Adóbevallás - Hogyan és mit kell bevallani ?

A Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság tájékoztatási osztályvezetője, dr. Lázár József és munkatársa Kotrics Istvánné, továbbá Szemesné Bognár Ágota, a Zala Megyei Adóigazgatóság igazgató-helyettese és Jakabfyné dr. Osztovics Katalin ügyfélkapcsolati osztályvezető segített az érdeklődőknek.

Egy hölgy tavaly ápolási díjat kapott, s azt kérdezte, kell-e ezt szerepeltetni a bevallásban. A válasz egyértelmű volt, nem, az ápolási díj 2011-től átkerült az adómentes jövedelmek körébe.

Horváthnéként bemutatkozó olvasónk azonban munkaviszonyban is volt tavaly, és munkanélküli ellátást is kapott. Az ápolási díj összegét így sem kell szerepeltetni a bevallásban. Csak a bérjövedelmét és a munkanélküli ellátásként kapott összeget kell bevallania.

A személyi jövedelemadózással kapcsolatos érdeklődők jelentős része nyugdíjas volt. Farkas Sándorné elmondta, tavaly ment nyugdíjba, és nyugdíj előtakarékossági számlával (NYESZ-R) rendelkezik. Ezt miképpen kell szerepeltetnie az szja-bevallása során? A bevallási nyomtatványok 1153-02-es lapján lehet feltüntetni a nyugdíj előtakarékosság utáni kedvezményt. De igazolni kell, mekkora összegű befizetés történt a számlára, az erről szóló dokumentumot a NYESZ-R számlavezetője adja ki. Ugyanakkor a nyugdíjba vonulásig tavaly megszerzett jövedelem után adót kell fizetni.  - Ez most olyan bonyolult, emiatt a nyesz miatt, az adóhatóság megcsinálja a bevallásomat? -  kérdezte az egyszerűsített bevallás lehetőségére utalva Farkasné. Jakabfyné dr. Osztovics Kastalintól igenlő választ kapott, ezt a lehetőséget külön nyomtatványon kellett kérnie. Azért a múlt idő, mert e kérés határideje február 15-e volt, beszélgetésünk másnapja. Reméljük, azért sikerült.

- Nyugdíjasként őstermelői igazolványom és adószámom van. A bevételem tavaly 10 ezer forint alatt volt. Kell-e adóbevallást készítenem?  - kérdezte egy idősebb férfi. A válasz annyiban általánosan vonatkozik minden nyugdíjasra, hogy mivel a nyugdíj adómentes, arról nem kell adóbevallást készíteni. Az őstermelői bevétel esetében más a helyzet, ott 600 ezer forint az adómentesség határa. Mivel az érdeklődő őstermelőé ennél kevesebb volt, semmilyen bevallást nem kell készítenie  - tájékoztatta a kérdezőt Kotrics Istvánné.

 Sokan érdeklődtek a lakóház vagy termőföld értékesítéséből származó jövedelem adóvonzata iránt. Egy betelefonáló hölgy tavaly eladta a családi házát, és vásárolt belőle egy lakást. Kérdés, van-e adókötelezettsége? Az ingatlan megszerzésének, öröklésének időpontja fontos ezekben az esetekben. Az adóhatóság munkatársai is egyből ezt tisztázták, s mikor kiderült, hogy 1998-ban örökölte, megnyugtatták. Erről, mivel több mint öt éve történt, már nem kell adatot közölni a bevallásban, de felhívták a figyelmét, az adómentesség feltétele az is, hogy az ingatlannyilvántartási lapon lakóháznak kell szerepelnie. Hasonló választ kapott Németh Istvánné is, az 1974-ben szerzett és tavaly eladott lakóházukra vonatkozóan.

Egy 1950-ben született asszony tavalyi nyugdíja korhatár előtti ellátássá minősült át. Kettejüknek a férjével közös őstermelői igazolványuk van, de mint elmondta, 600 ezer forint alatt maradt az árbevételük. Azt kérdezte, az átminősítés miatt most kell-e járulékot fizetnie. A bevétel feleződik kettejük között, de változott a járulékalap megállapításának módja. Amennyiben máshol egyikük sem biztosított, 2011-es bevételének 20 százaléka lesz a járulékalap, ennek 12-ed része az egy hónapra eső alap, ezután kell ebben az évben fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot.

-  De van még egy feladata  - fűzte hozzá Kotrics Istvánné , a 12T1041-es nyomtatványon be kell jelentkeznie, mint biztosított mezőgazdasági őstermelő, és negyedévente lesz bevallási kötelezettsége. Mihelyt eléri a nyugdíjkorhatárt, és öregségi nyugdíjat kap, ismét be kell jelenteni, hogy megszűnik ez a fajta biztosítási jogviszonya. Továbbá a 12T101-es nyomtatványon a munkavégzés jellegét is be kell jelentenie.
 
 Igaz-e, hogy ha a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező őstermelő veszi meg, akkor az eladónak nem kell adót fizetnie az értékesítés után? A kérdező jól tudta, ez a rendelkezés benne van a törvényben, a termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességre vonatkozó számos szabálya között. Ezek közül a legfontosabbakat Lázár József osztályvezető foglalta össze. Ha például a területet birtokösszevonásra használják fel, vagy olyan, állattenyésztést folytató személy veszi meg, akinek az általa használt földterülete nem éri el a jogszabályban meghatározott mértéket, vagy a Nemzeti Földalapnak értékesítik, akkor teljes adómentesség vonatkozik rá. Más esetben, ha az eladó összes éves jövedelme nem haladja meg a 4 millió 318 ezer forintot, a termőföld értékesítéséből származó jövedelme 200 ezer forint alatti része adómentes, az azt meghaladó összeg adóköteles. De az is számít, hogy a termőföld mikor került az eladó tulajdonába. Ha 15 évnél régebben, akkor ugyancsak adómentesen értékesíthető.


Gyakori kérdések

Mindennapos a nyugdíjakkal kapcsolatos érdeklődés. Ha valakinek csak nyugdíja van, és mellette nincs adóköteles jövedelme, nem kell adóbevallást készítenie. Ha nyugdíjas, de van adóköteles jövedelme, például bérbe adásból, az után jövedelmet kell bevallani és adózni is szükséges. Sokan keresik a bevallásban a nyugdíj feltüntetésére szolgáló sort, és kérdésként merült fel, hová kell beírni a nyugdíjat. Sehova, 2011-től nem kell szerepeltetni a bevallásban. Gyakori hiba, hogy a visszaigénylő a nyomtatványon nem ikszeli be a visszajáró összeg kiutalását, pedig csak akkor utalják. Idén egységesítették a visszautalás időpontját. A bevallás beadásától számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-től utalják a visszajáró összegeket. Rendszeres érdeklődés tárgya még a szuperbruttósítás is. Az összes összevonás alá eső jövedelmet kell megszorozni 1,27-tel, s az így kapott összeg után számítandó a 16 százalékos adó. 2011-ben még létezett az adójóváírás. Ezt a bérjövedelem után lehet érvényesíteni. De figyelembe kell venni, hogy mennyi a bevallás alá eső összes jövedelem. Ha a szuperbruttósított összeg a 2 750 000 forintot nem éri el 12 hónap alatt, akkor a bérjövedelem 16 százalékát, de havonta maximum 12 100 forintot, egy év alatt összesen 145 200 forintot lehet adójóváírásként érvényesíteni. 2 750 000 3 960 000 forint közötti jövedelemnél csökken az adójóváírás mértéke, 3 960 000 forint fölött pedig megszűnik.

A törvény az törvény, még ha néha mérges is az adóalany

Nem volt mentes az adóügyi kérdés-felelek a felháborodástól sem, amit az általa igazságtalannak minősített törvény miatt érzett egy asszony.

- Hetvenhárom éves nyugdíjas vagyok, csak a nyugdíjamból élek. Az év végén egy alkalommal módom volt egy kis keresetre, megbízási díjat kaptam. Miért kellett abból a 10 százalék nyugdíjjárulékot levonni? 
Nyilván azért, mert megbízási szerződés alapján dolgozott, a kifizetett juttatás meghaladta a minimálbér 30 százalékát. A nyugdíjjárulékra vonatkozó rendelkezés azt tartalmazza, hogy ilyenkor 10 százalékot le kell vonni  - hangzott a válasz. 
- Na de miért, nyugdíjas vagyok, mégegyszer miért kell adóznom? A másik kérdésem: itt a kezemben ez a csodálatos papír, miért vontak le még 4 százalék természetbeni eb-járulékot, az mi? 
A jogszabály azt mondja, ha biztosítási jogviszonyban szerez valaki jövedelmet, és nyugdíjas, akkor az után fizetni kell természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A nyugdíjasoknak is, ez alól sajnos nincs kivétel.  Köszönöm, de ha ez így van, akkor meg kell gondolnom, hogy nyugdíj mellett érdemes-e dolgoznom  - hangzott a válasz.

 
Felszámolás, osztalék, alkalmi munka

Az adóbevallások mögött bevételt, jövedelmet, száraz számokat vél az ember. De az adatok mögött mindig emberi történetek bontakoznak ki a NAV tájékoztatási, ügyfélszolgálati munkatársai előtt.

- A férjem rendkívüli felmondással ment el a cégtől, amely csődbe jutott. A keresetigazolásban úgy szerepeltetik a tartozást, mintha már megkapta volna a pénzt, pedig máig sem fizették ki. Hogyan csináljunk így adóbevallást?  - kérdezte Tóth Imréné.
Az adószakértők elmondták, ha a férj nem kapta meg a pénzét, nem lehet szerepeltetni az szja-bevallásban. Az igazolást módosítani kell, ez esetben ezt a felszámoló biztostól kell kérni.

-  Iskolában tanítok, más keresetem nincs. A fizetésemen kívül még van háromféle részvényünk, de az osztalékuk együtt sem haladja meg az 50 ezer forintot. Elkészítheti az iskola az adóbevallásomat?  - érdeklődött egy pedagógus.
Korábban ez valóban lehetséges volt, de a jogszabály megváltozott. Mivel a munkaviszonyon kívül osztalék formájában is szerzett jövedelmet, a munkáltató nem készítheti el a munkáltatói adómegállapítást. Az osztalék egésze után adóbevallási kötelezettsége keletkezik. A kifizetett osztalékot 16 százalékos személyi jövedelemadó terheli, és az osztalék után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetnie, mindaddig, míg a biztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulék összege a 450 ezer forintot nem éri el. Viszont ezeket a közterheket valószínűleg le is vonták öntől  világosította fel Szemesné Bognár Ágota igazgatóhelyettes.

Valaki úgy emlékezett, a 840 ezer forintnál kisebb jövedelmet nem kell bevallani. Ezt pontosítandó felvilágosították, ez csak az egyszerűsített foglalkoztatásban történő, alkalmi munkából származó jövedelemre vonatkozik.