2024.05.06. 07:00
Dr. Riba Ádám előadása a Zalaegerszegi Szív- és Érbeteg Egyesület összejövetelén
Az egészségtudatosság közkeletű fogalom. Ismerjük, elismerjük, tudjuk, fontos, hogy egészségesen étkezzünk, eleget mozogjunk, karban tartsuk testünket, szellemünket, mentális, avagy lelki szempontól is jól legyünk. Valamiért mégis komolyabb elszánás kell, vonzóbb a lustálkodás, a kelleténél több étel, egyéb függőségekről nem is beszélve. A csábítások ellen a betegségek vészjelzése akár hatásos is lehet, mielőtt túl nagy árat kéne fizetnünk.
2005 óta jelentősen javult a szívinfarktus hazai halálozási rátája, mutatja a grafikonon dr. Riba Ádám főorvos
Fotó: Pezzetta Umberto
A figyelmeztetések érkezhetnek testünk talán legfontosabb szerve, a szív felől. Szívünk elképesztő teljesítményéről, valamint a betegségeiről hallhatott előadást a minap a Zalaegerszegi Szív- és Érbeteg Egyesület tagsága dr. Riba Ádám kardiológus PhD szakorvostól, a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház főorvosától. A klub elsőrendű feladatának tartja az egészségügyi ismeretterjesztést, ebben partnerre is talál a zalai orvosokban.
– Üreges szerv, két-két kamrával és pitvarral, melyek feladata a véráramlás vezénylése, irányítása. Jobb pitvarba érkezik a vér a testből, a jobb kamra továbbítja a tüdőbe, onnan jön a frissen oxigenizált vér a bal pitvarba, onnan tovább a bal kamrán keresztül halad a testbe – mutatta be a szívet dr. Riba Ádám, akinek közérthető előadását a szív világnapján, a szenior akadémián is hallhattuk, szívesen tesz eleget a felkéréseknek, hogy minél többet tudjunk testünk titkairól. – A szív körülbelül 115-120 ezerszer húzódik össze naponta, ez a szívdobbanás, az öklömnyi szerv ezáltal 8 ezer liternyi vért továbbít naponta, hogy ellásson oxigénnel 75 billió sejtet. Csak a szaruhártyánknak nincs szüksége vérellátásra. Az érhálózatunk 100 ezer kilométer hosszúságú, tehát egyetlen ember érhálózata több mint kétszer körbeérné a Földet az egyenlítő mentén.
Mivel beláthatóan életünk minden pillanatában szükségünk az irdatlan munkára, amit a szív értünk végez, a legfontosabb, hogy a problémáit időben észrevegyünk, hiszen az orvostudomány eredményei a segítségére siethetnek. Riba Ádám hangsúlyozta, a szívinfarktus, szívroham tüneteit fel kell ismernie a betegnek, a környezetének, a késlekedés visszafordíthatatlan folyamatokat eredményez. A mellkasi fájdalom, szorítás, a bal kar és váll fájdalma figyelmeztető, a szédülés, a hányás is intő jel. A magas vérnyomásra is oda kell figyelni, a cukorbetegség szintén rizikófaktor.
Mi okozza a gondokat?
Az erek, a szív körüli koszorús erek szűkülete, meszesedése, amit a táplálkozás és a mozgáshiány befolyásol. Zsír (koleszterin) halmozódik fel az érfalon, ha ott kiszakad, a szervezet javító mechanizmust indít be, de épp ez a védekezés okozza a véráram leállását, a szövet elhalását az adott szakaszon. A szűkülést, elzáródást katéteres eljárással ki lehet nyitni. Ez ügyben 2005 óta jó helyzetben vagyunk Magyarországon, mert akkor szervezték meg a központi 24 órás infarktusügyeletet, a katéteres laborok összekapcsolásával a mentő azonnal a legközelebbi laborba szállítja a beteget. Ennek ellenére egy friss adatsor alapján az európai országok közt csak Lettország és Litvánia van rosszabb helyzetben, mint Magyarország, ami a szív- és érrendszeri betegségeket és azok tragikus kimenetelét jelenti.
Az okok a fentiekben említettek miatt ismertek. Jó lenne több halat, zöldséget, gyümölcsöt enni és kevesebbet azokból a finomságokból, melyek a rossz koleszterinért felelősek. Jó lenne kevesebbet ülni, többet sétálni, kocogni, kirándulni, biciklizni. Nem kéne dohányozni, túl sokat poharazgatni. (Világos, mindenki tud ellenpéldát: „sose ivott, nem volt túlsúlya, folyton kerékpározott, mégis a szíve vitte el”. Talán genetikus okok is szerepet játszanak. )
Mennyivel jobb a megelőzés, mint a beavatkozás, mondta dr. Riba Ádám, aki videón is bemutatta a katéteres eljárást, ami látványosan tárta elő a koszorúér kinyitását, illetve egy másikon láthattuk azt is, hogy a rosszul záró szívbillentyűt is ki tudják cserélni ezzel az eljárással, ebből a megyei kórház kardiológiai osztályán már 50-et végeztek el. Korábban a billentyűcseréhez nyitott mellkasi szívműtétre volt szükség, ez elkerülhető. A comb artériáján haladnak fel a szívhez a katéterrel, ami összehajtogatva viszi a billentyűt, odaérve ballonnal tágítja az összeszűkült területet, a régi, elmeszesedett billentyűt kiiktatja, végül behelyezi az újat. A beavatkozás után egy héttel kezdődhet is a rehabilitációs folyamat. Forradalmi a fejlődés a pacemakerek területén is, a szívritmust szabályozó eszközök egyre kisebbek, és egyre hosszabb élettartamúak, vezeték nélküliek, szintén vénán keresztül helyezik be. A Micra nevű eszköz például mindössze egy apró ceruzaelem nagyságú.
Megtudhattuk azt is, hogy a 70 éven felüli populációban minden 10. embert érint a szívritmuszavar, közülük a leggyakoribb pitvarfibrilláció, ami 80 százalékban gyógyítható.
Ha mégis bekövetkezik az infarktus és a beteg légzése, keringése, szíve megáll, a környezet tudatos magatartása kulcskérdés. Miközben értesítik a mentőket, azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést, hiszen, ha az agy 5 percnél több ideig nem kap oxigéndús vért, maradandó károsodást szenved. Nincs légzés, nincs keringés, de mellkaskompressziót alkalmazva esélyt adhatunk a betegnek, amíg kiér a mentő. Közel térdelünk a fekvő beteghez, a mellkas közepén a szegycsont felett percenként százszor 5 centi mélyen ütemesen nyomjuk le, tartjuk lent és engedjük fel egymásra helyezett tenyerünket, nyújtott könyékkel.
Helyzetfelismerés, higgadtság és kitartás, adott útravalót a vészhelyzethez dr. Riba Ádám főorvos, akihez számos kérdést intéztek a klubtagok. Érzékelhető volt, a tudatossággal nincsen baj, inkább a korszerű és gyors diagnózishoz, kezeléshez való hozzájutás vonzataira utaltak a hozzászólások.