Emléknap - Koszorúzási ünnepség Nagy Imre szobránál

A szobor mellett előre elhelyezett koszorúknál elsőként Kövér László, az Országgyűlés elnöke tisztelgett néma főhajtással Nagy Imre és mártírtársai, valamint az 1956-os forradalom hősi halált halt áldozatainak emléke előtt.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke főhajtással tiszteleg a Nagy Imre szobránál katonai tiszteletadással tartott koszorúzáson Budapesten, 2014. június 16-án, a néhai miniszterelnök és mártírtásai újratemetésének emléknapján. MTI Fotó: Kovács Attila

Őt követte Polt Péter legfőbb ügyész, majd a kormány képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tisztelgett az áldozatok emléke előtt.

Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter főhajtással tiszteleg a Nagy Imre szobránál katonai tiszteletadással tartott koszorúzáson Budapesten, 2014. június 16-án, a néhai miniszterelnök és mártírtásai újratemetésének emléknapján. MTI Fotó: Kovács Attila

Fejet hajtott továbbá Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, majd Áder János köztársasági elnök képviseletében Szegő László dandártábornok, a köztársasági elnök szárnysegédje.

A koszorúk előtt tisztelgett még Benkő Tibor vezérezredes, honvédvezérkari főnök, Rogán Antal V. kerületi polgármester, Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke, Székely László alapvető jogok biztosa.

Az ünnepségen az Alkotmánybíróság és a Kúria mellett több 56-os civil szervezet képviselője is fejet hajtott Nagy Imre és mártírtársai emléke előtt.

Andrej Kiska szlovák elnök (b) és Áder János köztársasági elnök a Nagy Imre néhai miniszterelnök és mártírtársai 25 évvel ezelőtti újratemetésének emléknapja alkalmából rendezett megemlékezés előtt a rákoskeresztúri Új köztemetőben, a felújított nemzeti emlékhelyen 2014. június 16-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az ünnepségen mások mellett jelen volt Pintér Sándor belügyminiszter, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Szili Katalin volt házelnök, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (KTI) elnöke, Schiffer András, az LMP társelnöke, Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, valamint több politikus és a diplomáciai testületek képviselője. Az ünnepséget a sajtó képviselői mellett több tucatnyi járókelő és turista követte figyelemmel.

Áder: a közös reményről szólt 1989. június 16.

Huszonöt évvel ezelőtt a közös reményről szólt 1989. június 16., ez a remény "a kommunista blokk börtönébe kényszerített" népeknek a szabadság lehetőségét, a diktatúra végét jelentette - mondta Áder János köztársasági elnök a rákoskeresztúri Új Köztemetőben tartott megemlékezésen hétfőn.

A Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulóján tartott rendezvényen az államfő beszédében kiemelte: ez a nap a magyaroknak az 1848-as demokratikus hagyományok folytatását és a nyugatos polgárosodás reményét, európaiságuk és függetlenségük visszanyerésének reményét is hordozta.

A nemzet 1989. júniusi közös gyásza a szabadságunkért, függetlenségünkért, európaiságunkért és jövőnkért vállalt erőfeszítéseink kiindulópontjává vált - hangoztatta.

Az államfő felidézte: 1989. június 16-án magyarok millióinak figyelme a Hősök terére szegeződött, és a történelem igazolta "szabadságszerető nemzetünk" akkori várakozásait. Ez a nap fordulópontot jelentett "a kommunista rendszer hazugságaiból és fojtogató öleléséből szabadulni akaró" magyaroknak - mutatott rá.

Emlékeztetett: 25 évvel ezelőtt a magyarok ezen a napon adták meg a végtisztességet az 1956-os forradalom mártírjainak és hőseinek, köztük Nagy Imre 1958. június 16-án kivégzett miniszterelnöknek. A lelke mélyén mindenki érezte, hogy történelmi fordulóponthoz érkezett Magyarország - mondta.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Nagy Imre néhai miniszterelnök és mártírtársai 25 évvel ezelőtti újratemetésének emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen a rákoskeresztúri Új köztemetőben, a felújított nemzeti emlékhelyen 2014. június 16-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

A köztársasági elnök úgy fogalmazott: a forradalom vérbefojtása után 33 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy politikai nemzetünk nyilvánosan emlékezhessen meg a történtekről. 33 évnek kellett eltelnie a hősök és mártírok előtti első nyilvános tiszteletadáshoz, és ahhoz, hogy a gyilkosok nyilvánosan szembesüljenek áldozataikkal - közölte.

Úgy vélte, a diktatúra hatalomgyakorlói nyilván azt remélték ettől a naptól, hogy a kommunista rezsim áldozatainak, a jeltelen sírokba elföldelt szabadsághősöknek megadott végtisztesség az általuk fenntartott rendszer bűneinek megbocsátását hozhatja. De a megbocsátáshoz bocsánatkérésre, a bűn megbánására és vezeklésre van szükség, és ez elmaradt. Ezért ez a nap nem szólhatott a megbocsátásról - mutatott rá.

Áder János azt mondta: ez a nap a magyaroknak a közösen elszenvedett múltról, a soha el nem múló közös reményről is szólt. Ez a remény ugyanarról szólt, mint amit a kelet-németek, a szlovákok, a csehek, a lengyelek, a románok, a bolgárok és "a kommunista blokk börtönébe kényszerített" más népek éreztek. Ez a remény a szabadság lehetőségét, a diktatúra végét jelentette - hangzott el.

Emlékeztetett: június 16. volt az a nap, amikor 33 év után először mondtuk ki nyilvánosan, hogy a szovjet csapatoknak távozniuk kell Magyarországról, hogy "a névtelen hősöket jelképező hatodik koporsóban nemcsak a szabadságért meghalt hősök emléke, hanem a szocializmus ránk maradó csődje miatt a jövőnk egy része is benne nyugszik".

Az államfő kiemelte: ez volt az a nap, amikor az ország nyilvánossága előtt először esett szó a kommunista diktatúra végét jelentő szabad választások igényéről.

Áder János szólt arról is, hogy a szabadság és a függetlenség vágya láncreakciószerűen inspirálta cselekvésre a kelet-közép-európai nemzeteket a szovjet birodalom hanyatlását jelentő 1989-es évben, és június 16-a mérföldkő volt ebben a folyamatban, hiszen a diktatúra erői ettől a naptól folyamatos hátrálásra kényszerültek. Ezt az időszakot olyan események fémjelezték Magyarországon, mint a magyar-osztrák határ megnyitása a kelet-német menekültek tízezrei előtt. Továbbá ide tartozik a temesvári forradalom melletti kiállás vagy a prágai bársonyos forradalom iránti szolidaritás - magyarázta.

A köztársasági elnök szerint Kelet-Közép-Európa szabadságmozgalmai újabb és újabb erőt merítettek egymás sikeréből, a vasfüggöny magyarországi átvágásához vezető folyamattól pedig egyenes út vezetett a berlini fal lebontásához. Így a magyarok is hozzájárultak a német újraegyesítéshez - közölte. Hozzátette: június 16-a ezért a 20. század végén újjászülető szabad Európa történetének is meghatározó része lett.

Áder János hangsúlyozta: a második világháború után ránk kényszerített diktatúra lényegét "nem a kommunizmus délibábja, hanem az európai jogállamiság és a polgári demokrácia értékrendjének kíméletlen tagadása jelentette". Ez a saját polgáraival szemben is bármikor kíméletlenül fellépő diktatúra európaiságunk, függetlenségünk, szabadságunk, demokratikus hagyományaink megtagadására épült, és ez így volt a szovjet blokk valamennyi országában.

Mint mondta, a kommunista rezsim soha el nem évülő bűne, hogy honfitársainknak azért kellett meghalniuk, mert kifejezésre juttatták szabadságvágyukat. Azért ölték meg őket, hogy "senki még álmodni se merjen a szabad és független Magyarországról".

De a kommunista rezsim súlyosan elszámította magát, mert hőssé lett honfitársaink emberi helytállásában magyarok millióinak vágya jutott kifejezésre - vélekedett. Hozzáfűzte: a magyarok 1956-ban és 1989-ben is kifejezték, hogy a szabadság nemzete ez, és nincs az a hatalom, amely ettől eltántoríthatná.

Áder János kitért arra is, hogy el kell mesélni gyermekeinknek: az 1990-re kivívott szabadság forrását azok bátorsága és áldozatvállalása jelentette, akiknek példája a legnehezebb időkben is milliókban tartotta a lelket, hiszen a szabadság, a függetlenség és a demokrácia 25 év elteltével már természetes, magától értetődő számukra.

A megemlékezés végén a visegrádi országok államfői: Áder János magyar, Milos Zeman cseh, Andrej Kiska szlovák és Bronislaw Komorowski lengyel elnök, valamint Joachim Gauck német államfő katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzták a nemzeti emlékhelyet, majd lerótták kegyeletüket Nagy Imre sírjánál.

Ötvenhatos mártírok hozzátartozói tiltakoznak az esti koncert ellen

Ötvenhatos mártírok több hozzátartozója tiltakozik az 1956-os mártírok emléknapján a Hősök terén hétfő este megrendezendő Omega- és Scorpions-koncert ellen. Erről Jánosi Katalin, Nagy Imre miniszterelnök unokája tájékoztatta az MTI-t.

A közleményben - amelyet Jánosi Katalin mellett Maléter Pálné, Maléter Pál özvegye és Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya is aláírt - úgy fogalmaznak "tiltakozunk a durva, kegyeletsértő kormányzati rendezvény" ellen.

Kifejtették: ahogy október 6., úgy június 16. is nemzeti gyásznap. Az aradi vértanúk emléknapját sem keresztelik át a béke napjára, a Batthyány-emlékmécsesnél sem rendeznek az egykori miniszterelnök halála alkalmából táncmulatságot "vagy Aradon, az emlékműnél Madonna-koncertet október 6-án" - tették hozzá.

"Június 16. Nagy Imre és mártírtársai kíméletlen meggyilkolásának, a hazáért hozott áldozatának, vértanúhalálának emléknapja, mely semmiképp sem lehet a +szabadság napja+ és a gyásznapon semmiképp sem táncolhatnak-vigadhatnak katartikus gyászszertartásuk helyszínén!" - hangsúlyozták.

A közlemény szerint "embertelen és sértő" (ahogy egy kormányzati alkalmazott említette:) "örömünnepet" rendezni a gyászszertartás helyszínén. "Ez történelmünk fontos eseményeinek hazug átírására tett gyalázatos kormányzati kísérlet, mely újabb bizonyítéka a regnáló hatalom otromba érzéketlenségének" - fogalmaztak.

Az aláírók "minden jóérzésű magyar hazafit" és az említett zenekarokat arra kérik: ne sértsék meg Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Szilágyi József, Losonczy Géza, és az összes 1956-os mártír emlékezetét. "Hajtsunk fejet, emlékezzünk csendben, méltó módon hőseinkre, vértanúinkra!" - olvasható a közleményben.

A Nagy Imre és mártírtársai 1989-es újratemetése, valamint a rendszerváltoztatás 25. évfordulója alkalmából rendezett emléknap állami rendezvényeinek kezdeteként hétfő reggel katonai tiszteletadással tartottak koszorúzási ünnepséget az egykori miniszterelnök szobránál Budapesten, a Vértanúk terén.

Az állami rendezvényeken a rendszerváltoztatás egyik legfontosabb állomására emlékeznek, arra, hogy az áldozatokat 1989. június 16-án mártíroknak kijáró, méltó tiszteletadás mellett ravatalozták fel a Hősök terén, majd temették újra a rákoskeresztúri Új köztemetőben.

A rákoskeresztúri Új köztemetőben, a felújított nemzeti emlékhelyen 11 órakor kezdődik a megemlékezés, az ünnepi beszédet Áder János köztársasági elnök mondja. Utána a visegrádi együttműködés - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - országainak köztársasági elnökei és a német államfő részvételével katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzzák az emlékhelyet, majd virágot és mécsest helyeznek el Nagy Imre sírjánál.

Délután a Terror Háza Múzeumban sajtótájékoztatót tartanak a kommunizmus áldozatainak számbavételéről szóló magyar-német együttműködésről.

Este nyolc órakor magyar, cseh, szlovák, lengyel és német zeneszerzők műveiből ünnepi koncert kezdődik a Pesti Vigadóban.

Az emléknap kiemelt kísérőprogramjaként és a Közös siker elnevezésű, a rendszerváltoztatás 25. évfordulója alkalmából meghirdetett eseménysorozathoz kapcsolódóan kora este a Hősök terén ingyenes Szabadságkoncerten lép fel az Omega és a német Scorpions együttes.

MSZP: a szabad, demokratikus Magyarország megteremtése volt 1956 célja

Egy szabad, demokratikus, biztonságos Magyarország megteremtése volt az 1956-os forradalom és szabadságharc célja - mondta Tóbiás József, az MSZP-frakció megbízott vezetője hétfőn Budapesten újságíróknak a Vértanúk terén, Nagy Imre halálának és újratemetésének évfordulóján.

A politikus - miután pártja nevében munkatársaival koszorút helyezett el az egykori miniszterelnök szobránál - azt mondta, az 1956-os forradalom célja a jogállam, a szabadság, a biztonság és a szociális biztonság megteremtése volt. Mindezek máig aktuálisak - tette hozzá.

Tóbiás József szerint akkor lehet valódi demokrácia az országban, ha az itt élő emberek is úgy érzik, hogy a hétköznapok biztonsága számukra is megadatik.

Az ellenzéki képviselő szerint 2014-ben fel kell tenni azt a kérdést, hogy miként teljesült 1956 szellemisége és 1989 rendszerváltása. Beszélhetünk-e jogállamról, demokráciáról, szociális biztonságról? Beszélhetünk-e létbiztonságról, amelynek megteremtéséért 1956 hősei mártírhalált haltak? - sorolta kérdéseit.

Tóbiás József közleményben is megemlékezett az évfordulóról. Azt írta, hogy 1956 és 1989 nemes céljai részlegesen teljesedtek csak ki, sok sikerrel, de sok kudarccal is 2010-ig, amikor "jött egy hatalom, amely felszámolta a '89-es rendszerváltás, az ötvenhatos örökség minden csodálatos erényét, esélyt adó keretrendszerét".

"A 2010-ben jött urak, nem tankkal, de hatalmukkal visszaélve tiporták el a magyarok által '56-ban követelt és '89-ben megvalósult jogbiztonságot, demokráciát, a kisebbségek véleményét tiszteletben tartó többségi kultúrát. Végképp szakítottak a szociális igazságosság ígéretével és honfitársaink szükségben szenvedő, bővülő hányadát nem felemelni, hanem eltüntetni, ignorálni kívánják". Soha ilyen messze nem volt az ország 1956 és 1989 nemes céljaitól, mint Orbán négy éve után - fogalmazott az MSZP-frakció megbízott vezetője.

KDNP: Nagy Imre újratemetése szimbolikus esemény volt

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint negyed évszázada Nagy Imre újratemetése egy olyan szimbolikus esemény volt, ami rövid idő alatt elsöpört egy 40 éven át tartó önkényuralmi rendszert.

Ezt a kisebbik kormánypárt közölte hétfőn az MTI-vel, kiemelve: a szabadság korlátozása és a félelem még a látszólagos jólét mellett is "megérlelte a magyarok szívében" azt az elhatározást, hogy saját kezükbe vegyék sorsuk irányítását.

Mint írták, az 56-os forradalom és szabadságharc eszméihez való visszatérés, az elkövetett hibákkal való szembenézés vezetett el ahhoz, hogy az itt állomásozó szovjet hadsereg elhagyta Magyarországot és lehetővé vált a szabad, többpárti választások kiírása, a demokrácia megalapozása.

Az emlékezés a hősök előtti főhajtáson túl ma is azt az üzenetet hordozza, hogy szabadságunk, függetlenségünk, nemzetünk egységének megőrzése legfontosabb kincsünk, amit őriznünk kell - zárul a KDNP közleménye.

DK: a demokraták egyaránt küzdenek a jobb és baloldali diktatúra ellen

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint Nagy Imre örökségéből a ma számára talán leginkább az az üzenetértékű, hogy a tisztességes magyar hazafiak, a demokraták egyaránt küzdenek a jobb vagy baloldali köpönyegbe bújtatott önkény és diktatúra ellen - mondta a párt elnöke, miután a DK elnökségi tagjai hétfőn koszorút helyeztek el a fővárosi Vértanúk terén, a volt kormányfő szobránál.

A Demokratikus Koalíció, mint Nagy Imre szellemi, politikai örökségének egyik továbbvivője hajt fejet a mártír miniszterelnök előtt – fogalmazott Gyurcsány Ferenc, aki ezt megelőzően Varju László pártigazgatóval együtt felment a szobornak helyt adó hídra.

Szavai szerint nem egyszerűen szomorúan, de felháborodással látják, hogy „milyen módon lesz enyészetté az elmúlt 25 év demokratikus köztársasági rendje. A demokrácia mellett egyszer felszólaló mai miniszterelnök az egykori bátor fiatalból hogyan lett új önkényúr".

1956 viszont arra is megtanít, hogy a diktatúra és az önkény magától nem bukik el, azért küzdeni kell és a küzdelem az ország polgáraira vár – mondta. Hozzátette: azért is hívják a főváros és az ország polgárait az utcára július 12-én, hogy megmutassák erejüket, hogy felemeljék hangjukat és elutasítsák „Orbán önkényúri filozófiáját" és eddigi kormányzati intézkedéseit.

Schmidt Mária: nyilvántartás készülhet a kommunizmus európai áldozatairól

Áder János magyar és Joachim Gauck német köztársasági elnök kezdeményezésére és támogatásával európai nyilvántartás készülhet a kommunizmus áldozatairól - jelentette be Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója hétfőn Budapesten.

A történész közölte, az egykori Stasi-börtön helyén működő emlékhely, a Gedenkstätte Berlin-Hohenschönhausen és a Terror Háza Múzeumot is működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Adjunk nevet az áldozatoknak! elnevezéssel kötött megállapodást.

Schmidt Mária az együttműködésről szólva elmondta, a kezdeményezés kezdeteként a kommunizmus minden magyarországi és németországi üldözöttjének és áldozatának nevét regisztrálják egy adatbankban, munkájukhoz pedig később más európai államok is csatlakozhatnak.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott, hogy 25 év elteltével még csak most kezdhetik felmérni a diktatúrák hagyatékát, számba véve a veszteségeket. A kommunista diktatúrák összeomlása ugyanis nem jelentett egyet az önkényuralmi rendszerek szellemi struktúráinak azonnali eltűnésével - jelezte Schmidt Mária, aki szerint az is megnehezíti a kommunizmus örökségével való szembenézést, hogy míg a nácizmus égbekiáltó bűnei felett közvetlenül a második világháború után ítéletet mondott a Nemzetközi Katonai Törvényszék, addig a kommunizmus által elkövetett bűncselekményekről, amelyek semmivel nem voltak kevésbé emberellenesek, a rendszer bukása után nem született hasonlóan szigorú ítélet.

A múzeum vezetője szerint a szembenézéshez először is számba kell venni a veszteségeket, nevet kell adni azoknak a névtelen százezreknek és millióknak, akiket a térségre kényszerített kommunista diktatúra közel fél évszázados története alatt nemcsak életüktől, de létezésük emlékétől is megfosztottak, és akik közül oly sokan még mindig névtelenek. Schmidt Mária szerint mindez a kommunizmus áldozatainak lehető legteljesebb körű feltárására vonatkozó erőfeszítést jelenti. Hangsúlyozta azonban, "ezzel az erőfeszítéssel nem csupán azoknak tartozunk, akiket származásuk, politikai nézeteik vagy keresztény hitük miatt gyilkoltak meg, hanem magunknak is". "Ha meg akarjuk őrizni szabadságunkat, vissza kell szereznünk múltunkat és hagyományos értékeinket" - hangsúlyozta Schmidt Mária, aki szerint az egyik legfontosabb ilyen érték, hogy minden emberi élet egyedi, megismételhetetlen csoda.

A Terror Házában tartott sajtótájékoztatón részt vett Joachim Gauck német, Andrej Kiska szlovák, Milos Zeman cseh és Bronislaw Komorowski lengyel államfő is, akik a rendszerváltoztatás 25. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésekre látogattak Magyarországra.

A tájékoztatón röviden felszólalt Áder János magyar köztársasági elnök is, köszönetet mondva Joachim Gaucknak, akivel tavaly márciusban állapodtak meg a most létrejött megállapodás megkötéséről.