volt a kérdések során, az Országgyűlés hétfői ülésén.

A kérdéseket megelőzően Sallai R. Benedek (LMP) ügyrendi felszólalásában szóvá tette, hogy Z. Kárpát Dániel (Jobbik) napirend előtti felszólalására Cseresnyés Péter államtitkár nem a témában válaszolt. Azonban Jakab István (Fidesz) levezető elnök a felszólalást nem ítélte ügyrendinek, és azt mondta: a képviselő forduljon az illetékes bizottsághoz.  

MSZP: mikor készül el a 83-as út életveszélyes szakaszának felújítása?

Gőgös Zoltán (MSZP) a 83-as főút Győr és Pápa közötti részének rekonstrukciójára kérdezett rá, arra volt kíváncsi, hogy mikorra készül el az általa életveszélyesnek ítélt útszakasz burkolatcseréje. Hiányolta az erre szolgáló forrásokat.

Tasó László, a fejlesztési tárca államtitkára elmondta: a korábbi terveket át kellett dolgozni, a napokban azonban kiírják a közbeszerzést arra, így a munka jövőre elkezdődhet és legkésőbb 2019-ig befejeződhet.  

Jobbik: elbuktuk a pálinkafőzés szabadságharcát

Magyar Zoltán (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a magyar kormány nyújt be törvénymódosító javaslatot az után, hogy az unió "kiátkozta" az otthoni pálinkafőzést. Szerinte a kormányzat elbukta az ezzel kapcsolatos "szabadságharcot".

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: valóban lezárják a "pálinkaharcot". Emlékeztetett: amikor a kormány úgy döntött, hogy megteremti az otthonfőzés lehetőségét, tudta, hogy megszegi a vonatkozó unós irányelvet. Rámutatott ugyanakkor arra: a magyarok nyertek öt évet, és most is megvan a lehetőség az otthonfőzésre.

LMP: kiket érint a felsőoktatási béremelés?

Ikotity István (LMP) kijelentette: hosszú idő után történt valami jó is a felsőoktatásban azzal, hogy némi béremelés várható. Bírálta ugyanakkor, hogy annak egy részét az intézményeknek kell kigazdálkodni. Fontosnak tartotta, hogy ne csak az oktatók bére emelkedjen.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: minden évben emelkedik a felsőoktatás finanszírozása. Leszögezte: a kormányzat látta, hogy bevált a kancellári rendszer, hiszen csökkent az adósságállomány. Bízik abban, hogy a következőkben a tanársegédek, adjunktusok, és docensek fizetését emelni lehet. 

Fidesz: mikor épül meg a Siófok-Sárvár kerékpárút?

Witzmann Mihály (Fidesz) arra várt választ: mikorra épül meg a Siófokot Sárvárra összekötő 65. számút út melletti kerékpárút? 
Tasó László úgy felelt: október közepén megkezdődött a munka, december közepén pedig átadhatják a kerékpárutat, amely 250 millió forintból készül. 

MSZP: mi lesz a vízügyesekkel?

Gúr Nándor (MSZP) arra volt kíváncsi: a reorganizációs program keretei között hogyan alakul a vízügy területén dolgozók bére, mire számíthatnak munkájuk szervezésében?

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára elmondta: valóban zajlik a terület reorganizációs tervéknek készítése, hosszú távú cél pedig a kiszámítható, hatékony működés feltételeinek megteremtése. Hozzátette: a tervezésbe az érdekképviseleteket is bevonják és bíznak abban, hogy mindez a létszámot csak a legindokoltabb esetben érinti. 

Jobbik: miért provokáció a felvidéki irodanyitás?

Szávay István (Jobbik) arra emlékeztetett, hogy miután a két hete, Dunaszerdahelyen nyitott képviseleti irodáját létrehozását a szlovák politikum provokációnak minősítette, a magyar külügyi tárca miért állt be "a hisztériakeltők sorába". Miért nem a felvidéki magyar iskolák bezárása a provokáció? - fűzte hozzá.

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára kijelentette: a felvidéki magyar politikai erők teljes mértékben elhatárolódtak az irodanyitástól, amely károkat okoz mind a felvidéki magyaroknak, mind a kétoldalú kapcsolattartásnak, és csak arra jó, hogy feszültséget szítson a két ország között. 

LMP: módosulhat-e a tűzifa-támogatási rendelet?

Sallai R. Benedek (LMP) szerint a leghátrányosabb helyzetben lévő önkormányzatok nem tudják igénybe venni az állami tűzifa-támogatást, mert a támogatáson felüli árat nem tudják kifizetni. Azt kérdezte: tervezi-e a Belügyminisztérium a támogatási rendelet módosítását?

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: nem jelezték az önkormányzatok, hogy a tűzifa-támogatás rossz helyzetbe hozta volna őket. A hátrányos helyzetű önkormányzatok esetében önrészt nem kell biztosítani, és áfával együtt kapják meg a támogatás mértékét - tette hozzá.

Fidesz: milyen lépéseket tesz a kormány a GMO-mentességért?

Horváth István (Fidesz) a GMO-ról érdeklődött Magyarországon és az Unióban. Azt kérdezte, kik tettek még jogi lépéseket a tiltás érdekében, mi a szomszédos országok álláspontja és milyen további lépések szükségesek.

Nagy István, a földművelési tárca parlamenti államtitkára mérföldkőként hivatkozott a hazai tiltás bevezetésére és arra, hogy Magyarország már jelezte az Európai Bizottságnak, hogy a GMO termelők engedélye nem terjedhet ki az ország területére. Ezt Magyarország minden további esetben kezdeményezni fogja - tette hozzá.

Az államtitkár ismertette azt is, hogy Horvátország, Szlovénia és Ausztria is élt az uniós lehetőséggel és Szerbia is hasonló politikát folytat. Ukrajna, Románia és Szlovákia esetében szorosabb hatósági együttműködést tartott szükségesnek a határmenti gazdák védelme érdekében.

3.rész

A kéményseprésről, ifjúságpolitikáról és a családi napközikről is szó volt hétfőn az Országgyűlésben az elhangzott kérdések között.

MSZP: mire számíthatnak az emberek a kéményseprés területén?

Heringes Anita (MSZP) magasnak ítélte a szén-monoxid szivárgások arányát és rossznak tartotta a kémények állapotát. Szerinte a kormány szétverte a szolgáltatásokat. Azt kérdezte, mikor hallgatják meg a szakmai kritikákat és hagyják dolgozni az ágazatot.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára azt felelte: a közüzemi számlák megfizethetőségén dolgoznak, s ezek szerint az MSZP nem ért egyet ezen kormányzati szándékkal. Hozzátette: keresik a megoldást, hogy a kéményseprés ingyenes legyen. Az államtitkár azt is kiemelte: az elmúlt években csökkent a kéménytüzek száma, a szén-monoxid szivárgások nem a kéményekkel, hanem a friss levegő hiányával, a jól szigetelő ablakokkal és berendezésekkel vannak összefüggésben.

Jobbik: mikor lesz ifjúsági törvény?

Farkas Gergely (Jobbik) arról érdeklődött, hogy miért nem született még meg az ifjúsági törvény, ami a fiatalok észrevételeinek figyelembe vételét is lehetővé tenné a törvényalkotásban. Értékelése szerint jelenleg kiszámíthatatlanság és forráshiány van az ifjúságpolitikában.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára alaptalan vádnak nevezte a jobbikos képviselő szavait és jelezte, hogy a fiatalok nem törvényt, hanem jövőt és munkalehetőséget szeretnének. Elmondta, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv 150 ezer pályakezdőnek segített, a korosztály munkanélküliségi aránya pedig jelentősen csökkent. Az Emmi csak idén 12,5 milliárd forint értékben írt ki fiatalokat célzó pályázatot - tette hozzá.

LMP: miért zsúfolnak még több gyermeket óvodába?

Szél Bernadett (LMP) a családi napközik és az állami intézmények azonos támogatását szorgalmazta és a normatíva emelését sürgette. Szerinte az óvodák túlzsúfoltak, ezért azt kérdezte, miért ezen intézményeket részesítik előnyben, amikor lenne jobb megoldás.

Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára jelezte, hogy az átalakításokat a kormány még nem tárgyalta, tart a társadalmi egyeztetés. Több szereplős, rugalmas rendszert szeretnének kialakítani, ami reagál a szülői igényekre - emelte ki.

Jobbik: visszaállítják a forradalom lángját?

Hegedűs Lorántné (Jobbik) arról érdeklődött, hogy hová lett a forradalom lángja emlékmű a Kossuth térről. Értékelése szerint a városligeti 56-os emlékmű nem méltó, s a 60. évforduló előkészületének egyik eleme lehetne a Kossuth téri visszahelyezése.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt felelte, hogy nem kormányzati hatáskörről van szó, az Országgyűlés Hivatala az illetékes. Jelezte, hogy az évforduló megszervezésére emlékbizottság jött létre. Utalva a sortűz áldozatainak emlékhelyére és a víztükörre, visszautasította, hogy a Kossuth téren semmi nem állítana emléket 1956-nak.

LMP: miért nem kártalanítják a vérátömlesztés miatt megbetegedetteket?

Ikotity István (LMP) azt kérdezte: miért nem kártalanítják azokat a Hepatitis- C vírussal fertőződött betegeket, akik műtét miatt, vérátömlesztés által kapták meg a hosszú lappangással járó kórt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma elmondta: 1992 előtt keletkezett a probléma. 2000-ben született egy kormányhatározat az ügyben az egységes kártalanításról, a bíróságok pedig a keresetek döntő többségben fizetésre kötelezik az államot. 

Jobbik: mikorra tervezik a Volán-társaságok privatizációját?

Ander Balázs (Jobbik) arra kérdezett rá: kiírják-e a Volán-társaságok busztenderét, és tervben van-e a szolgáltatók privatizációja. Szerinte a terület alkalmas a közpénzek "gigantikus lecsapolására".

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára úgy felelt: több nagy határkő van a hazai buszközlekedés előtt, például elavult a buszpark. A döntés-előkészítés erről még tart - tette hozzá. 

Jobbik: mi lesz a víziközmű-szolgáltatókkal?

Kepli Lajos (Jobbik) a víziközmű-szolgáltatók bértömeg-csökkentésére és létszámleépítésére kérdezett rá. Szerinte a szolgáltatók problémáihoz a kormányzat is hozzájárult, a rezsicsökkentéssel.

Fónagy János úgy felelt: a vízi közmű társaságok hosszú távú működtetése iránt az állam elkötelezett - szögezte le. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő koordinálja az átvilágítást és átalakítást, jelenleg is dolgoznak az intézkedéseken, amely még idén megszülethet.  

A kérdéseket követően Sallai R. Benedek (LMP) ügyrendben az országgyűlési törvény levezetést bíráló passzusára kérdezett rá, azt firtatva: szabad-e bírálni a levezetést ügyrendi felszólalással kapcsolatban? Hiller István (MSZP) levezető elnök úgy felelt: nem.