Merkel Budapesten - A pluralizmus, a béke és a szabadság jelenti Európa alapját

A TEK lezárta az Andrássy egyetem környékét

Lezárta a Terrorelhárítási Központ (TEK) az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem környékét Angela Merkel német kancellár hétfői budapesti látogatása miatt - olvasható a TEK honlapján közzétett személy- és létesítménybiztosítási intézkedésben.

Az intézkedés értelmében reggel 6 órától a szükséges ideig, de legkésőbb este 8 óráig a Múzeum utcát a Múzeum körúttól a Múzeum utca 13. számig, a Bródy Sándor utcát a Múzeum körúttól a Szentkirályi utcáig, a Pollack Mihály teret és az Ötpacsirta utcát a Múzeum utcától a Reviczky utcáig zárták le.

Az indokolás szerint (napközben) az egyetemen tartózkodik Angela Merkel szövetségi kancellár; a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségek csak a területre belépők fokozott ellenőrzésével, a belépés és a benn tartózkodás korlátozásával biztosítható.

Angela Merkel német kancellár budapesti látogatása miatt rendőrségi készenlét és forgalomkorlátozás Budapesten, az I. kerületi Attila úton 2015. február 2-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

"Figyelemmel arra, hogy a védett objektumok biztonságának, zavartalan működésüknek, a védett személy szabad mozgásának, közlekedésének biztosítása a rendőrség kiemelt feladata, a rendelkező részben foglalt intézkedés meghozatala indokolt" - tartalmazza a dokumentum.

A hivatalos program szerint a német nyelvű Andrássy egyetemen adják át Angela Merkelnek a Szegedi Tudományegyetem díszdoktori címét. A kancellár az egyetemen hat magyarországi felsőoktatási intézmény mintegy száz hallgatójával találkozik, rövid beszédet tart, majd válaszol a hallgatók kérdéseire.

A hivatalos programmal egy időben a MostMi társadalmi kezdeményezés Európához tartozunk címmel hirdetett tüntetést az épület elé. A szervezők az MTI-vel hétfőn azt közölték: minden jogorvoslati lehetőséggel élni fognak az ügyben és a lezárás ellenére más helyszínen megtartják a demonstrációt.

TEK: a biztonsági intézkedés nem jelenti egyetlen demonstráció betiltását sem

A személy- és létesítménybiztosítási intézkedés nem jelenti egyetlen demonstráció betiltását sem - reagált hétfőn a Terrorelhárítási Központ (TEK) azokra a sajtóhírekre, amelyek szerint betiltották volna az Angela Merkel budapesti látogatásához kapcsolódó Pollack Mihály téri tüntetést.

A TEK az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a biztosítási intézkedés által nem érintett területeken lehetőség van demonstrációk megtartására.

A TEK honlapjára korábban felkerült személy- és létesítménybiztosítási intézkedés szerint hétfő reggel 6 órától a szükséges ideig, de legkésőbb este 8 óráig a Múzeum utcát a Múzeum körúttól a Múzeum utca 13. számig, a Bródy Sándor utcát a Múzeum körúttól a Szentkirályi utcáig, a Pollack Mihály teret és az Ötpacsirta utcát a Múzeum utcától a Reviczky utcáig zárták le.

Az indokolás szerint (napközben) az Andrássy egyetemen tartózkodik Angela Merkel szövetségi kancellár; a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségek csak a területre belépők fokozott ellenőrzésével, a belépés és a benn tartózkodás korlátozásával biztosítható.

A hivatalos program szerint a német nyelvű egyetemen adják át Angela Merkelnek a Szegedi Tudományegyetem díszdoktori címét. A kancellár az egyetemen hat magyarországi felsőoktatási intézmény mintegy száz hallgatójával találkozik, rövid beszédet tart, majd válaszol a hallgatók kérdéseire.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadja a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó AngelaMerkel német kancellárt a Liszt Ferenc-repülőtéren 2015. február 2-án. MTI Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / Kovács Márton

E programmal egy időben a MostMi társadalmi kezdeményezés Európához tartozunk címmel hirdetett tüntetést az épület elé. A szervezők az MTI-vel hétfőn azt közölték: minden jogorvoslati lehetőséggel élni fognak az ügyben és a lezárás ellenére más helyszínen megtartják a demonstrációt.

A TEK ezt követően kiadott közleményében azt írta: a hétfői napon a belügyminiszter kijelölése alapján, a hatályos jogszabályok szerint látja el Angela Merkel kancellár és az őt kísérő delegáció biztosítását. A nemzetközileg védett személy biztosítása érdekében a TEK a szükséges személy- és létesítményvédelmi intézkedéseket életbe léptette, és ezeket a látogatás végéig fenntartja.

"Mivel a helyszín adottságai miatt a nemzetközileg védett személy biztonsága és a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítése csak a területre belépők fokozott ellenőrzésével, a belépés és a benn tartózkodás korlátozásával garantálható, ezért a TEK az egyetem előtti területet február 2-án 20.00 óráig személy- és létesítménybiztosítási intézkedés alá vonta" - írták.

Együtt: a TEK jogellenesen tiltotta be a civil demonstrációt

Az Együtt Orbán Viktor miniszterelnöktől kér választ: ő utasította-e a Terrorelhárítási Központot (TEK), hogy tiltsa be a hétfői, Angela Merkel német kancellár látogatására a Pollack Mihály térre tervezett tüntetést.

Az ellenzéki párt az MTI-hez eljuttatott közleményében felszólította TEK-et, hogy "fejezze be a jogsértést, és ne akadályozza a demonstrációt". Az Együtt szerint "Orbán Viktor testőrsége úgy viselkedik, mintha állam lenne az államban", amely bármit megtehet, és amelyre nem vonatkoznak Magyarország törvényei.

"Tiltakozunk a demokrácia ellen elkövetett újabb támadás ellen. Angela Merkel így első kézből tudhatja meg, mennyire fontosak Orbán Viktornak az állampolgári jogok" - olvasható a közleményben.

A TEK hétfő délelőtt közleményt adott ki, amelyben jelezték: az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem és környéke adottságai miatt a német kancellár - aki nemzetközileg védett személy - biztonsága csak a területre belépők fokozott ellenőrzésével, a belépés és a benn tartózkodás korlátozásával garantálható, így a területet "személy- és létesítménybiztosítási intézkedés alá vonták".

Hozzátették: ez nem jelenti egyetlen demonstráció betiltását sem, annak megtartására az intézkedés által nem érintett területen lehetőség van.

Orbán Viktor miniszterelnök fogadja a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó AngelaMerkel német kancellárt a Parlament főlépcsőjénél 2015. február 2-án. MTI Fotó: Illyés Tibor

Várhatóan egyórás megbeszélést tartanak a magyarországi zsidó szervezetek vezetőivel

A hivatalos látogatáson hétfőn Budapesten tartózkodó Angela Merkel német kancellár várhatóan egyórás megbeszélést folytat a magyarországi zsidó szervezetek vezetőivel – tájékoztatta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az MTI-t.

A közlemény szerint a tárgyaláson a magyar zsidóságot Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Guba Gergely, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség elnöke és Kálmán Gábor, a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség elnöke képviseli.

Előreláthatólag szó lesz kárpótlási ügyekről, az európai antiszemitizmus növekedéséről, valamint oktatási és kutatási együttműködési lehetőségekről - írták.

Ezt megelőzően Angela Merkel látogatást tesz a Dohány utcai zsinagógában, majd a holokauszt mártírjainak Emanuel-emlékfájánál emlékezik meg az áldozatokról. A látogatás során találkozik két holokauszttúlélővel is, akiket 2012-ben a német állam magas állami kitüntetésben részesített - olvasható a közleményben.

2012-ben Joachim Gauck német szövetségi elnök a Németországi Szövetségi Köztársaság érdemrendjének érdemkeresztjét a szalaggal adományozta négy, a múltra való emlékezés terén hosszú évek óta aktívan tevékeny magyar soatúlélőnek: Bartha Ágnesnek, Pudler Blankának, Pusztai Évának és Dénes Györgynek. A német követség felkérésére Pusztai Éva és Bartha Ágnes részt vesz az Emanuel-emlékfánál tartandó megemlékezésen.

Pusztai Éva az auschwitz-Birkenaui, valamint a münchmühlei lőszergyárban, a buchenwaldi koncentrációs tábor egyik kültáborában végzett kényszermunkát. 1990-ben részt vett Stadtallendorf megbékélési hetén. A település kérésére német nyelven is elkészítette emlékiratainak rövidített változatát. A mű magyarul Anima rerum címen jelent meg.

Bartha Ágnes Genshagenben, egy repülőgépmotor-gyárban, a ravensbrücki koncentrációs tábor egyik külső táborában volt kényszermunkás. 1992-ben ismerte meg Helmut Bauer berlini történészt, szerzőt és filmest, aki a genshageni nők történetét kutatta és dokumentálta. Közösen szerveztek kiállítást Bartha Ágnes "tábori nővére", Kiss Edit műveiből. Két dokumentumfilm is készült közreműködésével.

Orbán: Németország a magyar jelen és jövő része

Németország a magyar történelem elválaszthatatlan része, az elmúlt évek gazdasági együttműködése pedig bizonyíték arra, hogy Németország a magyar jelen és jövő része is lesz - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Angela Merkel német kancellárral közös sajtótájékoztatón, az Országházban.

A miniszterelnök nyilatkozatában méltatta a Magyarországon élő németeket, akiknek - mint a jelentős sajtóérdeklődés mellett zajló tájékoztatón fogalmazott - óriási szerepük van abban, hogy a magyar nép nemcsak tiszteli, hanem kedveli is a németeket. Méltatta továbbá a kancellárt is mint az európai egység legfőbb és legerősebb szószólóját.

Orbán Viktor miniszterelnök és vendége, a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Angela Merkel német kancellár megbeszélésük után sajtótájékoztatót tartanak a Parlamentben 2015. február 2-án. MTI Fotó: Illyés Tibor

Felidézte a 2010-es választás után tett hivatalos látogatását Angela Merkelnél, aki akkor azt mondta, mindenkinek el kell végeznie a házi feladatát. "Magyarország nagy utat tett meg azóta", ami a válságtól a munkaalapú gazdaság megteremtéséig vezetett - mondta a kormányfő, aki ennek alátámasztásául több gazdasági mutatót is ismertetett.

Kifejtette: tavaly Európában a 2-3. legnagyobb növekedést a magyar gazdaság mutatta fel, az ország költségvetése pedig európai mércével nézve is példaértékű. Megemlítette továbbá a 22 éves foglalkoztatottsági rekordot, amiben nagy szerepe van a Magyarországon dolgozó, 300 ezer munkahelyet létrehozó hatezer német cégnek. Csak 2010 óta hatmilliárd eurónyi német befektetés érkezett Magyarországra, a magyarországi összes külföldi befektetés 25 százaléka német, és a magyar külkereskedelem 25 százaléka is Németországba irányul - sorolta az adatokat, majd a kancellárhoz fordulva azt mondta: "Danke Deutschland".

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja az eurázsiai gazdasági együttműködéssel kapcsolatos német elképzeléseket.

A nyilatkozatok után több témában is faggatták a politikusokat.

Az eurázsiai gazdasági együttműködésről Orbán Viktor kifejtette: stratégiai és történelmi horizonton szemlélve Európát, nem tud elképzelni olyan Európai Uniót, amely nem tudja beépíteni magába Oroszország energiaforrásait és nyersanyagait. Ezért - folytatta - Magyarország ésszerűnek tartja a német kancellári álláspontot (az eurázsiai együttműködés ügyében), amely nemcsak magyar, hanem összeurópai érdeket is szolgál. A magyaroknak ez nagyon sok problémáját oldaná meg a jövőben - jegyezte meg.

Az orosz energiafüggőség ügyében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar ipar és a magyar háztartások elsősorban gázra épülnek, ezért Magyarország kitettsége nagyságrendekkel nagyobb, mint Németországé. Az idén lejár Magyarország hosszú távú gázszállítási szerződése, és Magyarországra ma komoly mennyiségben csak Oroszországból érkezik gáz. "Ez egy probléma", amit az év első felében meg kell oldani, egyébként nem működnek a magyar háztartások és a magyar ipar - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Végül az illiberális demokráciával kapcsolatos korábbi szavait firtató kérdésre a miniszterelnök úgy fogalmazta meg álláspontját - amely mellett, mondta, minden nemzetközi fórumon ki fog tartani -, hogy nem minden demokrácia szükségszerűen liberális, s "ha valaki azt akarja mondani, hogy a demokrácia szükségszerűen liberális, az privilégiumot követel egy eszmerendszernek, amit nem adhatunk meg neki".

Német kancellár: fontos a társadalmi párbeszéd

A társadalmi párbeszéd jelentőségét méltatta Angela Merkel hétfőn az Országházban.

A német kancellár, aki hétfőn érkezett egynapos budapesti látogatásra, az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tárgyalását követő közös sajtótájékoztatón kiemelte: a magyar kormánynak nagy többsége van, de az ellenzék, a civil társadalom és a média szerepét is értékelni kell.

A gazdasági kapcsolatokról a kancellár kifejtette: a magyar makrogazdasági fejlődés örömre ad okot, és jó, hogy ehhez a német gazdaság hozzájárulhat. A két ország között a kereskedelmi kapcsolatok is nagyon intenzívek - mondta. Hangsúlyozta, hogy a német gazdasági szereplők értékelik a megbízható keretfeltételeket, és ha ezek adottak, akkor hűséges befektetők.

Angela Merkel Magyarország energiafüggőségéről szólva kijelentette: a kiszámítható és megbízható energiaellátásért kell dolgozni, továbbá hangsúlyozta az energiaforrások diverzifikálásának jelentőségét is.

A kancellár szerint valamennyien érdekeltek a megbízható energiaellátásban, és ezen a területen sok még a tennivaló.

Arról is beszélt, hogy meg kell vizsgálni az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti kapcsolatépítés lehetőségét, ami hosszabb folyamat, de mindkét félnek haszonnal járhat. Mindez azonban nem tántoríthat el az ukrajnai konfliktus megoldásától - tette hozzá.

Azt mondta: a nemzetközi kihívásokkal kapcsolatban egyetértettek Orbán Viktorral, hogy az európai egység nagy érték, Európa mindig akkor erős, ha az országok közösen tudnak fellépni.

A határnyitásra utalva Angela Merkel emlékezetett: Németország hálás Magyarországnak a 25 évvel ezelőtti "bátor tettéért".

A német kancellár kérdésre válaszolva közölte: az illiberális szóval a demokráciával összefüggésben nem tud mit kezdeni. Mint mondta, beszéltek a demokráciáról és annak sajátosságairól, és ezt a párbeszédet el kell mélyíteni, mindazonáltal meglátása szerint a demokrácia gyökerei mindig is a liberalizmushoz kapcsolódtak. A németországi demokráciáról szólva a keresztényszociális, a liberális és a konzervatív gyökereket említette.

Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát

Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát - ezt a német kancellár és a magyar miniszterelnök jelentette ki hétfőn az Országházban.

Az egynapos budapesti látogatáson tartózkodó Angela Merkel német kancellár tárgyalást folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd közös sajtótájékoztatójukon kérdésre elmondta: nem hisz az ukrán konfliktus katonai megoldásában, mindent megtesznek azért, hogy tárgyalásos úton találjanak megoldást.

Véleménye szerint mielőbb tűzszünetre van szükség, és ehhez jó kiindulópont a minszki egyezmény.

A kancellár kijelentette, hogy Németország nem fogja támogatni Ukrajnát fegyverek szállításával.

Orbán Viktor ugyanerre a kérdésre, hogy amennyiben nem sikerül békés úton rendezni a konfliktust, elképzelhetőnek tartja-e, hogy fegyverekkel segítsék Ukrajnát, egyetlen szóval, nemmel felelt.

A magyar kormányfő a tájékoztatón közölte: a kancellárral folytatott megbeszélésen szó volt az orosz-ukrán konfliktusról, amellyel kapcsolatban a magyar külpolitika "sziklánál is szilárdabb" álláspontja az, hogy "mi, magyarok csak a béke pártján állhatunk". Magyarország ezért semmilyen olyan megoldást nem tud támogatni, amely elmélyíti a konfliktust - hangsúlyozta.

Magyarországnak - mint mondta - három szempont miatt húsbavágó az orosz-ukrán konfliktus kérdése: Ukrajna Magyarország szomszédja, Magyarországra Ukrajnán keresztül érkezik a gáz, és 200 ezer magyar él Ukrajnában.

A német kancellár is a tárgyalás fontos témájaként említette az ukrajnai konfliktust. Mint mondta, hálásak Magyarországnak, amiért újra és újra gázszállítással segíti Ukrajnát.

A magyarországi zsidó szervezetek vezetői megköszönték a kancellár gesztusértékű látogatását

Megköszönték Angela Merkelnek a magyarországi zsidó szervezetek vezetői a Dohány utcai zsinagógában tett hétfői gesztusértékű látogatását - közölte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az MTI-vel.

A német kancellár hétfői budapesti vizitjén a magyarországi zsidó közösségek vezetőivel is megbeszélést folytatott. Előzőleg felkereste a Dohány utcai zsinagógát és lerótta kegyeletét a holokauszt mártírjainak Emanuel-emlékfájánál.

A Mazsihisz tájékoztatása szerint az Angela Merkellel folytatott megbeszélésen Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke, Guba Gergely a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség elnöke és Kálmán Gábor, a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség elnöke vett részt.

A magyarországi zsidó szervezetek vezetői röviden ismertették a magyarországi zsidóság helyzetét, bemutatták szervezeteit és intézményrendszerét. Beszéltek a holokauszttal kapcsolatos emlékezetpolitika feladatairól, különös hangsúllyal az oktatás és az oktatáspolitika kérdéseire. Ezenkívül szóba került a magyar egyházügyi szabályozás, a magyarországi zsidó vallási irányzatok esélyegyenlőségének garantálása.

Külön szót ejtettek a magyarországi holokauszttúlélők szociális helyzetéről, valamint a német kormány által biztosított kárpótlás felhasználásáról - olvasható a közleményben.

Német kancellár: a pluralizmus, a béke és a szabadság jelenti Európa alapját

A pluralizmust, a békét és a szabadságot nevezte "Európa alapjának" Angela Merkel a német nyelvű Andrássy egyetemen tartott előadásában hétfőn Budapesten, aki ezt követően hallgatók kérdéseire válaszolt.

A német kancellár azt mondta, hogy ezekért az értékekért kell síkra szállni most az ukrán konfliktusban, és ezek alapján kell a kontinens országainak közösen fellépniük a kisebbségek kirekesztése ellen. Ezeket az értékeket tükrözik a civil szervezetek és a független média is.

Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem által közzétett képen Angela Merkel német kancellár diákokkal beszélget az Andrássy egyetemen 2015. február 2-án. MTI Fotó: Andrássy egyetem/Képszerkesztőség/Ancsin Gábor

Az ukrán válsággal kapcsolatban úgy fogalmazott, Oroszország cselekedetei szembemennek ezekkel az eszmékkel, az erősebb jogát próbálják a jog erejeként feltüntetni. Bírálta Oroszországot, hogy megsérti Ukrajna szabad és békés berendezkedését, és azt a jogát, hogy szabadon dönthessen sorsáról. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Oroszországgal jó kapcsolatokat kell kialakítani, a biztonságot Oroszországgal együttműködve, és nem ellene kell megvalósítani.

Merkel hangsúlyozta, hogy a tavaly szeptemberi minszki egyezményt meg kell valósítani. Szerinte ettől függ "hozzáállásunk" az Oroszország elleni szankciókhoz. Ezek a szankciók veszteséget jelentenek az Európai Uniónak, de - mint hangsúlyozta - a szabadságot és a jogot tiszteletben kell tartani.

A párizsi vérengzésről szólva hangsúlyozta, hogy Európa nem hajolhat meg a terroristák ördögi logikája előtt. A franciaországi gyilkosságokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet az iszlamista terrorizmus és az antiszemitizmus fenyegetésére.

Európának valóra kell váltania a békéről, a jólétről és a szabadságról szóló ígéreteit, a társadalmi megosztottság helyett összefogás kell, olyan politikai berendezkedés, amelyben az ellenzék nem ellenség, hanem partner a vetélkedésben - hangsúlyozta. Azt mondta, hogy a többségnek, különösen ha ez nagy aranyú, mértéktartónak kell lennie, és védenie kell a kisebbségeket. A kancellár szerint az alkotmánnyal óvatosan és konszenzusra törekedve kell "bánni".

Angela Merkel kiemelte a sokszínűség fontosságát. Ezzel kapcsolatban Konrád György magyar író azon kijelentését idézte, hogy "gazdagok vagyunk, mert miénk ez a sokszínű kert". A sokszínűségből a legtöbbet kell kihozni, és harcolni kell az előítéletek ellen. A vallási és etnikai kirekesztésnek nem lehet helye a társadalomban - mutatott rá a kancellár, hangsúlyozva, hogy a társadalomban konszenzusorientált magatartásra van szükség.

A német kancellár visszaemlékezett arra, hogy Európa, a szabadság és a függetlenség eszméje milyen sokat köszönhet a magyaroknak. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta az 1956-os forradalom jelentőségét, valamint az 1989-es magyarországi határnyitást, kiemelve az akkori reformkommunisták és a polgári ellenzék szerepvállalását. A határnyitással kapcsolatban olyan iránymutató döntésről beszélt, amely - mint fogalmazott - megnyitotta a szabadsághoz és az egységhez vezető utat. "Mi, németek ezt soha nem felejtjük el" - hangsúlyozta a kancellár.

A magyar-német kapcsolatokat Angela Merkel szorosnak nevezte. "Gazdaságaink összefonódása példaszerű" - mondta, emlékeztetve arra, hogy hatezer magyarországi német vállalat 300 ezer magyarnak biztosít munkát. Ezt a tényt, az adó- és gazdaságpolitikai intézkedések meghozatalakor figyelembe kell venni - tette hozzá.

Beszédében a pluralizmus és a nyitottság, valamint a tolerancia fenntartása mellett legfontosabbnak az európai egység megőrzését nevezte. A kontinenst ki kell vezetni az adósságválságból - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy ezt a válságot még messze nem sikerült legyőzni. Szükségesnek nevezte a munkanélküliség, különösen a fiatalkori munkanélküliség elleni erőfeszítéseket.

Az egyetem tükörtermében mintegy nyolcvan hallgató kapott helyet, míg a többiek a szomszédos Andrássy teremből kivetítőn követhették az előadást.

Az előadást követően Angela Merkel az egyetemisták kérdéseire válaszolt, amelyek az Európa előtt álló feladatokat, a magyar-német kapcsolatokat, valamint a kancellár életútját érintették.

A Szegedi Tudományegyetem egyik diákja arról kérdezte a kancellárt, milyen a viszonya Orbán Viktor miniszterelnökkel. Angela Merkel a magyar kormányfőt olyan kollégájának nevezte, akivel szorosan együttműködnek. Orbán Viktor az európai egység érdekében kész a kompromisszumra, és mindent meg lehet vele beszélni - mondta.

Szólt ugyanakkor arról is, hogy nem mindenben értenek egyet a magyar miniszterelnökkel. Szavai szerint a liberális, illetve illiberális demokráciával kapcsolatban eltér a véleményük.

Az Andrássy egyetem egyik diákja a magyar miniszterelnöknek a bevándorlással kapcsolatos legutóbbi nyilatkozatára utalva Németország, illetve az Európai Unió bevándorlási politikájáról kérdezte a kancellárt. Válaszában Angela Merkel a legfontosabbnak azt nevezte, hogy az idegengyűlölet ne kapjon helyet a bevándorlás szabályozásában.

Utalt arra, hogy a bevándorlási politikával kapcsolatban Németországban is vannak viták. Fontosnak nevezte az unión belüli mozgásszabadságot. Az Európai Unión kívül érkezettek esetében azonban különbséget kell tenni a munkát keresők, illetve a politikai okokból száműzöttek, illetve az üldözöttek között. Az utóbbiakon segíteni kell - jelentette ki

Politikai pályafutásáról szólva a kancellár úgy fogalmazott, hogy az nem valósulhatott volna meg az 1989-es békés forradalom nélkül.

A beszélgetés végén Masát András rektor köszönetet mondott a kancellárnak a látogatásért, és átadta neki az Andrássy egyetem emlékérmét.