Belföld

2014.04.10. 15:10

Már kezdődik is az új kampány

Éppen csak lezajlott az országgyűlési képviselőválasztás, máris újabb megmérettetésre készülnek a pártok. Április 22-ig gyűjthetik az ajánlásokat annak érdekében, hogy indulhassanak az európai parlamenti választáson.

Horváth A. Attila

Ne lepődjünk meg tehát, ha újra aláírásgyűjtő ívekkel „felszerelkezett" aktivisták kérik a támogatásunkat – országosan ugyanis 20 ezer választópolgár érvényes ajánlása kell ahhoz, hogy egy párt listát állíthasson. Akárcsak a hazai országgyűlési választási kampányban, ezúttal is lehetősége van a választópolgárnak arra, hogy több listát ajánljon, de egy listát csak egyszer támogathat.

Parlamenti ülés. A 2014-2019-es ciklusban 28 tagállamból 751 képviselő vehet majd részt a munkában. Fotó: archív

Az európai parlamenti választásokat május 25-én tartják Magyarországon. Automatikusan bekerülnek a központi névjegyzékbe a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, s erről hivatalos értesítőt is kapnak majd. A szavazóköri névjegyzéket a helyi választási irodában (az illetékes polgármesteri hivatalban) lehet megtekinteni. Természetesen az EP-választás alkalmával is lehetőség nyílik átjelentkezésre, illetve külképviseleti névjegyzékbe vételre: aki belföldön, de nem a lakóhelye szerinti szavazókörben szeretne voksolni, május 23-án 16 óráig, aki pedig külföldön szavazna, május 17-én 16 óráig adhatja le kérelmét a helyi választási irodán, a valasztas.hu honlapon vagy levélben. Bármely EU-tagállam választópolgára részt vehet a magyarországi EP-választáson, amennyiben magyarországi lakcímmel rendelkezik, és május 9-ig kéri a névjegyzékbe vételt (azaz regisztrál). A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők azonban nem szavazhatnak a magyarországi listákra.

Csütörtök délutánig – a Nemzeti Választási Iroda honlapján közzétett adatok szerint – 35 hazai jelölőszervezet jelentette be, hogy indulni kíván az EP-választáson. A pártok a bejelentés időbeli sorrendjében a következők: MSZP, MRPP, Együtt, Modern Magyarország Mozgalom, PM, Európai Baloldal, Fidesz, KDNP, DK, TNT, Összefogás, MLP, Jobbik, Szociáldemokraták, LMP, Zöldek, OCP, MDHP, Alternatív Magyar Néppárt, KTI, SMS, JESZ, MIÉP, MOP, A Haza Nem Eladó, EFP, Vállalkozók Szövetsége - MAMA, MGP, MCF-ÖMP, ÚMP, Független Kisgazdapárt, MSZDP, SZMP, Együtt 2014, ÚDP. Láthatóan néhány olyan párt is megpróbálkozik a listaállítással, amely az országgyűlési választásokon nem indult.

Magyarország a 2014-es választáson összesen 21 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, a mandátumokat az eredmény alapján osztják majd el a listákon szereplő jelöltek között. Egyéni jelöltek nincsenek, csak listára lehet szavazni. Unió-szerte ötévente rendezik meg az egyfordulós választást, amelyen legalább 5 százalékos támogatást kell elérni a mandátumszerzéshez. A szavazás menetére vonatkozó szabályok ugyanazok, mint az országgyűlési választások esetében: voksolni reggel hat és este hét óra között lehet, a személyazonosság igazolását, a lakcímkártya bemutatását, a választói névjegyzék aláírását és a helyben lepecsételt szavazólap átvételét követően. A kiválasztott pártlista neve melletti körben kell két, egymást metsző vonalat elhelyezni (x vagy + jel), majd a szavazólapot borítékban az urnába dobni. Kampánycsend nem lesz, de a választás napján ezúttal is tilos választási gyűlést tartani, politikai reklámot sugározni, valamint a szavazókörök bejáratától számított 150 méteren belül közterületen kampányolni.

Az Európai Parlamentben nem országok, hanem politikai hovatartozás, azaz „pártcsaládok" szerint alkotnak frakciókat a képviselők. 751 tagja lesz az új parlamentnek; jelenleg 736 a létszám, de Horvátország felvételével összességében kevesebb mandátumot osztanak ki országonként, így az új, 2014-2019-es ciklusban a magyarországi képviselők száma 1-gyel csökken a 2009-2014-es időszakhoz képest. A képviselői helyeket lakosságarányosan osztják el az unió 28 tagállama között, ugyanakkor a rendszernek az a sajátossága, hogy a kisebb országok (bár kevesebb mandátummal rendelkeznek) a népességhez viszonyítva nagyobb arányban képviseltetik magukat az EP-ben. Az új ciklusban egyébként a négy legkisebb ország (Málta, Luxemburg, Ciprus, Észtország) 6, a legnagyobb (Németország) pedig 96 képviselőt delegálhat a Parlamentbe.

Végül néhány információ arról, hová is küldhetünk magyar képviselőket május 25-én. Az Európai Parlament az egyetlen uniós intézmény, amelynek tagjait (immár 1979 óta) közvetlenül választják az állampolgárok. Három fő feladata van: az Európai Unió Tanácsával együtt dönt a legfontosabb uniós jogszabályokról, ellenőrzi a többi uniós intézményt (így az Európai Bizottságot is), valamint tárgyalja és elfogadja a közösség költségvetését. A 2009. december 1-jén hatályba lépett lisszaboni szerződés a korábbinál nagyob felhatalmazást biztosít az EP-nek, kibővíti ugyanis a Parlament és a Tanács illetékességéhez tartozó, úgynevezett rendes jogalkotási eljárással szabályozható szakterületek körét. Ezáltal egyebek közt a mezőgazdasági, az energiapolitikai, a bevándorlási és az uniós alapokat érintő kérdésekben is nőtt az EP hatásköre. Sok egyéb területen, például az új tagállamok felvételének ügyében is szükség van az EP hozzájárulására.

Az Európai Parlament Luxembourgban, Brüsszelben és Strasbourgban működik, a plenáris üléseket ez utóbbi két városban tartják. Jelenleg hét frakcióba (nemzetközi képviselőcsoportba) tömörülnek a tagállamokból érkező politikusok.

A legutóbbi választásról

Jelenleg 22 politikus képviseli hazánkat az Európai Parlamentben. A 2009-es választáson a Fidesz–KDNP 14, az MSZP 4, a Jobbik 3, az MDF 1 mandátumot szerzett, 36,28 %-os részvétel mellett. A Fidesz-KDNP képviselői az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták), míg az MSZP-sek a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoporthoz csatlakoztak. A 3 jobbikos politikus függetlenként, az MDF-es pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójának tagjaként került be az EP-be.

Ezek is érdekelhetik